A tehetseget koran elarulo gyermeket Karl Theodor Otto zu Salm herceg es Franz Ferdinand von Rummel vilagi pap neveltek fel, a jezsuitak befolyasatol mentesen. Meg apja eleteben, 1687 . december 9-en , a kilenceves Jozsefet Szechenyi Gyorgy esztergomi ersek magyar kirallya koronazta. 1690 -ben lett romai kiraly.

1699 -ben felesegul vette a jezsuitak befolyasa alatt allo Braunschweigi Vilma Amalia hercegn?t , akit?l ket leanygyermeke szuletett, Maria Jozefa es Maria Amalia f?hercegn?k. A Pragmatica sanctio az ? tronoroklesi jogaikat is biztositotta.

Jozsef nem volt hive a Lipot csaszar tanacsosai altal kepviselt politikanak. A spanyol orokosodesi haboru kitorese utan nagy lelkesedessel csatlakozott a haboruparti, franciaellenes iranyzathoz, amelynek egyik f? kepvisel?je Savoyai Jen? herceg volt. 1702 -ben mar maga is hadvezerkent vett reszt Landau ostromaban. Jozsef 1705 . majus 5-en , 27 evesen lepett a tronra apjanak, I.?Lipot csaszarnak es kiralynak elhunytaval.

Mar uralkodasat megel?z?en ambiciozus es ujitasokra torekv? tanacsadok vettek korbe Jozsefet. Kornyezetet ?reformpartnak” vagy ?ifju udvarnak” (Junger Hof) is hivtak. Az ?ifju udvar” meg I. Lipot eleteben, 1703 ? 1704 -ben kormanyzati poziciokat szerzett Becsben. Jozsef mar ekkortajt helyettesitette apjat a becsi minisztertanacsban (Ministerrat) . Komoly sikerkent konyveltek el, hogy Mansfeld grof helyett Savoyai Jen? kerult az Udvari Haditanacs elere.

Jozsefet kornyezete ?el?retekint? uralkodonak” is nevezte. A nagyszamu titkos tanacsos es udvaronc helyett tehetseges tanacsadokra tamaszkodott, kiserletet tett mind a katonai, mind a polgari kozigazgatas hatekonyabba tetelere. Tervbe vette a becsi kormanyzat korszer?siteset, tovabba sikeresen stabilizalta a Habsburg Birodalom deficites allamhaztartasat.

Jozsef arra is torekedett, hogy meger?sitse poziciojat a Nemet-romai Birodalomban , tovabb novelve a dunai Habsburg monarchia nemzetkozi sulyat. Csekely eredmennyel zarult az a torekvese, hogy a nemet birodalmi gy?les szervezeten javitson, es rendet hozzon a birodalmi torvenyszek z?rzavaros tevekenysegebe. Ugyanakkor sikerrel megoldotta azt, ami apjat evtizedeken at foglalkoztatta: gyakorlatilag felszamolta a francia nagyhatalom nemet-romai birodalmi befolyasat. 1706 -ban megfosztotta meltosaguktol a h?tlensegbe esett es a Birodalom francia ellensegevel szovetkezett bajor es kolni valasztofejedelmeket . Mind II. Miksa Emanuel bajor valasztot, mind occset, Jozsef Kelemen hercegerseket torvenyen kivulinek nyilvanittatta. 1704 es 1715 kozott Bajororszag egeszet Habsburg csapatok tartottak megszallva. (A valasztofejedelemseg megszerzese tovabb novelte volna a Habsburg-haz Nemet-romai Birodalmon beluli sulyat, de az elfoglalt teruletet Jozsef utoda, III. (VI.) Karoly kiuritette.)

Amikor Jozsef arra torekedett, hogy csaszari felsegjogait Italiaban ervenyesitse es a Habsburg-haz szamara tovabbi eszak-italiai teruleteket szerezzen (pl. a Mantovai Hercegseg eseteben), szembe kerult a romai Szentszekkel . A franciabarat XI.?Kelemen papaval kitort viszalyban (1706?1709) kovetkezetesen ervenyesiteni tudta a csaszari jogait.

Jozsef uj er?vel folytatta az I. Lipot altal elkezdett spanyol orokosodesi haborut is. A nagy befolyassal rendelkez? Savoyai Jen? herceg es John Churchill , Marlborough hercege fenyes gy?zelmet arattak a franciakon Italiaban es Nemetalfoldon . 1706 -ban Eszak-Italia , 1707 -ben a Napolyi Kiralysag kerult csaszari kezre, a papa kenytelen volt Jozsef occset, Karoly f?herceget Napoly kiralyanak elismerni. Del-Nemetalfoldet (a mai Belgiumot ) szinten birtokba vettek a Habsburgok.

A haboru zavartalan folytatasat kockaztatta, hogy a diadalmasan el?tor? sved kiraly , XII. Karoly , Lengyelorszagbol Szaszorszagba vonulva hitsorsosainak, a szileziai protestansoknak vedelmere sietett. Marlboroughnak sikerult XII. Karollyal megegyeznie az altranstadti szerz?desben ( 1706 ), ezt kovet?en a sved kiraly visszavonult. XIV. Lajost az oudenardei ( 1708 ) es a malplaquet-i ( 1709 ) veresegek annyira megtortek, hogy a hajlandonak mutatkozott a beketargyalasokra. A gy?ztesek megalazo felteteleit azonban nem fogadhatta el, a haboru tovabb folyt.

Jozsef tronra lepesekor ?szinten kivanta a beket a kurucokkal , ennek ellenere egesz magyarorszagi uralmara ranyomta belyeget a II. Rakoczi Ferenc altal vezetett rendi felkeles. Jozsef tudataban volt annak, hogy a kurucok evente legalabb huszezer csaszari katonat kotnek le Magyarorszagon (olykor ennel tobbet is), akikre nagyobb szukseg lett volna az italiai es rajnai harctereken. A Magyar Kiralysag teruletenek legnagyobb reszer?l a Habsburg monarchia nem tudta beszedni az adot es nem tudott ujoncozni sem. Jozsef ezert kezdett?l fogva altalanos amnesztiaval akarta a magyarokat megbekiteni.

Rakoczit 1705 -ben megvalasztottak magyar es erdelyi fejedelemnek. A szecsenyi orszaggy?les hatarozata Rakoczit es a kuruc szenatust bizta meg, hogy beketargyalasokat folytasson Beccsel.

Rakoczi 1705 . november 11-en Zsibo mellett vereseget szenvedett, ezert ki kellett vonulnia Erdelyb?l. Az udvarh? erdelyi rendek az 1705?1706 fordulojan tartott segesvari orszaggy?lesen megfosztottak Rakoczit erdelyi fejedelmi cimet?l. Ezalatt ( 1705 . oktober 27-en ) Nagyszombatban megindultak a beketargyalasok a rendi konfoderacio es Jozsef kozott. A franciaellenes koalicio resztvev?i, a protestans Anglia es Hollandia kovetei tamogattak a kiegyezes ugyet. A beke azonban nem johetett letre, ugyanis a kuruc kovetek ragaszkodtak az Aranybulla 1687-ben eltorolt ellenallasi joganak visszaallitasahoz. Ebbe az udvar (ha csak nem akart politikai ongyilkossagot elkovetni) nem mehetett bele. A masik vitas kerdes Erdely helyzete volt. A Habsburgok szemeben ez volt a kulcs magyarorszagi uralmukhoz, amelyet a Diploma Leopoldinum es az Alvincziana resolutio biztositott szamukra. Rakoczi viszont nem volt hajlando lemondani az erdelyi fejedelem cimer?l.

XIV. Lajos osztonzesere a magyar rendek az onodi orszaggy?lesen ( 1707 . junius 17-en ) a Habsburg-hazat es Jozsefet tronvesztettnek nyilvanitottak, es kijelentettek, hogy a kiralyi szek ures marad mindaddig, mig a jov? orszaggy?lesen nem valasztanak uj kiralyt. Ezt kovet?en a felkel?ket elhagyta a hadiszerencse.

1710 szeptembereben Jozsef csaszar levaltotta a magyarorszagi csaszari hader? parancsnokat, a fosztogatasaival es kemeny fellepesevel az udvarh? magyarok szamara is kenyelmetlenne valo Sigbert Heistert , helyere grof Palffy Janos horvat bant allitotta. ?t azzal bizta meg, hogy mozditsa el? a bekekotest. Ekkor mar a magyar rendek is hajlottak erre. Rakoczi tavozasakor Karolyi Sandorra ruhazta hadainak f?parancsnoksagat es Karolyi 1711. marcius 14-en ? Rakoczi tudta nelkul ? feleskudott Jozsef csaszarra. A nehany nappal kes?bb Husztra osszehivott gy?lesen Rakoczi ismet deklaralta, hogy csak a szabadsagharc vivmanyainak elismerese utan hajlando targyalni. Karolyi erre a fejedelem beleegyezese nelkul Szatmarra rendi gy?lest hivott ossze, es elfogadtatta Palffy bekeajanlatat.

Aprilis 30-an Szatmar mellett, a majtenyi mez?n a meg fegyverben allo 12?000?felkel? is atadta zaszlait a csaszariaknak, s leteve a h?segeskut, ki-ki szabadon otthonaba terhetett. Masnap, 1711 . majus 1-jen Nagykarolyban hitelesitettek a bekeokmany el?z?leg (aprilis 29-en) veglegesitett szoveget is. A meg ellenallo varak kozul K?var , Huszt es Ungvar ?rsege majus kozepen, Munkacs ved?i pedig junius masodik feleben szinten kapitulaltak, es elfogadtak a szatmari beket.

A beke igeretet tett az alkotmany visszaallitasara, a vallasszabadsag biztositasara es az orszaggy?les mihamarabbi osszehivasara, amnesztiat adott a szabadsagharcban resztvev?knek, egyuttal intezkedett a magyar nemesseget sert? intezmenyek es meltosagok eltorleser?l. Az ellenallas es a szabad kiralyvalasztas jogat nem allitottak vissza, kulon magyar hadsereget sem hoztak letre. A jobbagyi serelmeket sem rendeztek, mindazonaltal elmondhato, hogy a szatmari beke hatasara a rendi dualizmus ervenyben maradt. A szatmari beke a Habsburg-ellenes felkel?k szamara joval tobb nyereseggel jart, mint amennyi a katonai-politikai helyzetukb?l kovetkezett volna.

Jozsef a bekekotest mar nem erhette meg, 1711 . aprilis 17-en Becsben , fekete himl?ben elhunyt.

Jozsef halala utan occse, Karoly f?herceg lett Ausztria uralkodo f?hercege, magyar es cseh kiraly, majd nemet-romai csaszar. Karoly ebben az id?ben Kataloniaban harcolt a spanyol tronert, Bourbon vetelytarsa, V. Fulop spanyol kiraly hadai ellen. Jozsef halalaval a diplomaciai helyzet gyokeresen megvaltozott: a Nagy Szovetseg allamai, akik addig Karolyt tamogattak Fulop elleneben, most nagyobb kockazatnak iteltek a spanyol kiralysag es a dunai Habsburg Birodalom egyazon uralkodo ala keruleset, mint egy francia Bourbon spanyolorszagi uralkodasat. 1711 vegen a szovetsegesek a korabbinal kedvez?bb bekefelteteleket kinaltak XIV. Lajosnak. Az 1712 vegen kezd?d? beketargyalasokon Karoly tiltakozasa ellenere V. Fulopot ismertek el Spanyolorszag kiralyanak, 1714-ben maga Karoly is kenytelen volt lemondani spanyol tronigenyer?l es csatlakozni az 1713-ban megkotott utrechti bekeszerz?deshez .

•   A nemet Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok I. Jozsef magyar kiraly temaban.