A csalad eredete a X. szazadig nyulik vissza. Az els? jelent?s ?s az Elzaszbol szarmazo, feltehet?en alemann eredet?, 973 korul meghalt Gazdag Guntram volt, bar ? meg nem viselte a Habsburg nevet. Gazdag Guntram unokaja, I. Werner (975/980 ? 1028), Strassburg puspoke epitette ? allitolag ? Habichtsburg varat ( Hejavar ), amely a mai Svajc teruleten, Aargau kantonban , az Aare es a Reuss folyok egybefolyasanal allt. I. Werner occsenek, Radbot (985 korul?1045) grofnak (es utodainak) mar Habsburg vara lett grofi szekhelye. Azonban a csaladbol a Habsburg nevet sajat maganak a Habsburg grofja kent torten? megjelolesere el?szor II. Otto (??1111) grof, Radbot unokaja viselte.

II. Otto grof szepunokajat, IV. Rudolf grofot a valasztofejedelmek 1273-ban a Szent Romai Birodalom (Nemet-romai Birodalom) kiralyava valasztottak I. Rudolf neven, de vele meg nem tudta a Habsburg-haz a birodalomban az uralkodasat "orokletesse" tenni. Azonban miutan I. Rudolf kiraly szepunokajat, V. Albert ausztriai (also-ausztriai) herceget 1438-ban II. Albert neven kirallya valasztottak, a birodalom 1806-ban bekovetkezett megsz?neseig a Szent Romai Birodalom uralkodoi ? az 1742?1745 kozotti id?szakot kiveve ? a Habsburg-hazbol, illetve a Habsburg?Lotaringiai-hazbol kerultek ki ^[1] .

Meg I. Rudolf kiralynak sikerult a Babenberg -orokseget megszerezni, es 1278-tol 1780-ig, a haz osztrak aganak a kihalasaig Ausztria hercegei es f?hercegei a Habsburg-hazbol kerultek ki, majd 1806-ig a Habsburg?Lotaringiai-hazbol. Uralmukat csak rovid id?re (1485?1490) szakitotta meg Hunyadi Matyas kiraly regnalasa ^[2] .

1496-ban Szep Fulop herceg felesegul vette Johanna (1479?1555) kasztiliai hercegn?t. A herceg kes?bb (1506) I. Fulop neven a felesege jogan Kasztilia es Leon kiralya lett. Szep Fulop es Johanna fia, V. Karoly (1500?1558) csaszar, aki I. Karoly neven mar Spanyolorszag kiralya volt. A Habsburgok spanyol agabol szarmazo uralkodok Szicilia es Napoly kiralyai is voltak, s?t 1580 es 1640 kozott Portugalia kiralyai is.

V. Karoly, aki I. Karoly neven Ausztria uralkodo f?hercege volt, 1521-ben err?l az uralkodoi cimr?l lemondott: utoda occse, I. Ferdinand f?herceg lett, aki megalapitotta a haz osztrak agat, a csaszari cim is a csalad ezen agahoz kerult at. I. Ferdinand f?herceget ugyanis el?bb ? I. Ferdinand neven ? 1531-ben a Szent Romai Birodalom kiralyava koronaztak, majd batyjanak a csaszari cimr?l tortent 1556-os lemondasat kovet?en a birodalom csaszara is lett. Koronazasara 1558-ban kerult sor.

I. Ferdinand 1526-ban a Habsburg?Jagello hazassagi szerz?des reven Magyarorszag (es igy Horvatorszag), valamint Csehorszag kiralya lett. Ett?l kezdve a Szapolyai-csalad regnalasatol (1526?1571) eltekintve az Osztrak?Magyar Monarchia 1918-as megsz?neseig a Habsburg-haz, majd a Habsburg?Lotaringiai-haz adta Magyarorszag kiralyait; hasonlokeppen 1918-ig ? az 1619?1620 es az 1741?1743 id?szakokat kiveve ? Csehorszag kiralyai is a Habsburg-hazbol, majd a Habsburg?Lotaringiai-hazbol kerultek ki. Azonban nem I. Ferdinand volt az els? Habsburg a cseh es a magyar tronon: III. Rudolf , Ausztria hercege I. Rudolf neven Csehorszag kiralya volt mar 1306?1307 kozott. Mellette V. Albert , Ausztria (Also-Ausztria) hercege volt Albert neven Csehorszag kiralya (1438?1439), es szinten Albert neven, Magyarorszag kiralya (1437?1439). Az ? fia, Utoszulott Laszlo Csehorszag kiralya, V. Laszlo neven pedig Magyarorszag kiralya.

A XVI. szazad elejet?l a Habsburg-haz Europa egyik leger?sebb, legmeghatarozobb uralkodohaza lett.

I. Miksa , a leend? romai (nemet) kiraly es csaszar 1477-ben felesegul vette Burgundiai Maria hercegn?t, a Burgundiai Hercegseg orokosn?jet. XI. Lajos francia kiraly es utoda, VIII. Karoly azonban nem fogadtak el azt, hogy a hercegi cimet a hazassag folytan I. Miksa utodai, azaz, a Habsburg-haz tagjai orokoljek. Emiatt ket burgundiai orokosodesi haboru robbant ki (1477?1482, valamint 1486?1493 kozott), a harcok 1493-ban bekekotessel ertek veget. A megallapodas ertelmeben I. Miksa fennhatosaga alatt maradt Nemetalfold es a Burgund Szabadgrofsag .

A megallapodas ellenere I. Miksa bizalmatlan maradt a franciak iranyaba, akiknek italiai ambicioi is aggasztottak, ezert a "Katolikus Kiralyok", azaz I. (Kasztiliai) Izabella , valamint ferje, II. (Aragoniai) Ferdinand fele kozeledett, akik hazassaga megteremtette a Spanyol Kiralysag alapjait.

Az uralkodok 1496-ban hazassagi szerz?dest is kotottek. Ennek ertelmeben I. Miksa fia, Szep Fulop herceg felesegul vette a "Katolikus kiralyok" leanyat, Johanna hercegn?t; mig Fulop testvere, Margit hercegn? Johanna testverehez, Janos herceghez , a tronorokoshoz ment felesegul. Janos herceg azonban 1497-ben, n?vere, Izabella hercegn? pedig 1498-ban, meghalt, igy Johanna hercegn? lett a tronorokos. 1504-ben, I. Izabella kiralyn? halalakor Johanna a kasztiliai tronra is lepett, ferje pedig a felesege jogan ket evvel kes?bb, 1506-ban Kasztilia es Leon kiralya lett I. Fulopkent, de meg ebben az evben, varatlanul meghalt. (Kortarsai mergezest sejtettek.) I. Fulop felesege megzavarodott a ferje hirtelen halala miatt (ezert emlegetik ugy mint ??rult Johanna”), es ezert 1506-tol mar csak nevleges kiralyn? volt. Az uralkodoi teend?ket Kasztiliaban regenskent, Aragoniaban a sajat jogan az apja, II. Ferdinand latta el 1516-ban bekovetkezett halalaig.

Ekkor (1516-ban), Karoly herceg, I. Fulop es I. Johanna fia lepett a tronra. ?t I. Karoly neven mar Spanyolorszag kiralyanak tartjuk ^[3] , noha 1519-ben kiadott rendeletben Kasztilia, Leon (es egyebek) kiralyakent jelolik meg ?t. (Edesanyja 1555-ben bekovetkezett halalaig formalisan, az edesanyjaval egyutt uralkodott, I. (II.) Johanna ugyanis tovabbra is Kasztilia es Aragonia kiralyn?je volt.) I. Karoly nemcsak Spanyolorszag ? es a hatalmas spanyol gyarmatbirodalom , ?amely felett sohasem nyugodott le a nap” ? uralkodojava valt: a spanyol kiralyi cimmel egyutt Szicilia , valamint Napoly kiralya lett. Apai nagyapja, I. Miksa csaszar halalat kovet?en (1519) a Szent Romai Birodalom kiralya, majd csaszara V. Karoly neven, s?t Ausztria uralkodo f?hercege is (I. Karoly).

V. Karoly uralkodasa soran (az els?sorban Kasztiliaban, de Spanyolorszag mas reszeiben is 1520?1522 kozott lezajlott, szocialis indittatasu varosi felkeleseken tul) harom sulyos konfliktussal szembesult.

Az egyik ilyen konfliktus a francia-Habsburg osszecsapas volt. Mivel V. Karoly egy szemelyben volt Spanyolorszag es a Szent Romai Birodalom uralkodoja, I. Ferenc francia kiraly az orszaga bekeriteset?l tartott. A francia-Habsburg viszaly az Italiaert folytatott harcokban eledt fel, ez negy italiai haboruhoz vezetett 1521?1526, 1526?1530, 1536?1538, es 1542?1544 kozott. V. Karoly a francia igenyekkel szemben nemcsak a Napolyi Kiralysagot tartotta meg, hanem rabirta I. Ferencet, mondjon le a Milanoi Hercegseg megszerzeser?l. Ekkor tortent az is, hogy Firenzebe visszaterhetett a Medici-csalad .

V. Karoly uralkodasanak vegen ismet haboruhoz vezetett a Habsburg- Valois vetelkedes: I. Ferenc fia, II. Henrik kiraly, miutan szovetsegre lepett az V. Karollyal szembenallo protestans nemet fejedelmekkel, 1552-ben, egyebek mellett elfoglalta a Szent Romai Birodalomhoz tartozo Metz varosat. V. Karoly kes?bbi, Metz visszafoglalasat celzo hadjarata nem erte el celjat. A felek 1556-ban fegyverszunetet kotottek.

A masodik kiemelked? konfliktus a spanyolok es az Oszman Birodalom , illetve a veluk szovetseges kalozok kozotti harcok. Hajreddin Barbarossa , a Foldkozi-tengeren sikeresen harcolo, a spanyol es az italiai partokat is pusztito kalozvezer 1519-ben elismerte I. Szelim szultan fennhatosagat, ezzel a folyamatosan terjeszked? Oszman Birodalom erdekelt lett a Foldkozi-tenger nyugati medencejeben, megkezd?dott a kuzdelem a Mediterraneum birtoklasaert. A harcok kisebb-nagyobb megszakitasokkal es valtozo intenzitassal 1519-t?l az 1581-es bekekotesig tartottak, es kulonosen I. (Nagy) Szulejman szultan uralkodasa alatt valtak hevesse, ugyanis szultan egesz eletet vegigkiserte a Habsburgokkal valo harc. (Ez motivalta a szultant a Magyar Kiralysag elleni tamadasokban is.) A torok-kaloz hajohad az 1542-ben kirobbant italiai haboruban es az 1552-ben kirobbant Valois-Habsburg haboruban a franciakkal szovetsegben harcolt. V. Karoly ert el reszsikereket (peldaul 1535-ben Tunisz atmeneti, 1569-ig tarto megszerzese), de a vegeredmenyt tekintve nem tudta elharitani a torok veszelyt.

A harmadik fontos konfliktus a katolikus csaszar es a birodalom protestans tartomanyurainak es varosainak a szembenallasa. Luther Marton , az Egyhaz megreformalasat celzo tanainak, a 95 tetelben tortent osszefoglalasat, 1517. oktober 31-en, kifuggesztette a wittenbergi vartemplom kapujara, ezt tekintjuk a reformacio kezdetenek. Az uj tanok szinte megallithatatlanul terjedtek a birodalomban, szellemi municiot szolgaltatva az 1524?1525 kozotti, nemet paraszthaborunak nevezett felkelesnek. Az V. Karoly csaszar altal osszehivott, 1530. juniusban, Augsburgban tartott birodalmi gy?les, nem tompitotta a katolikus-protestans szembenallast, es a protestans rendek kinyilvanitottak tanaiknak a Philipp Melanchthon , Luther munkatarsa keszitette osszefoglalasat, ez az agostai hitvallas . 1531-ben kilenc protestans nemet fejedelem, es tizenegy szabadbirodalmi varos letrehozta a schmalkaldeni szovetseg nev? tomorulest (amelyhez kes?bb masok is csatlakoztak). A csaszar es a szovetseg ellentete, 1546?1547 kozott fegyveres konfliktusba torkollott, ez volt az V. Karoly gy?zelmevel befejez?dott, schmalkaldeni haboru , de a harcok kes?bb (1552) kiujultak, a mar emlitett, Valois-Habsburg haboruhoz kapcsolodoan. Meg azonban 1552-ben, V. Karoly occse, I. Ferdinand (aki ekkor mar romai (nemet) kiraly), a protestans fejedelmekkel megkototte a passaui szerz?dest, ami mar tulajdonkeppen a protestantizmus elismereset jelentette, a csaszar is alairta a megallapodast. Vegul, az 1555-ben megkotott, augsburgi vallasbeke , a "cuius regio, eius religio" ("akie a fold, aze a vallas") alapon, biztositotta az evangelikusok , tehat Luther Marton kovet?i reszere, a romai katolikusokkal valo egyenjogusagot, ugy, hogy az alattvalok a fejedelmeik vallasat kotelesek kovetni.

A megbetegedett, es megfaradt V. Karoly 1556-ban lemondott, hatalmas birodalma feletti uralmat megosztva: Fia, Fulop herceg lett a spanyol kiraly (II. Fulop), Szicilia es Napoly kiralya, tovabba Milano hercege, es Nemetalfold (a Tizenhet Tartomany) , valamint a Burgund Szabadgrofsag ura. A csaszar occse, I. Ferdinand, aki ekkor mar (szinten batyjanak a lemondasa folytan), Ausztria f?hercege; tovabba cseh es magyar kiraly volt, a Szent Romai Birodalom csaszara lett. A Habsburg-haz szetvalt spanyol es osztrak agra.

A "mosolytalan" II. Fulop uralkodasa alatt, eppen ugy, mint apja uralkodasa alatt felkeles tort ki Spanyolorszagban, ez volt a moriszkok felkelese (1568?1570). A muszlim lakossag hatranyos megkulonboztetesuk (pl. muszlim nevek viselesenek es az arab nyelv hasznalatanak megtiltasa) miatt lazadt fel. Ket ev telt el, mire II. Fulop feltestvere, Don Juan de Austria legy?zte a felkel?ket.

II. Fulop uralkodasat sikerek es kudarcok egyarant jellemeztek.

A sikerek:

II. Henrik francia kiraly, nehany honap elteltevel, mar 1556-ban, felmondta az V. Karollyal kotott fegyverszunetet (lasd feljebb, V. Karolynal), haborut kirobbantva a franciak es a spanyolok kozott. A spanyolok 1557-ben Saint-Quentin mellett, 1558-ban Gravelines kozeleben, legy?ztek a franciakat, akik Italiaban is kudarcot vallottak. A felek, 1559-ben, beket kotottek ( Cateau-cambresis-i beke ). A spanyolok, egyel?re, meg?riztek folenyuket a franciakkal szemben, es egeszen a XVIII. szazad elejeig, megtartottak az italiai dominanciajukat.

A korszak egyik leger?sebb hadserege es hajohada, a spanyol, reszt vett az oszman-torokok felett aratott, dont? jelent?seg? gy?zelmekben. Az egyik Malta megvedese volt (1565), a masik a lepantoi csata (1571), amelyben a Szent Liga hajohada, Don Juan de Austria f?vezerlete alatt, szinte megsemmisit? vereseget mert a torok flottara.

1580-ban meghalt I. (Kardinalis) Henrik , portugal kiraly, II. Fulop unokatestvere, vele kihalt az Avis-haz , Portugalia kiralyi haza. II. Fulop jogainak ervenyesitese vegett, spanyol hadsereg vonult be Portugaliaba, ahol azonban Antal ( I. Manuel kiraly fianak, Lajosnak, Beja hercegenek, a hazassagon kivuli kapcsolatbol szarmazo gyermeke), kirallya kialtatta ki magat. Hivei vereseget szenvedtek a spanyoloktol, es 1581 majusaban Antal Franciaorszagba menekult; az angolok tamogatta visszateresi kiserletei (1583, 1589) kudarcba fulladtak. II. Fulop ? I. Fulop neven ? Portugalia kiralya lett (1581); azzal a feltetellel, hogy Portugalia, es gyarmatai, nem csatolhatok Spanyolorszaghoz.

A kudarcok:

A katolicizmus mellett teljes mertekben elkotelezett II. Fulop, Nemetalfoldon (a Tizenhet Tartomanyban) bevezette az inkviziciot , "eretnek" uldozesek kezd?dtek Nemetalfoldon, amelynek ? kulonosen az eszaki tartomanyaiban ? rendkivul gyorsan terjedt a protestantizmus . Ezen tulmen?en, a fejlett gazdasagu es er?teljesen polgarosodo tartomanyok, serelmeztek az autonomiajuk korlatozasat, peldaul azt, hogy az uralkodo altal kinevezett helytartok, olyan donteseket hoztak, amelyek alkotmanyos jogaik serelmevel jartak. 1568-ban is robbant a nemetalfoldi szabadsagharc , a "nyolcvaneves haboru", amely rendkivul heves harcokkal jart, es Nemetalfoldet megosztotta. 1579-ben, Nemetalfoldnek egyes, katolikus tobbseg? deli tartomanyai, letrehoztak az Arrasi uniot , amely szovetseg kinyilvanitotta a h?seget II. Fulop fele. Valaszul, par nappal az arrasi unio letrehozasat kovet?en (1579), Nemetalfold els?sorban eszaki, es protestans tobbseg? tartomanyai, valamint varosai, az Utrechti unio letrehozasaval leptek szovetsegre, II. Fulop ellen. E szovetsegb?l, het eszaki tartomany (Holland, Zeeland, Groningen, Utrecht, Friesland (avagy Frizfold), Gelderland es Overijssel), 1581-ben, kinyilvanitotta a fuggetlenseget, letrehozva a Het Egyesult Holland Tartomany Koztarsasagat (roviden: Egyesult Tartomanyok, illetve Hollandia), egyuttal kimondtak II. Fulop tronfosztasat, igy ? de facto ? fuggetlenne is valtak ^[4]

Spanyolorszag es az Angol Kiralysag kozott lappango ellentetek 1587-ben kirobbant haboruhoz vezettek. Angliaban, I. Erzsebet kiralyn? uralkodasa alatt, a protestantizmus megszilardult, a kiralysag gazdasagilag meger?sodott, es az angol kalozok tamadasai veszelyeztettek a spanyolok gyarmatait, illetve a gyarmatokrol nemesercekkel hazafele tarto flottaikat. ^[5] II. Fulop azt tervezte, hogy Anglia tronjara a katolikus I. (Stuart) Maria skot kiralyn?t ulteti, Fulop es Maria negyedfoku unokatestverek voltak. I. Erzsebet, az evtizedeket angliai fogsagban tolt? es felsegarulas vadjaval elitelt Stuart Mariat, 1587-ben, kivegeztette. II. Fulop meg ebben az evben hadat uzent Anglianak, V. Szixtusz papa jovahagyasaval. 1588-ban azonban, a La Manche csatornaban es a Brit-szigeteknel vivott harcokban, az angol flotta (es holland tamogatoik) dont? gy?zelmet arattak a spanyolok " Gy?zhetetlen Armadaja " felett. A kovetkez? evben (1589) a spanyolok megvedtek Lisszabont, az angolokkal szemben, de az Armada kudarca volt az els? jele annak, hogy "?rsegvaltas" kovetkezik majd be az oceanokon, a spanyolok helyett, Anglia lesz az els? szamu tengeri hatalom. A haboru csak II. Fulop halala utan fejez?dott be.

II. Fulop beavatkozasa a francia tronviszalyokba, szinten eredmenytelen maradt: Az 1589-ben meggyilkolt III. Henrik kiraly az utodanak a hugenotta (azaz, reformatus ) III. Henrik navarrai kiralyt jelolte. ? IV. Henrik neven lett Franciaorszag kiralya, amit a Katolikus Liga nem fogadott el. Amikor a spanyolbarat XIV. Gergely lett a papa (1590), II. Fulop nyiltan beavatkozott, a Katolikus Liga jeloltjet, Karolyt (Charles de Guise ), Mayenne herceget tamogatva, es 1590-ben spanyol csapatok vonultak be Parizsba. II. Fulop azt is tervezte, hogy Mayenne herceget osszehazasitja a lanyaval, Izabella infansn?vel; s?t arra is gondolt, hogy Izabella legyen francia kiralyn?, amit a parizsi parlament el is fogadott (noha Izabella edesanyja, Valois Erzsebet kiralyne, a hazassaga megkotesekor, az utodai neveben is, lemondott a francia tronrol). IV. Henrik azonban, 1593-ban, attert a romai katolikus vallasra (ahogyan az utokor a kiraly szajaba adta: "Parizs meger egy miset."), es 1594-ben, verontas nelkul, bevonult Parizsba, amit a spanyol csapatok elhagytak. IV. Henrik, 1595-ben, hadat uzent Spanyolorszagnak. A spanyolok, 1597-ben, a Parizs "kulcsanak" szamito Amiens varosat bevettek, de meg ebben az evben IV. Henrik visszafoglalta, a haboru eld?lt, s?t Spanyolorszag penzugyi cs?dbe jutott. II. Fulop rakenyszerult a vervins-i beke megkotesere (1598), elismerte IV. Henrik kiralysagat, es lemondott a francia tronnal kapcsolatos, minden igenyer?l.

II. Fulop uralkodasa alatt megkezd?dott a spanyol gazdasag hanyatlasa: A gyarmatokrol az orszagba aramlo oriasi nemesfemmennyiseg miatt, Spanyolorszagban az arak mindig magasabbak voltak, az Europaban mashol is emelked? araknal. Az orszagba beerkez? arany es ezust, ezert szinte rogton ki is aramlott az orszagbol, mert kulfoldon, ugyanannyi penzert, tobb arut lehetett vasarolni. Ez a helyzet tartos maradt, ezert a spanyol ipar versenykeptelenne valt, a kulfoldi vetelytarsaival szemben, de a mez?gazdasagban is nehezsegek jelentkeztek, mert az aremelkedes nem minden termekszerkezetben ervenyesult. A gazdasag hanyatlasahoz hozzajarultak az allando haborukkal kapcsolatos, magas osszeg?, improduktiv kiadasok. Szuksegesse valt az allamhaztartas hitelekb?l torten? finanszirozasa, raadasul magas kamatok mellett. Mindezek olyan kedvez?tlenul befolyasoltak az allami koltsegvetest, hogy 1557-ben, 1575-ben, majd 1596-ban is, penzugyi cs?d kovetkezett be.

II. Fulopot a fia, III. Fulop kovette a tronon (1598). Az uralkodasa alatt nem sikerult a gazdasag hanyatlasat megallitani, s?t a valsag tovabb melyult: 1609-ben elkezd?dott a morok kiuldozese az orszagbol, akiket a valsagos gazdasagi-tarsadalmi helyzetben, a kormanyzat megprobalt ?b?nbakkent” beallitani. Tavozasukkal a foldm?veseknek es az iparosoknak a letszama nagymertekben lecsokkent, ami az orszag gazdasaganak, hosszabb tavon, kifejezetten jelent?s karokat okozott.

Az apjahoz hasonloan, III. Fulop is sikertelenul harcolt az angolok ellen. A spanyolok, 1601-ben, hajohadat kuldtek Irorszagba, az angolok ellen felkelt Hugo O'Neill (Aodh Mor O Neill), Tyrone grofjanak a tamogatasara, az invazio kudarcba fulladt, a spanyolok, 1602-ben, megadtak magukat az angoloknak. 1604-ben, Londonban, I. Erzsebet utodjanak, I. Jakab kiralynak es III. Fulopnek a megbizottjai megkotottek a beket, igy fejez?dott be a II. Fulop inditotta haboru.

Viszonylag rovid bekes id?szak kovetkezett, mert a Spanyol Kiralysag, az osztrak Habsburgok oldalan, belepett az 1618-ban kirobbant, harminceves haboruba .

III. Fuloppel kezd?d?en, a spanyol Habsburgok visszavonultak az allamugyek kozvetlen intezeset?l, ezeket a kegyenceikre biztak; III. Fulop konkretan Francisco Gomez de Sandoval-Rojas y Borjara, Lerma hercegere , majd a fiara, Cristobal Gomez de Sandoval-Rojas y de la Cerdara, Uceda hercegere .

III. Fulopot is a fia kovette a tronon (1621), IV. Fulop , aki megkapta a "Nagy" jelz?t. Ezt az indokolhatja, hogy uralkodasa alatt, tovabb tartott a spanyol kulturalis elet viragzasa (lasd lejjebb), ugyanis az uralmahoz politikai, avagy katonai sikerek, nem kapcsolhatok, s?t Portugaliat el is veszitettek a spanyolok: 1640 ev vegen felkeles tort ki Lisszabonban, IV. Janos (Braganca-haz) lett Portugalia nemzeti kiralya, a spanyolokat el?ztek, a harcok 1644-ben, atmenetileg, veget ertek. 1657-ben a spanyolok ugyanis Portugaliara tamadtak, kezdeti sikereiket portugal gy?zelmek kovettek, es az 1668-ban megkotott bekeben (tehat mar IV. Fulop halala utan) a spanyoloknak el kellett ismerniuk Portugalia fuggetlenseget.

A harminceves haboru befejez? szakaszaban, a spanyolok sulyos veresegeket szenvedtek. 1639-ben, a hollandok szinte megsemmisitettek a spanyol flottat ( Downsi csata ), mig a franciak a szarazfoldi spanyol csapatok felett arattak dont? gy?zelmeket ( Rocroi-i csata , 1643, Lens-i csata, 1648). A vesztfaliai bekeben, a spanyoloknak el kellett ismerniuk a Het Egyesult Holland Tartomany Koztarsasaganak (Hollandianak) a fuggetlenseget. A francia-spanyol harcok meg nem ertek vegett, 1659-ig tartottak, s?t 1655-ben Anglia, a franciak oldalan, bekapcsolodott a harcokba. Bar volt spanyol reszsiker (Valenciennes-i csata, 1656), de 1658-ban, Dunkerque mellett, a "D?nek csatajaban" ( francia?spanyol haboru, 1635?1659 ), a franciak dont? gy?zelmet arattak felettuk. A pireneusi bekeszerz?des (1659) vetett vegett a harcoknak: A spanyoloknak kulonboz? teruleteket kellett atengedniuk a franciaknak, a ket orszag hatara a Pireneus hegyseg vonala lett. A megallapodas azt jelezte, hogy a Spanyol Kiralysagnak, a cateau-cambresis-i beke (1559) ota tarto, europai nagyhatalmi dominanciaja veget ert, es XIV. Lajosnak , a ?Napkiralynak” Francia Kiralysaga lett a kontinens els?szamu nagyhatalma 1659-ben, a tobb angol sikert hozo, angol?spanyol harcok is veget ertek.

Az amugy is hanyatlo spanyol gazdasagot, a folyamatos haboruzas sulyosan megviselte, tobbszor is penzugyi cs?d kovetkezett be. A gazdasagi valsag okozta tarsadalmi feszultsegek felkelesek sorozatat valtotta ki (Katalonia, 1640?1652, Andaluzia, 1641, Napoly es Szicilia, 1647?1648, Aragonia, 1648).

IV. Fulop uralkodasa alatt is, az allamugyek intezeseben, meghatarozo szerepe volt a kegyenceinek: Gaspar de Guzman y Pimentel Ribera y Velasco de Tovarnak, Olivares grofjanak , majd unokaoccsenek, Luis Mendez de Haro y Guzmannak, aki szinten Olivares grofja volt, es Ramiro Nunez Felipez de Guzman y Guzmannak, Medina de las Torres hercegenek .

IV. Fulop kiraly fia, II. Karoly , aki meg kisgyermek apja halalakor (1665), az utolso Habsburg volt a spanyol tronon, gyermeke nem szuletett. II. Karoly, tulajdonkeppen, a fizikai es a szellemi allapota miatt, keptelen volt a kormanyzasra. Az allamugyek intezese, a halalaig (1696) az edesanyjara, Ausztriai Anna Maria kiralynera maradt (de kozben, az anyakiralyne regnalasat megszakitva, rovid id?re, II. Karoly hazassagon kivul szuletett feltestvere, Juan Jose de Austria is kormanyzott). 1696-tol II. Karoly kulonboz? kegyencei vittek az allamugyeket.

II. Karoly uralkodasa alatt a Spanyol Kiralysag pozicioi tovabb gyengultek. A devolucios haboru (1667?1668) reszleges francia gy?zelmet hozott, Spanyol-Nemetalfold terulete csokkent. Az 1672?1679 kozotti, francia?holland haboruban , a francia hatalmi tulsuly miatt, spanyolok a hollandok melle alltak. Bar egyesitett flottajuk, Palermo el?tt, vereseget szenvedett a franciaktol, Sziciliat meg tudtak tartani a spanyolok, majd a penzugyi nehezsegekkel kuszkod? franciak, mar hajlottak a bekere. A haborut lezaro, nijmegeni bekeszerz?desben (1679), azonban a spanyoloknak a Burgund Szabadgrofsagot , es egyes, spanyol-nemetalfoldi teruleteket, at kellett adniuk a franciaknak.

II. Karoly a vegrendeleteben , Fulopot , Anjou herceget, XIV. Lajos unokajat jelolte orokosenek, aki ? V. Fulop neven ? valoban Spanyolorszag kiralya lett, a Bourbon-hazbol ^[6] .

A Habsburgok osztrak aga nem nyugodott bele Spanyolorszag elvesztesebe. Azonban, a spanyol orokosodesi haboruban (1701?1714), Karoly f?herceg ( I. Lipot csaszar fia), az igenyet nem tudta ervenyesiteni.

A torteneszek szerint, fuggetlenul attol, hogyan alakult a gazdasag es a politika, a Habsurg-uralom id?szakabol, a nagyjabol az 1560?1660 koze tehet?, korulbelul szaz esztend?s id?szak, a spanyol kulturanak az ?aranyszazada” (?aranykora”) volt; a kulturalis elet kulonboz? teruleteire ? annak ellenere, hogy a spanyol kiralyok az ellenreformacio elkotelezett tamogatoi voltak ? semmilyen bigottsag nem nyomta ra a belyeget. S?t, a hit megelese bens?segesebbe valt, olyan, az egyhaz belulr?l torten? megreformalasat vallo misztikusok tevekenysegenek koszonhet?en, mint Avilai Szent Terez , Keresztes Szent Janos , avagy Luis de Leon ; de tulajdonkeppen ebb?l a reformmozgalombol n?tt ki Loyolai Szent Ignac harcos jezsuita rendje is. Viragzott az irodalmi elet, remekm?vek szulettek Miguel de Cervantes , Felix Lope de Vega y Carpio , Tirso de Molina , Pedro Calderon de la Barca , Luis de Gongora y Argote tollabol. Hasonlokeppen, remekm?veket alkottak olyan fest?k, mint El Greco , Diego Velazquez , Jusepe de Ribera , Bartolome Esteban Murillo . A korabeli spanyol epiteszetnek szinte a csucspontjat jelentette a fenseges kolostorpalota es panteon, a San Lorenzo de El Escorial , a vilag legnagyobb reneszansz epulete, Juan Bautista de Toledo es Juan de Herrera alkotasa. Er?s volt a kozepfoku es az egyetemi oktatas, az elemi iskolai tanitas mar kevesebb figyelmet kapott, de a feln?tt lakossagon belul, 25-30% koze volt tehet? az irni-olvasni tudok aranya, ami ? ebben a korszakban ? jo nyugat-europai aranyt mutatott ^[7] .

A Habsburg-haz es a Magyar Kiralysag kozotti kapcsolatok (a Habsburg?Lotaringiai-hazzal valo kapcsolat nelkul) tobb, mint otszaz ev tortenelmet olelik fel (1274?1780).

Az akkori cseh-magyar viszaly tudataban, I. Rudolf kiraly, 1274-ben, szovetseget kotott IV. (Kun) Laszlo kirallyal. A magyar katonai segitsegnek, kiemelked? szerepe volt abban, hogy 1278-ban, a durnkruti (avagy masodik morvamezei) csataban I. Rudolf dont? gy?zelmet aratott ellenfelevel, II. (P?emysl) Ottokar cseh kirallyal szemben. (I. Rudolf korabban a "fiava" fogadta a magyar uralkodot.)

IV. Laszlo uralkodasanak utolso eveiben, Magyarorszag a feudalis anarchia allapotaba sullyedt. Ezt kihasznalva, I. Albert , Ausztria hercege (I. Rudolf fia), 1287-ben, IV. Laszlo "megvedesere" hivatkozassal, betort Magyarorszagra. S?t, az osszekuszalodott magyarorszagi viszonyokra tekintettel, 1290-ben, I. Rudolf, ugy rendelkezett, hogy Magyarorszagot, h?berbirtokkent, I. Albertnek ajandekozza ^[8] . Vegul, IV. Laszlo utoda, III. Andras kiraly, 1291-ben, visszaszerezte a megszallt teruleteket, es a harcokba belefasult felek meg ebben az evben (1291), Hainburgban, beket kotottek. A ket uralkodo kozott, hamarosan, rokoni kapcsolat jott letre: 1296-ban, III. Andras felesegul vette Agnes hercegn?t, I. Albertnek a leanyat; ez volt az els? rokoni kapcsolat a Habsburg-haz tagja es a Magyar Kiralysagot uralo dinasztia tagja kozott. 1301-ben, ferje halalakor, Agnes kiralyne visszatert Becsbe, de I. Albert ? az ozvegy kiralyne tartasara hivatkozassal ? Pozsony varmegyet osztrak kormanyzas ala vonta.

Szinte az 1278. evi, katonai kapcsolat folytatasanak tekinthet? az, hogy 1322-ben, I. Karoly (Karoly Robert) kiraly, magyar csapatokat kuldott (III.) Szep Frigyes ellenkiraly segitsegere, a IV. (Bajor) Lajos csaszar elleni kuzdelmeben (de a muhldorfi csataban az osztrak-magyar csapatok vereseget szenvedtek). A segitsegnyujtas feltetele Pozsony visszaadasa volt, amit Szep Frigyes nem teljesitett, emiatt a ket uralkodo kapcsolata megromlott. 1328-ban, Karoly Robert, cseh szovetsegben, a Lajta folyonal vivott utkozetben, legy?zte Szep Frigyest, es testvereit. Meg ebben az evben (1328), Karoly Robert es Szep Frigyes, valamint testverei, II. Albert es Otto hercegek beket kotottek, Pozsony visszakerult Magyarorszaghoz. A harcok azonban kes?bb kiujultak, Karoly Robert ? az evtizedek ota osztrakok uralta Murakozt ? csak igy tudta visszaszerezni, 1337-ben, II. Albert es Otto hercegekt?l.

Karoly Robert fianak, I. (Nagy) Lajos kiralynak az uralkodasa alatt, felemas a magyar uralkodonak es a Habsburgoknak a kapcsolata, hol kozeledtek egymashoz, hol tavolodtak egymastol. 1362-ben, I. Lajos orokosodesi szerz?dest kotott IV. Rudolf herceggel. A megallapodas arrol szolt, ha I. Lajos meghal, vagy csaladja kihal, torvenyes fiu vagy leany orokos nelkul, akkor Magyarorszag IV. Rudolfot, vagy torvenyes orokoseit illeti; mig a forditott esetben, I. Lajost, vagy torvenyes orokoseit illetik meg IV. Rudolfnak a birtokai. A szerz?dest "biztositva", IV. Rudolf occse, III. Albert herceg, eljegyezte Erzsebet hercegn?t, I. Lajos kiraly nehai occsenek, Istvan hercegnek a leanyat. A megallapodas azonban 1366-ban ervenyet veszitette, mert ekkor III. Albert es IV. Karoly csaszar, a Habsburgok es a Luxemburg-haz kotottek egymassal orokosodesi szerz?dest. Ezt az eltavolodast, 1371-ben, kozeledes valtotta fel: I. Lajos, tovabba III. Albert es III. Lipot hercegek megallapodtak, hogy nem "haborgatjak" egymas tartomanyait; s?t 1373-ban, szovetseget kotottek, segitve I. Lajost a Velence elleni harcokban. 1378-ban e szerz?dest megujitottak, azzal, hogy megkotottek I. Lajosnak lanyanak, Hedvig hercegn?nek es III. Lipot herceg fianak, Vilmos hercegnek a hazassag, igaz, a gyermekek eletkorara figyelemmel, csak nevlegesen. A hazassagot a papa kes?bb ervenytelenitette: Apja utodakent, Hedvig hercegn?b?l lengyel kiralyn? lett (koronazasa: 1384), de a lengyel rendek nem fogadtak el azt, hogy Vilmos hercegb?l uralkodojuk legyen, Vilmos herceg hiaba utazott Hedvig utan Krakkoba, a lengyelek el?ztek az orszagbol.

Maria kiralyn? (I. Lajos magyarorszagi utodja) ferjenek, Zsigmond kiralynak es a Habsburgoknak a kapcsolata, kezdeti feszultsegek utan, kifejezetten jora fordult: 1411-ben, V. Albert herceg eljegyezte Zsigmond kiraly leanyat, Erzsebet hercegn?t, 1421-ben ossze is hazasodtak.

1437-ben meghalt Zsigmond kiraly, ?t tulel? fiugyermeke nem volt, V. Albert herceg lepett a magyar (es a cseh) tronra, ? Albert kiraly, az els? Habsburg-hazi kiraly Magyarorszagon. Nagyon rovid ideig, alig ket evig uralkodhatott. Szekhelye Buda volt, amit a magyar rendek orommel fogadtak. A Magyar Kiralysag szamara ekkor mar szinte allando fenyegetest jelentettek a permanens hoditasra berendezkedett Oszman Birodalomnak a tamadasai. 1439-ben, az oszman-torokok ellen inditott hadjarat eredmenytelen maradt, a magyar taborban sulyos verhasjarvany utott ki, a had szetoszlott, es megbetegedett Albert kiraly, meg ebben az evben, meghalt.

Albert gyermeke 1440. februar 22-en szuletett meg, ? Utoszulott Laszlo , ausztriai (also-ausztriai) herceg, akit az edesanyja, Erzsebet kiralyne, V. Laszlo neven, azonnal Magyarorszag kiralyava nyilvanitott. A magyar rendek kuldottsege viszont Krakkoban, 1440. marcius 8-an, III. Ulaszlo lengyel kiralyt valasztotta meg Magyarorszag kiralyava, aki ezt elfogadta, es I. Ulaszlo neven lett az orszag uralkodoja. Erzsebet kiralyne megbizasabol azonban az udvarholgye, Kottanner Janosne , mar a fia szuletese el?tt, a Szentkoronat ellopta, es azzal Laszlo herceget meg is koronaztak; ezert az orszagba erkez? I. Ulaszlot csak Szent Istvan kiraly fejereklyetartojarol levett koronaval tudtak megkoronazni. A rendek megoszlottak, a ket kiraly hivei kozott polgarhaboru robbant ki, ami csak az 1442-ben, Gy?rben megkotott bekevel ert veget: Erzsebet elismerte I. Ulaszlot kiralynak, de fenntartotta V. Laszlo reszere a a tronigenyt. A kiralyne a megallapodas megkotese utan par nappal meghalt, de ekkor V. Laszlot, mar regota, nem az anyja gondozta. Erzsebet kiralyne ugyanis, meg 1440 vegen, szovetseget kotott III. Frigyessel , a Szent Romai Birodalom kiralyaval (kes?bbi csaszarral), akire, mint gyamra, rabizta fia neveleset ^[9] . I. Ulaszlo, 1444-ben, a varnai csataban elesett. 1445-ben, a magyar orszaggy?les ugy dontott, V. Laszlot elismerik kiralykent, ha III. Frigyes szabadon engedi ?t, es a Szentkoronat is visszaadja, de III. Frigyes mindezt visszautasitotta, ezert, 1446-ban, az orszaggy?les, V. Laszlo kiskorusaga idejere, Hunyadi Janost kormanyzova valasztotta. Hunyadi es III. Frigyes kozott fegyveres osszecsapasokra is sor kerult, csak 1450-ben kotottek beket, megallapodva arrol, hogy V. Laszlo, tizennyolc eves koraig, III. Frigyes gyamsaga alatt marad. 1452 marciusban, azonban a III. Frigyes uralmaval elegedetlen osztrak rendek, szovetseget kotottek ellene, a magyar, a cseh es a morva rendekkel, kovetelve azt is, hogy Frigyes adja ki V. Laszlot; ekkor szembefordult Frigyessel Hunyadi ellenlabasa, Cillei Ulrik is. 1452 szeptemberben, III. Frigyes V. Laszlot ki is adta Cillei Ulriknak, aki Laszlo edesanyjanak az els?foku unokatestvere volt. 1453 elejen, Hunyadi a kormanyzosagrol le is mondott, es az orszagnagyok, ujabb koronazas nelkul, V. Laszlot kiralyuknak elismertek.

V. Laszlo rovid uralkodasat, zavaros magyarorszagi helyzet jellemezte, els?sorban a Hunyadiak es Cillei Ulrik viszalya. Az 1456-os nandorfehervari diadal utan, Hunyadi Janos, az orszagos f?kapitany, hamarosan meghalt, utodakent V. Laszlo Cillei Ulrikot nevezte ki, nem Hunyadi Laszlot , az elhunyt f?kapitany id?sebb fiat. Meg ebben az evben (1456) ?sszel, V. Laszlo a kiralyi var Nandorfehervarra latogatott, kisereteben ott volt Cillei Ulrik. A varban Hunyadi es Cillei osszeszolalkoztak, majd Hunyadi hivei megoltek Cilleit. Ezutan a Temesvarra tavozo kiraly, Hunyadi Laszlot nevezte ki orszagos f?kapitanynak, es el?tte, illetve edesanyja, Szilagyi Erzsebet el?tt, eskut teve, Cillei megolese miatt, bantatlansagot igert.

1457 marciusban azonban, V. Laszlo, aki az eskujet, mint kenyszer alatt tett fogadalmat, ervenytelennek tekintette, Budan, Hunyadi Laszlot es occset, Matyast , tobb Hunyadi-parti f?urral egyutt, elfogatta, akiket h?tlenseg es felsegarulas vadjaval, halalra iteltek. Az eliteltek kozul azonban csak Hunyadi Laszlot vegeztek ki (1457. marcius 16.) A tortentek miatt, az orszagban polgarhaboru tort ki, a Hunyadi-part hivei es V. Laszlo hivei kozott. A kiraly ezert, el?bb Becsbe, majd Pragaba tavozott (Laszlo cseh kiraly is volt), tuszkent magaval vitte Hunyadi Matyast. V. Laszlo meg ebben az evben (1457. november 23.), Pragaban, valoszin?leg bubopestisben, meghalt.

1458. ev elejen Hunyadi Matyas lett a magyar kiraly, Podjebrad Gyorgy (ekkor meg a Cseh Kiralysag regense, nem kiralya) haza is engedte Matyast. Matyas kiraly es III. Frigyes viszonya, szinte allandoan valtozott:

1459. februarban, Garai Laszlo , a volt nador, es sz?k szovetsegesi kore, III. Frigyest magyar kirallya valasztotta, amit Frigyes, aki Matyast nem tartotta torvenyes kiralynak, el is fogadott. 1459. aprilisban, Matyas serege, Kormendnel, el?szor vereseget szenvedett a partut?k es Frigyes csapataitol, de par nap mulva, ugyanott, gy?ztek, Frigyesnek el kellett allnia Magyarorszag birtokba vetelet?l, de a Szentkorona tovabbra is nala volt. A ket uralkodo megbizottjai csak 1463-ban, Becsujhelyen (Wiener Neustadt) kotottek beket. A megallapodas szerint, Frigyes Matyast fiava fogadta, azzal, ha a magyar kiraly torvenyes orokos nelkul halna meg, akkor a magyar tront Frigyes (aki a magyar kiralyi cimet megtarthatta) orokli, vagy a fia, Miksa f?herceg, Frigyes es Matyas "ved- es dacszovetseget" kotnek, a torokok ellen segitseget nyujt; tovabba Frigyes megtarthatja a birtokaban lev?, hatarmenti teruleteket, de nyolcvanezer aranyforint elleneben, vissza adja a Szentkoronat, ez meg is tortent.

A megallapodas ertelmeben, 1468-ban, a ket uralkodo serege egyutt harcolt az Ausztriaba betor? cseh hadak ellen, ugyanis Podjebrad Gyorgy kiraly, 1468. ev elejen, hadat uzent III. Frigyesnek, aki Matyas segitseget kerte. Matyas, 1468 aprilis vegen, meg is tamadta a cseh kiralyt, 1478-ig tarto, cseh-magyar haboru kezd?dott. A csaszar, a magyar uralkodo tamogatasanak megszerzese vegett, felvillantotta el?tte a ?romai kiraly” uralkodoi cim elnyereset ^[10] . Matyast, ez a lehet?seg, azert ragadta meg, hogy a birodalmi beveteleket a torokok elleni harcra fordithassa, de hamarosan csalatkoznia kellett: 1469. majusban, Csehorszag katolikus rendjei, Matyast valasztottak cseh kiralynak ^[11] , de Frigyes a papanal valojaban azon faradozott, hogy a cseh korona megszerzese utjan, Ausztria urat, azaz, a Habsburgokat, illesse meg a valasztofejedelmi meltosag, illetve a Habsburgoknak a magyar tron iranti igenyet elismertesse. 1470. februarban, Matyas es Frigyes, hiaba talalkoztak Becsben. Frigyes, szoban, sok mindent felajanlott: Matyast megvalasztatja romai kiralynak, tovabba, ha Miksa fiuorokos nelkul halna meg, Matyas orokli az osztrak "orokos" tartomanyokat, de semmit sem volt hajlando irasba foglaltatni. Matyas vegul bucsu nelkul elhagyta Becset. Frigyes pedig, 1470. nyaran, Villachban, mar arrol targyalt, tobb nemet valasztofejedelemmel, hogy Matyas meger?sodeset meg kell akadalyozni, vele szemben Podjebrad Gyorgy oldalara kell allni. Frigyes fordulata vegul oda vezetett, hogy 1477-ben, Podjebrad Gyorgynek, maga, a cseh kiraly altal kijelolt utodjat, II. Ulaszlo ( Jagello-haz ) cseh kiralyt, a valasztofejedelmi meltosagba beiktatta.

Matyas valaszul, meg 1477. nyaran, hadat uzent Frigyesnek ( magyar?osztrak haboru, 1477?1487 ). Matyas seregenek sikereit kovet?en, a felek meg ebben az evben (1477. december) beket kotottek. Ekkor Frigyes felszolitotta Csehorszag lakoit arra, hogy Matyast ismerjek el cseh kiralynak, aki ? mint cseh kiraly ? eskut is tett a csaszar el?tt, de a kibekules nem volt tartos. 1479-ben, Matyas szovetseget kotott a Frigyessel szemben allo, Bernhard von Rohr salzburgi ersekkel, es meg ebben az evben, Matyas csapatai megszalltak a salzburgi erseksegnek a stajerorszagi varait; valaszul Frigyes serege, 1481-ben, benyomult Magyarorszagra. Matyas ekkor dont? lepesre szanta el magat: Serege, 1482. elejen, benyomult Also-Ausztriaba. 1484-ben, Leitzersdorf mellett, Matyas csapatai, sulyos vereseget mertek Frigyes zsoldosseregere, majd 1485-ben Becs, 1487-ben Becsujhely kerult Matyas kezere, ezutan a felek fegyverszunetet kotottek (amit tobbszor megujitottak).

1490-ben, Matyas kiraly, Becsben, varatlanul meghalt, Ausztriabol a magyar csapatok onkent kivonultak. Az orszaggy?les, meg ebben az evben, II. Ulaszlo cseh kiralyt valasztotta magyar kirallya (Magyarorszagon is II. Ulaszlo kiraly). III. Frigyes fia, I. Miksa (immar romai kiraly), fenntartotta a Habsburg-igenyt a magyar tronra, 1490. oktoberben serege betort Magyarorszagra. 1491-ben, Pozsonyban, azonban I. Miksa es II. Ulaszlo bekeszerz?dest kotottek, tulajdonkeppen, az 1463-ban, Matyas kiraly es III. Frigyes kozotti szerz?dest megujitva: Amennyiben Ulaszlo torvenyes fiuutod nelkul halna meg, a magyar es a cseh tront a Habsburgok oroklik, addig is, Miksa megtarthatja a magyar kiralyi cimet. 1492-ben az orszaggy?les a bekeszerz?dest meger?sitette.

Egy 1515-ben megkotott, dinasztikus megallapodassal, a Habsburgok meg kozelebb kerultek a magyar tronhoz, ez volt a Habsburg?Jagello hazassagi szerz?des . II. Ulaszlo es I. Miksa abban egyeztek meg, hogy Miksa unokaja, Ferdinand f?herceg, felesegul veszi Ulaszlo leanyat, Anna hercegn?t; mig Ulaszlo fia, Lajos tronorokos, felesegul veszi Maria f?hercegn?t, aki szinten Miksa unokaja volt. A kett?s eskuv?t, meg ebben az evben (1515) meg is tartottak Becsben, de a gyermekek kiskorusagara figyelemmel, Ferdinand es Anna eskuv?jet 1521-ben, Lajos es Maria eskuv?jet 1522-ben ?megismeteltek”.

I. (Nagy, avagy Torvenyhozo) Szulejman szultan tronra lepesekor (1520), a Portan (avagy a Divanban ), azok kerultek vezet? pozicioba, akik a korabbi azsiai, illetve afrikai hoditasok helyett, az Oszman Birodalomnak, az Europaban, eszak fele torten? terjeszkedeset preferaltak. Ez az eszaki terjeszkedes, a ?hitetlenek” elleni harc, jobban be is illett az uj szultan elkepzeleseibe, mint a muszlim nepekkel valo konfliktus, amelyeket csak az ?elkerulhetetlen” esetekben vivott Szulejman.

I. Szulejmannal az elen, 1521-ben, az oszman-torokok el is foglaltak Nandorfehervart , majd 1526. augusztus 29-en, a mohacsi csataban , dont? gy?zelmet arattak II. Lajos serege felett, a kiraly, menekules kozben, valoszin?leg, belefulladt a megaradt Csele-patakba; torvenyes leszarmazoja nem volt, a Magyar Kiralysag uralkodo nelkul maradt ^[12] . A szekesfehervari orszaggy?les Szapolyai Janos erdelyi vajdat valasztotta kiralynak (I. Janos), majd ? meg szinten 1526-ban ? a pozsonyi orszaggy?les, a Habsburg-Jagello hazassagi szerz?desre hivatkozo, Ferdinand osztrak f?herceget (I. Ferdinand, akit a cseh rendek mar korabban kiralyukka valasztottak). A ket uralkodo megegyezni nem tudott, I. Ferdinand, 1528-ban, I. Janost ki?zte az orszagbol, az I. Janos altal kiuritett Budat is birtokba vette, Janos kiraly Lengyelorszagba menekult ^[13] I. Janos ekkor, I. Szulejman szultannak a segitseget kerte. A Mediterraneumban, I. Ferdinand batyjaval, V. Karoly csaszarral harcban allo szultan szamara, I. Ferdinand magyarorszagi uralkodasa, nem volt opcio. Az 1528-ban, Szulejman es Janos kozott megkotott szovetsegesi szerz?dessel, Janos a szultannak az alarendeltjeve valt, ez ekkor meg csak laza fugg?seget jelentett, de ebb?l mar nem volt visszaut, a Janos kepzelte, fuggetlen Magyar Kiralysaghoz ^[14] . Szulejman, 1529-ben, hadjaratot vezetett Magyarorszagra, Ferdinand zsoldosai feladtak Budat , amit a szultan atadott Janosnak; de Becset nem tudta elfoglalni Szulejman. Ett?l kezdve, egeszen III. Karoly kiraly uralkodasaig, harcok es bekekotesek valtakozasa jellemezte az osztrak Habsburgoknak es az oszmanoknak a kapcsolatat; e viszony alakulasa, rendkivul nagy hatassal volt a magyarsagra. A kovetkez? evben (1530) Ferdinand nem tudta Budat visszaszerezni. Valaszul, ket ev mulva, 1532-ben, Szulejman ujabb hadjaratot inditott, de ekkor mar nem tudta Becset elerni: K?szeg ostroma megakadalyozta ebben, mikozben V. Karoly es I. Ferdinand hada Becsujhely mellett varakozott, az egymastol kolcsonosen tarto ellenfeleknek a kozvetlen osszecsapasa elmaradt.

A korabeli magyar politikai elitet a ket kiraly vetelkedese teljesen megosztotta, tovabba egyik uralkodo sem tudott a masik fole kerekedni, a patthelyzet a varadi beke megkotesehez vezetett (1538). A titokban megkotott egyezsegnek a lenyege szerint, megtartottak birtokukban az aktualisan uralt orszagreszeket, tovabba megallapodtak abban, hogy Janos halala utan, az ? orszagresze is Ferdinande lesz, meg ha lenne fiugyermeke, akkor is; es az esetleg szuletend? fiut, a Fels?-Magyarorszagon kialakitando, szepesi hercegseggel karpotoljak. Az id?sod? Janosnak azonban Izabella kiralynetol, a masodik feleseget?l, 1540. julius 7-en fia szuletett, Janos Zsigmond . Janos ezert, az 1540. julius 17-en (avagy 21-en) bekovetkezett halala el?tt, a bizalmasait, elukon Frater Gyorgy varadi puspokkel, felhivta arra, biztositsak azt, hogy ne Ferdinand, hanem a fia legyen az utodja, a gyermeke kovesse ?t a tronon. Janost, e donteseben, nem csak a fia szuletese, hanem az alabbi el?zmenyek is befolyasoltak:

A varadi egyezmeny ertelmeben, ha Janost es orszagreszet, az oszmanok reszer?l, a Szulejman el?l eltitkolt megallapodas miatt, megtorlas erne, akkor Ferdinand, kell? sereggel, a segitsegere siet; csak Buda vedelmere haromezer katonat ad. 1538. julius 9-en, Szulejman eszaki hadjaratot inditott, celja ? el?zetesen ? nem volt ismert. Janos, a titkos varadi egyezmeny miatt, Szulejman retorziojatol tartva, segitseget kert Ferdinandtol, aki ? nagy nehezen ? ugy tudott, ketezer katonat kuldeni, hogy azok csak ?szre ertek a Tiszahoz, de addigra kiderult, a szultan Moldva ellen inditott hadjaratot. Janos es udvara, ebb?l azt a kovetkeztetest vonta le, hogy Ferdinand ? ha az oszmanok az orszagot megtamadjak, azt akarjak elfoglalni ?, keptelen lesz erdemi segitseget adni a magyarsagnak, ezert jobb lesz a korabbi ?hintapolitika”, a lavirozas fenntartasa, az oszmanok es a Habsburgok kozott, ehhez viszont torvenyes fiuorokosre lesz szukseg, aki az apja nyomaba lephet. Janos ezert ? 1539. marcius 2-an ? felesegul vette Jagello Izabella lengyel kiralylanyt, azonban arra senki sem gondolhatott, a fentiek bekovetkeznek, azaz az, hogy hamarosan a fia szuletese utan, Janos varatlanul meghal.

Janos bizalmasai nem is hajtottak vegre a varadi egyezmenyt, 1540. szeptember 13-an, az orszaggy?les Janos Zsigmondot kirallya valasztotta, ? II. Janos kiraly, de soha nem koronaztak meg. Ferdinand viszont ragaszkodott a varadi egyezmeny vegrehajtasahoz, mint a Szentkoronaval megkoronazott magyar kiraly, soha nem mondott le ? nem is mondhatott le ?, az egesz kiralysag megszerzeser?l. 1540. oktoberben, Ferdinand serege eredmenytelenul ostromolta Budat , majd 1541. majus 4-en, Ferdinand hada ujbol megkezdte Buda ostromat.

A Janos Zsigmond kiralysagat elismer? Szulejman, haddal indult Magyarorszagra, de nem csak a csecsem? uralkodo megsegitesenek a szandekaval. A szultan, a Becs elleni, ket sikertelen tamadasbol, es abbol, hogy Ferdinandot nem lehetett ki?zni Magyarorszagrol, azt a kovetkeztetest vonta le, az orszag teljes elfoglalasa nem lehetseges, es ezert a korabbi elkepzelesen ? Becs megszerzese utan kerul sor Budanak, es a magyar teruleteknek a birtokbavetelere ?, valtoztatott: A szultan ugy dontott, el?bb Budat kell birtokolni, es igy kell kiepiteni a Becs fele vezet? utat. Tisztazatlan az, amikor 1540 ?szen, Frater Gyorgy kovetei a Portan bejelentettek Janos Zsigmondnak ? II. Janos kiralykent tortent ? megvalasztasat, akkor kertek-e fegyveres segitseget a szultantol, avagy Szulejman maga dontott ugy, hogy ujabb hadjaratot indit Magyarorszagra, nem bizva abban, hogy a Szapolyai-part kepes Buda megvedesere ^[15] .

Szulejman, 1541. augusztus 21-e es 23-a kozott, Ferdinand Buda alol visszavonulo hadat szetverte, majd augusztus 29-en, Budat csellel elfoglalta, oszman uralom ala vonta a magyar f?varost. A szultan Janos Zsigmondot Erdely ?szandzsakbegjeve” tette, ez volt az els? lepes azon az uton, amely az Erdelyi Vajdasagbol az Erdelyi Fejedelemseg letrejottehez vezetett; Izabella kiralyne es Janos Zsigmond lakohelye Lippa , majd Gyulafehervar lett. A szultan a Szapolyaiaknak, az oszmanoktol fugg? kiralysagat felszamolta; a korabban, a Szapolyaiak altal uralt, kozep- es kelet-magyarorszagi teruletek (ide nem ertve Erdelyt), az Oszman Birodalomnak a reszeive valtak, Buda pasaknak lett a szekhelye, 145 evig.

1542-ben, Ferdinand nemet birodalmi es magyar kiralyi hadai kudarcot vallottak, nem tudtak Budat visszafoglalni. Valaszul, 1543-ban, Szulejman szultan ismet hadat vezetett Magyarorszagra, jelent?s hoditasaival a torokok megkezdtek a "ved?-ovezet" kialakitasat a budai vilajet korul. A harcokban kifaradt felek, 1545-ben, fegyverszunetet kotottek, majd 1547-ben, Drinapolyban , V. Karoly es I. Szulejman szultan kepvisel?i, ot evre beket kotottek, amelynek hatalya a Ferdinand uralta orszagokra is kiterjedt. Ferdinandnak be kellett latnia azt, hogy eredmenyesen, a csaszari batyjanak a hathatos segitsege nelkul, nem lephet fel az oszmanok ellen; a batyja viszont ? a nyugat- es a del-europai lekotottsegei miatt ?, nem tud neki olyan mertek? tamogatast nyujtani, ami a torokok ki?zesehez kellene. Ezzel a bekekotessel, a XVII. szazad vegeig, allandosult a Magyar Kiralysag harom-reszre szakadasa: A sz?k nyugati orszagreszre, valamint az eszaki orszagreszre, azaz, a Habsburg-kiralyok uralta Kiralyi Magyarorszagra ; a kozeps? reszt jelent?, a kozvetlenul az oszmanok uralta torok hodoltsagra ; es a kes?bbi Erdelyi Fejedelemsegre, mint torok vazallus allamalakulatra; bomlott az orszag.

Ferdinand azonban nem adta fel azt az elkepzeleset, hogy Erdelyt az iranyitasa ala vonja. A Frater Gyorgy es Ferdinand kozotti targyalasok eredmenyekent, 1551-ben, Izabella kiralyne rakenyszerult arra, hogy lemondjon Erdelyr?l es Janos Zsigmondnak a magyar tron iranti igenyer?l, majd fiaval egyutt elhagyta Erdelyt, amit Ferdinand hadai birtokba vettek. A torokok ezt nem fogadtak el, es mar 1551-ben tamadast inditottak. Frater Gyorgy, nem szakitva meg a kapcsolatokat a torokokkel, szinte "hintapolitikaval", igyekezett ?ket Erdelyt?l tavol tartani; ez azonban bizalmatlansagot ebresztett iranta Giovanni Battista Castaldo tabornokban, a csaszari-kiralyi er?k parancsnokaban, amit a hadvezer kozolt is Ferdinanddal. Ferdinand utasitasara, Castaldo a katonaibol kulonitmenyt szervezett, es annak tagjai, 1551. december 17-en, az alvinci kastelyaban, Frater Gyorgyot meggyilkoltak ^[16]

A kiujult harcok, kulonosen 1551-ben es 1552-ben voltak hevesek, mint Temesvar eleste es Eger megvedese (mind a kett? 1552-ben); de komoly osszecsapasokat hoztak az 1555?1557 kozotti varhaboruk is. 1556-ban, az erdelyi orszaggy?les hivasara, Janos Zsigmond es Izabella kiralyne, visszatertek Erdelybe, azt uralmuk ala vontak; Erdely 1686-ig ? az 1599?1601, majd 1602?1604 id?szakot kiveve ? de facto nem allt a Habsburg-hazi kiralyok fennhatosaga alatt. Szulejman egyebkent, mar 1554. aprilisban, ugy dontott, hogy Janos Zsigmondot vissza kell helyezni Erdely elere, 1554 elejen erkezett meg Izabella kiralyne segitseget ker? kovete a Portara. 1559-ben Janos Zsigmond es Ferdinand fegyverszunetet kotottek, ezt kes?bb, tobbszor is, meghosszabbitottak; majd 1562-ben, Isztambulban , Szulejman es Ferdinand kepvisel?i, nyolc evre szolo beket kotottek (de a beke, valojaban, nem tartott nyolc evig).

Hamarosan I. Ferdinand elhunyt (1564).

I. Miksa kiraly (csaszarkent II. Miksa), I. Ferdinand fia es utoda volt.

Mar 1564-ben, Janos Zsigmond es Miksa kozott harcok robbantak ki, es a kovetkez? evben, Janos Zsigmond Szulejmantol kert segitseget. Azonban, meg 1565-ben, Szatmaron , Janos Zsigmond es Miksa megbizottjai, megallapodtak abban, hogy Janos Zsigmond a kiralyi cimr?l (II. Janos) lemond, de amig el, az uralma alatt lev? teruleteket birtokaban tarthatja, s?t hazassagot kot Johannaval, Miksa hugaval. Janos Zsigmond, tartva Szulejmantol, 1565 ?szen, ugy dontott, az egyezsegnek a ?megmagyarazasa”, vegett, szemelyesen kivanja a szultant felkeresni, Isztambulba utazva. Ezt Szulejman elharitotta, azzal, hogy a kovetkez? evben szemelyesen vezeti hadat Magyarorszagra, akkor keresse fel ?t Janos Zsigmond. 1566-ban, Szulejman, a torok had elen, valoban Magyarorszagra jott, mell?zve az 1562-ben, Drinapolyban megkotott beke betartasat (es Zimonyban valoban talalkozott is Janos Zsigmonddal). Zimonybol a szultan Szigetvar ellen tamadott. Elukon Zrinyi Miklossal , a var h?si halalt halt ved?i, feltartoztattak a torok sereget; Szulejman az ostrom alatt elhunyt. Miksa ?ovatos” birodalmi hada Gy?r mellett varta be az ostrom kimenetelet, a hadvezetes nem mert kockaztatni; igaz, a torokok sem kivantak ugy tovabb vonulni Becs fele, hogy Szigetvart ?maguk mogott” hagyjak; akarcsak 1532-ben, a felek most is kolcsonosen tartottak egymastol.

1568-ban Miksa, valamint Szulejman fia es utoda, II. Szelim szultan megbizottjai, beket kotottek, ismet Drinapolyban , a beke Erdelyre is kiterjedt (kes?bb a Habsburgok es az oszmanok ezt a beke-megallapodast tobbszor megujitottak). 1570-ben pedig, a speyeri megallapodasban , Miksa es Janos Zsigmond kepvisel?i kozvetlenul is megallapodtak: Janos Zsigmond a kiralyi cimr?l lemondott, ? es utodai elismerik Miksat, a keresztenyseg fejenek es az egesz Magyar Kiralysag uranak, mig Janos Zsigmond fejedelemkent uralkodik Erdely es a Reszek (a Partium ) felett. Janos Zsigmond hamarosan (1571) meghalt. A speyeri egyezseg ertelmeben, Erdelynek ekkor Miksa uralma ala kellett volna kerulnie, de ? figyelemmel II. Szelim szultannak a Bathory Istvant fejedelemnek jelol? dontesere -, az erdelyi orszaggy?les Bathoryt meg is valasztotta fejedelemnek (1571). Bathory ellenfelenek, a Miksa tamogatta Bekes Gasparnak a szervezkedese nem jart eredmennyel, Bathory legy?zte Bekest a kerel?szentpali csataban (1575).

Az 1576-ban elhunyt I. Miksa utoda a fia lett, I. Rudolf kiraly (csaszarkent II. Rudolf).

Az oszmanokkal megkotott bekeszerz?desek, tavolrol sem jelentettek, azt hogy ne lettek volna, szinte folyamatosan osszecsapasok, els?sorban a Kiralyi Magyarorszag es a torok Hodoltsag hatarvideken, ezek azonban, 1591?1593 kozott, rendkivul komolyra fordultak, a Hasszan boszniai pasa vezette tamadasok folytan. Hasszan vegul sulyos vereseget szenvedett a csaszari es kiralyi csapatoktol, valaszul III. Murad szultan hadat uzent Rudolfnak (1593), kitort az 1606-ig tarto, tizenot eves (avagy "hosszu") haboru (1591/1593?1606) . A Habsburg-csapatok es szovetsegeseik, els?sorban a haboru elejen, ertek el reszsikereket, de az oszmanoknak ezeket sikerult kozombositeniuk: A torokok, sereguk elen III. Mehmed szultannal, 1596-ban, bevettek Egert , majd a mez?keresztesi csataban , sulyos vereseget mertek a Habsburg-er?kre. 1600-ban a torokok kezere kerult a strategia fontossagu kanizsai var , es sikerrel megvedtek Budat ( 1598 , 1602 , 1603 ).

Kozben a Habsburgok osztrak aga is egyre jobban elkotelezte magat az ellenreformacio mellett, egyre er?teljesebben fellepve a protestansok ellen. Az 1604 tavaszan tartott orszaggy?les hatarozatai koze, I. Rudolf, onkenyesen betoldott egy torvenycikket (22. torvenycikk), amely arrol szolt, hogy vallasi ugyek az orszaggy?lesen nem targyalhatok; a korabbi, protestantizmus elleni torvenyek meger?sitese vegett. A kormanyzat szerint, az elhuzodo haboru koltsegeihez, a magyar rendek ? kielegit? mertekben ? nem jarultak hozza, ezert pereket inditottak, nem keves nemes ellen, a korabban birtokukba kerult kiralyi javak visszaszerzese irant, az ellenszegul?ket felsegarulassal megvadolva. Azzal, hogy Bathory Zsigmond fejedelem, 1602-ben, vegleg elhagyta Erdelyt, a fejedelemsegben ? tenylegesen ? I. Rudolf neveben, a kegyetlenked? Giorgio Basta tabornok gyakorolta a hatalmat, majd Rudolf csaszari biztosai. A reformatus, korabban udvarh? kozepbirtokos, Bocskai Istvan , elegedetlenne valva Rudolf kormanyzasaval, szembefordult az uralkodoval, es a torokokkel keresett kapcsolatot, err?l szolo hiresztelesek el is terjedtek. Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso , Rudolf tabornoka, ezert Bocskait magahoz rendelte, ezt Bocskai visszautasitotta, szovetsegre lepett a hajdukkal , es 1604. oktober 14-r?l 15-ere virrado ejjel, Almosd es Dioszeg kozott, a hajduk megsemmisit? gy?zelmet arattak Belgioioso egyik, Bocskai ellen tamado hadteste felett. Kitort a Bocskai-felkeles , a magyar rendek egy jelent?s reszenek az els?, Habsburg-ellenes fegyveres harca. A felkeles szinte futot?zkent terjedt, Bocskait, 1605. februar 21-en, az erdelyi orszaggy?les Erdely fejedelmeve, majd aprilis 20-an, a felkelt rendek, Szerencsen, Magyarorszag fejedelmeve valasztottak. I. Ahmed szultan Magyarorszag kiralyanak cimezte a fejedelmet, kiralyi koronat is kuldott neki ( Bocskai Istvan koronaja ), amit Bocskai ajandekul ? es nem felsegjelvenykent ? fogadott el.

Bocskai, sikerei ellenere, a realitas erzeket nem veszitette el, tisztaban volt a Habsburg- es az Oszman nagyhatalom koze kerult magyarsag valos helyzetevel. Bocskai, illetve Rudolf megbizottjai, 1606. junius 23-an, Becsben beket kotottek. A sokret? megallapodasban, toroltek az 1604-ben, onkenyesen betoldott, 22. torvenycikket; a katolikus vallas serelme nelkul, a magnasoknak, a nemeseknek, a korona varosainak es vegvarak katonainak, szabadda valt a protestans vallasok gyakorlasa; Bocskai Istvan, Erdely es a Reszek ura, harom fels?-magyarorszagi varmegyevel egyutt, de a fiuutodai is, a halalukig. Bocskai azonban elerte azt, hogy Rudolf kes?bb (1606. szeptember 24.) elismerte azt, hogy Erdely es a Reszek, Bocskai ferfiaganak kihalasa eseten, sem szallnak vissza a Szentkoronara, azaz, megvalosult a Kiralyi Magyarorszagnak az elvalasztasa Erdelyt?l es a Reszekt?l ? ami ellen tobben (igy a magyar katolikus puspoki kar), tiltakoztak. A becsi beke jelent?seget mutatja az, hogy az also- es fels?-ausztriai, valamint a cseh es a morva rendek, a magyar rendekkel szovetseget kotve (1606. szeptember 26.), a becsi beket elfogadva, szavatoltak a bekeszerz?des betartasat.

1606. november 11-en pedig, I. Rudolf es I. Ahmed kovetei megkotottek a zsitvatoroki bekeszerz?dest ; a tizenot eves haboru ? tulajdonkeppen ? dontetlen eredmennyel veget ert, 1663-ig, nem robbant ki ujabb haboru az osztrak Habsburgok es az oszmanok kozott.

Bocskai Istvan halala (1606. december 29.) utan, hamarosan anarchikus allapotok alakultak ki, amelyek I. Rudolf lemondatasahoz vezettek. I. Rudolf, akin az elmebaj egyre inkabb elhatalmasodott, a Kiralyi Magyarorszagot illet?en, tobb olyan intezkedest hozott, amelyek a becsi bekevel ellentetesek voltak. A Bocskai altal kollektiv nemessegben reszesitett hajduk, tartva a becsi beke megszegeset?l (igy az abban biztositott kivaltsagaik megserteset?l), 1607 november elejen, Nagy Andras hajdugeneralis vezerletevel, felkelest hirdettek, azzal, hogy addig nem teszik le a fegyvert, amig a jogaiknak ervenyt nem szereznek; s?t Nagy Andras szovetseget kotott Kadizade Ali pasaval, a Budai Vilajet beglerbegjevel. Rudolf ki is jelentette azt, hogy nem kivanja sem a becsi, sem a zsitvatoroki beket elfogadni. 1608. februar 1-en, Pozsonyban, ezert Rudolf occse, Matyas f?herceg ? akit, Rudolf betegsege miatt, a Habsburg-haz csaladi tanacsa, meg 1606. marciusban, Rudolf helyett, a csalad fejenek valasztott, es aki tamogatta mind a becsi, mind a zsitvatoroki beke megkoteset -, valamint magyar es az osztrak rendek megujitottak az 1606. szeptemberi szovetseguket, a bekeszerz?desek vedelmere (kes?bb a morva rendek is csatlakoztak). S?t, a szerz?desek biztositasara, marcius 28-an, Matyas f?herceg nemesi felkelest hirdetett, el?tte egy nappal, Matyas f?herceg es Kadizade Ali pasa megbizottjai, Budan, a hajduk szamara kedvez? megallapodasban egyeztek meg; a hajduk felkelese veget is ert. Aprilis vegen, a felkelt rendek csapataival, Matyas Rudolf ellen vonult; junius 25-en, Rudolf Magyarorszagrol, Horvatorszagrol es Ausztriarol lemondott, Matyas javara, ezzel a testverharc veget ert.

Matyas f?herceget, 1608. november 19-en, magyar kirallya koronaztak (II. Matyas kiraly; csaszar 1612-t?l, Rudolf halala utan, Matyas neven); az ? kiralyi pecsetjen nyeri el az orszagcimer kett?s keresztje a vegleges formajat, es a Szentkorona el?szor kerult ra az orszagcimerre, valamint II. Matyas koronazasan jelentek meg el?szor a piros-feher-zold szin? lobogok, unnepi alkalomkor.

II. Matyas viszonylag rovid uralkodasara (1619-ben meghalt), a Kiralyi Magyarorszagon az volt a jellemz?, annak ellenere, hogy annak idejen a becsi beke megkoteset tamogatta, centralizacios torekvesekkel kiserletezett, es segitette az ellenreformaciot; noha meg a koronazasa el?tt, az 1608 ?szen tartott orszaggy?lesen elfogadott torvenycikk, a korona minden alattvalojanak biztositotta a szabad vallasgyakorlast. II. Matyas Erdely kulonallasat nem tartotta veglegesnek. Ezt jelzi az is, hogy Matyas es Bathory Gabor erdelyi fejedelem megbizottjai kozott, csak 1613. aprilis 11-en jott letre megallapodas, amelyben Matyas elismerte Bathory fejedelemseget, es Erdely szabad fejedelemvalasztasi jogat. I. Ahmed szultan azonban majus 1-en Bathory tronfosztasa, es Bethlen Gabor fejedelemsege mellett dontott, amit Matyas az 1615. majus 6-an, Nagyszombatban megkotott egyezmenyben elismert.

Par honappal Matyas halala el?tt (1618. majus 23.) robbant ki az a fegyveres konfliktus, ami a XVII. szazad els? feleben, Europa tortenelmere ranyomta a belyeget, a harminceves haboru .

II. Matyasnak nem szuletett gyermeke, az unokaoccse lett az utoda, II. Ferdinand kiraly (csaszarkent is II. Ferdinand) ^[17] .

A szigoruan vallasos II. Ferdinandnak az egesz uralkodasat (1619?1637) lekototte a harminceves haboru, de nem csak vallasfelekezetek konfrontaciojarol volt szo, hanem arrol is, hogy a Habsburg-haz a politikai hatalmat mennyiben tudja megtartani. A haboruba, a Habsburgok elleneben, a Portaengedelyevel , haromszor is bekapcsolodott Bethlen Gabor, az erdelyi fejedelem. Az els?, az 1619-ben inditott tamadasat, a cseh rendek felkelese valtotta ki, indokait a "Querela Hungariae" ("Magyarorszag panasza") kialtvany foglalta ossze, amely szerint, a fejedelem celja a protestansok varhato serelmeinek elharitasa, a katolikus klerus tulhatalmanak visszaszoritasaval; valojaban Bethlen celja ? ezen tul ? egy protestans magyar nemzeti kiralysag megteremtese volt. A Bethlen altal osszehivott orszaggy?les, 1620. augusztus 25-en, Bethlent kirallya is valasztotta (bar nem koronaztatta meg magat), es a Habsburgokat detronizalta. A cseh felkeles azonban elbukott ( feherhegyi csata, 1620. november 8. ), es vegul ? 1621. december 31-en ? II. Ferdinand es a magara maradt Bethlen biztosai megkotottek a nikolsburgi beket : Bethlen lemondott a kiralyi cimr?l, mig II. Ferdinand, atengedett neki, elete vegeig, het fels?-magyarorszagi varmegyet, azzal, hogy e varmegyek vegvarai fenntartasanak a koltsegeihez, minden evben, hozzajarul, illetve Ferdinand az 1606. evi becsi beket meger?sitette.

Bethlen, a nemet birodalmi protestans szovetsegesei tamogatasara, 1623-ban ujra megtamadta II. Ferdinandot, a hadjaratot az 1624-ben megkotott, becsi bekeszerz?des fejezte be, amely ? a lenyeget tekintve ? a nikolsburgi beket meger?sitette. 1626-ban, Bethlen harmadszor ? es utoljara ? megtamadta Ferdinandot, a protestans hatalmak (Dania, Anglia es Hollandia) szovetsegehez csatlakozva, arra hivatkozva, hogy a Habsburg-haz uldozi a protestansokat. A hadjaratot, meg ebben az evben (1626) megkotott pozsonyi bekeszerz?des lezarta, ez a megallapodas is a nikolsburgi beket er?sitette meg, azzal, hogy Bethlen vegleg lemondott II. Ferdinand elleni, ujabb tamadasrol.

Fels?-Magyarorszagon nem lett tartos a bekesseg: 1631?1632 folyaman, Csaszar Peter vezetesevel, a fizetetlen csaszari-kiralyi zsoldosok garazdalkodasai miatt, a Fels?-Tisza-videki parasztfelkeles bontakozott ki.

Az 1637-ben meghalt II. Ferdinandot a fia, III. Ferdinand kiraly kovette a tronon (csaszarkent is III. Ferdinand).

Az uj uralkodo, akarcsak az apja, szembesult azzal, hogy az erdelyi fejedelem, ezuttal I. Rakoczi Gyorgy , bekapcsolodott a Habsburg-haz ellen a haboruba, megpedig francia-sved szovetsegben. I. Rakoczi Gyorgy 1644-ben tamadta meg III. Ferdinandot, arra hivatkozva, hogy az uralkodo olyan donteseket hozott, amelyek ellentetesek voltak a magyar rendi alkotmannyal. A harcokat az 1645. december 16-an megkotott, linzi bekeszerz?des zarta le. A felek, egyebek mellett, megallapodtak abban, hogy a korona minden alattvaloja, igy a parasztsag szamara is, biztositott a szabad vallasgyakorlas, Rakoczi fennhatosaga ala kerul (az annak idejen Bethlennel kotott megallapodas mintajara), het fels?-magyarorszagi varmegye, de Rakoczi kilep a francia-sved szovetsegb?l, es a jov?ben nem avatkozik be a kiralysag ugyeibe.

III. Ferdinand uralkodasa alatt kotottek meg a harcolo felek a harminceves haborut lezaro, vesztfaliai beket (1648). A Habsburg-haz atveszelte a haboru, szamukra valsagos esemenyeit, az un. osztrak orokos tartomanyok es Csehorszag felett, az abszolutista uralmuk fennmaradt; ugyanakkor a csaszari hatalom nevlegesse valt a Szent Romai Birodalomban; es az 1555-ben megkotott, augsburgi vallasbeket , ugy ujitottak meg, hogy az kiterjedt a kalvinistakra (reformatusokra) is.

III. Ferdinand, kulonboz? intezkedesekkel, megprobalta konszolidalni a haboru okozta valsaghelyzetet, de megfelel? anyagi er?forrasok hianyaban, az oszmanok elleni harc felujitasanak nem volt realitasa, es 1650-ben, huszonkett? evre, Isztambulban, az oszmanok es a Habsburgok, megujitottak a zsitvatoroki beket (ahogyan erre, 1627-ben, Sz?nyben is sor kerult, es amely bekek soha nem jelentettek teljes fegyvernyugvast).

III. Ferdinand fiat, Ferdinand f?herceget, 1647-ben, magyar kirallya koronaztak (IV. Ferdinand), de tenylegesen nem uralkodott, mert apja elhunyta (1657) el?tt, 1654-ben meghalt, igy IV. Ferdinand occse, I.Lipot lepett a tronra, az apjuk elhunytakor.

I. Lipot hosszu, esemenyekben rendkivul gazdag uralkodasanak a mozgalmassaga, csak I. Ferdinandnak a korszakahoz hasonlithato.

Szinte Lipot tronra lepesevel egy id?ben, robbant ki az 1662 januarig elhuzodo erdelyi uralmi valsag: 1657-ben, II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem, a Porta hozzajarulasa nelkul, sved biztatasra, a lengyel korona megszerzese remenyeben, hadjaratot inditott Lengyelorszagba. Az oszmanok megtoroltak a vazallus fejedelem engedetlenseget, IV. Mehmed szultan Rakoczi leteteler?l dontott, visszateresi kiserleteit negligalta, es Erdelyt ? tobbszor is ? tatar es torok csapatok pusztitottak. A fejedelemsegt?l meg valni nem kivano Rakoczi, Lipothoz fordult segitsegert, amit az Udvar elharitott, a torokokt?l valo osszeutkozest?l tartva. Latva azonban az erdelyi torok akciokat, Lipot ? 1660. majusban ? megis csapatokat kuldott a Kiralyi Magyarorszagra, azonban ez nem akadalyozta meg azt, hogy a kulcsfontossagu Varad a torokok kezere keruljon. A kovetkez? evben (1661) Lipot, megis beavatkozott az erdelyi ugyekbe, Rakoczi korabbi hivet, a Portatol elszakado Kemeny Janos fejedelmet tamogatva, Raimondo Montecuccoli grof vonult be, a serege elen Erdelybe. Emiatt, az oszmanok szamara, az el?djet, Barcsay Akos fejedelmet meggyilkoltato Kemeny fejedelemsege ? nyilvanvaloan ? nem volt elfogadhato, nyomasukra az erdelyi orszaggy?les I. Apafi Mihalyt valasztotta fejedelemnek. Montecuccoli, ertesulve arrol, a torokok ? az uj fejedelem beiktatasaval ? jeleztek azt, hogy Erdelyt nem szalljak meg, kivonult Erdelyb?l, Kemeny Janos pedig, 1662. januarban, az Apafit tamogato torok hadtol dont? vereseget szenvedett ( nagysz?l?si csata ), es a harcokban maga is elesett.

Lipot megsem tudta elkerulni az oszmanokkal valo harcot. Az ambiciozus nagyvezir, Koprulu Ahmed terveiben ugyanis Becs elfoglalasa szerepelt, annak ellenere, hogy 1662. ?szen a Porta, az 1650. evi megallapodas helyett, meg uj szerz?dessel kivanta rendezni a ket uralkodonak, IV. Mehmednek es I. Lipotnak a viszonyat; erre az Udvar csak elkesetten, azutan adott ? egyebkent a torokok szamara kedvez? ? valaszt, miutan a nagyvezir mar elindult, a Lipot elleni hadjaratra (1663. aprilis). Koprulu elfoglalta Ersekujvar fontos varat (1663. szeptember), majd belgradi teli szallasra vonult vissza. A torok tamadasra frappans valaszt adott Zrinyi Miklos , a kolt? es hadvezer, az europai hir?ve valt, 1664. evelejei, teli hadjarataval . 1664. majusban Koprulu ujra tamadott, a f?sereget megkimelni kivano Montecuccoli nem akadalyozta meg Zrinyiujvar elfoglalasat, de augusztus 1-en, Szentgotthardnal , purrhoszi gy?zelmet aratott Koprulu felett. Augusztus 10-en, a felek megkotottek a vasvari bekeszerz?dest , amely ? tulajdonkeppen ? a status quot szentesitette, az oszmanok megtarthattak Varadot es Ersekujvart ^[18] .

A magyar es a horvat politikai elit jelent?s reszeben, a bekekotes, a torokok elleni harc folytatasanak az elmaradasa, oriasi felzudulast valtott ki, es I. Lipot kormanyzasa ellen, szeleskor? szervezkedes bontakozott ki, a Wesselenyi-osszeeskuves , a szervezked?k a franciak ? s?t paradox modon ? a torokok segitsegenek az igenybevetelere is gondoltak. Az Udvarban azonban a kezdemenyezesr?l tudomast szereztek, es 1670-ben ? mikozben a szervezked?k kozul Zrinyi Peter a jobbagyait felkelesre hivta fel, es a veje, I. Rakoczi Ferenc , Fels?-Magyarorszagon felkelest robbantott ki ? az ellenzeki mozgalom elfojtasarol dontottek. A szervezkedes bukasa, es az osszeeskuvessel, valamint a felkelesben valo reszvetellel gyanusithato szemelyek ellen kihirdetett elfogato parancs miatt, mar 1670 nyaran, a legkulonboz?bb tarsadalmi retegekhez tartozo egyenek, tobbsegukben koznemesek (de f?urak is), es elbocsatott vegvari katonak, reszben az orszag eszak-keleti ?csucskebe”, a Kiralyi Magyarorszag, az Erdelyi Fejedelemseg, es a hodoltsag hatarvidekere; reszben Erdelybe menekultek; szamitva Apafi Mihaly fejedelem tamogatasara. ?k voltak a bujdosok, bel?luk ?lettek” a kurucok . A kovetkez? evben (1671) a halalra itelt Zrinyi Petert, a sogorat, Frangepan Ferenc Kristofot , es Nadasdy Ferencet kivegeztek.

A torokok tamogatasat keres? bujdosok, az els? tamadasukat 1672-ben inditottak, Fels?-Magyarorszagon. Kezdeti sikereiket, veresegek kovettek, es az ev vegen visszavonultak a Partiumba. Kozben az Udvarban az abszolutista uralom magyarorszagi bevezetesen faradoztak, es 1673-ban, I. Lipot, a magyar rendi alkotmanyossagot mell?zve, a kiralysag elere, Johann Caspar von Ampringen szemelyeben, kormanyzot allitott (aki 1681-ig be is toltotte ezt a tisztseget); az elnoklete alatt allo guberniumnak negy osztrak es negy magyar tagja volt. A kormanyzat, katonai er?szakot is alkalmazva, tamogatta az ellenreformaciot; illetve egy rendkivuli birosag, felsegsertes es hazaarulas vadjaval, protestans predikatorokat es tanitokat itelt el (1674), akiket a galyarabsagbol csak ket evvel kes?bb (1676) valtottak ki a hollandok.

A bujdosok es a kormanyzat er?i kozott, szinte minden evben voltak kisebb osszecsapasok, jelent?s harcokra azonban (1672 utan) csak 1678-ban kerult sor, amit 1677-ben fontos megallapodas megkotese el?zott meg: Majus 27-en, Varsoban irtak ala a bujdosok harcanak, francia penzugyi es katonai tamogatasarol szolo, szovetsegesi szerz?dest, XIV. Lajosnak , Apafi Mihaly fejedelemnek es a bujdosoknak a megbizottjai. Az 1672?1679 kozott zajlo, francia-holland haboruban , a Francia Kiralysag es a Szent Romai Birodalom szembe kerultek egymassal, ezert a Napkiralynak elemi erdeke f?z?dott ahhoz, hogy a bujdosok I. Lipot ellen sikeresen harcolhassanak. A bujdosok 1678. evi tamadasabol, a Thokoly Imre altal bravurosan vezetett, szeptember-november kozotti hadjarat, amellyel ? atmenetileg ? az adobevetelek szempontjabol rendkivul fontos, fels?-magyarorszagi banyavarosok is a bujdosok kezebe kerultek, egesz Europaban figyelmet keltett, jelezve azt, hogy a bujdosok vezet?i kozul, kiemelkedett az a szemely, akivel a jov?ben szamolni kell. 1680. januar 8-an, a bujdosok gy?lese Thokolyt generalissa valasztotta, igy lett a bujdosoknak onallo, mar nem Apafi Mihalytol, illetve bizalmasatol, Teleki Mihalytol fugg? f?vezere, de az egyuttm?kodes az erdelyi fejedelemmel megmaradt, kozosen tamadtak 1681 ?szen Lipot ellen.

Thokoly fellepesenek kezzel foghato eredmenye lett, ugyanis az Udvar az abszolutisztikus kormanyzastol visszalepett, I. Lipot 1681-ben orszaggy?lest hivott ossze, az uralkodo szentesitette a meghozott torvenycikkeket, a kormanyzosagot megszuntettek, a szam?zott protestans predikatorok es tanitok hazajohettek, es meger?sitettek a vallas szabad gyakorlasat biztosito, 1608-ban meghozott torvenycikket. Thokoly azonban nem hagyta abba a harcat I. Lipot ellen, felkeleset 1682-ben is folytatta, a torokokre tamaszkodva: XIV. Lajos ekkor mar csak csekely mertek? penzugyi segitseggel tamogatta a bujdosok harcat, mert a francia-holland haborut, az 1679-ben megkotott, nijmegeni bekeszerz?des lezarta. 1682 elejen, meg is jelentek Thokoly kovetei a Portan, akik azt kertek, a szultan nevezze ki Thokolyt Magyarorszag fejedelmeve, es Thokoly vallalja azt, hogy ket even belul, meghodoltatja a Kiralyi Magyarorszagot. Thokoly el is nyerte a Becs elfoglalasat tervez? nagyvezirnek, Kara Musztafanak , a tamogatasat. Thokoly megszerezte Kassat, a budai torokokkel, es Apafi seregevel kozosen, elfoglaltak a jelent?s fuleki varat, majd Fuleken megkapta a torokokt?l IV. Mehmed szultan okiratat arrol, hogy a szultan kinevezte ?t "Magyarorszag kiralyava" ? evi negyvenezer taller osszeg? ado megfizetese fejeben. Ett?l kezdve (1682. szeptember 16.), Thokoly "Fels?-Magyarorszag fejedelmenek" cimezte magat, Magyarorszag ? de facto ? immar nem harom, hanem negy reszre szakadt ^[19]

Az oszmanok serege, Kara Musztafa nagyvezirrel az elen, 1683. julius 14-en, megkezdte Becs ostromat, a csaszarvaros ved?i h?siesen kitartottak, es 1683. szeptember 12-en, a kahlenbergi csataban , a felment? sereg, a Sobieski Janos (III. Janos) lengyel kiraly es a Lotaringiai (V.) Karoly herceg vezerelte szovetsegesek, a lengyel?osztrak?nemet hadak, dont? gy?zelmet arattak a torokok felett.

A kahlenbergi csata utan, az Udvar egyes tagjaiban, a birodalom nyugati hatarara, a franciakra figyelve, felvet?dott a szultannal valo bekekotes lehet?sege, de becsi papai nunciusnak, Francesco Buonvisi (Bonvisi) kardinalisnak, s?t maganak Lotaringiai Karoly hercegnek a fellepesere, ett?l gyorsan elalltak; folytatodtak a torokok elleni harcok, a szovetsegesek meg ebben az evben (1683) bevettek Esztergomot. S?t, Boldog XI. Ince papa kitarto faradozasanak koszonhet?en, 1684-ben letrejott a Habsburg Birodalombol , a Lengyel?Litvan Uniobol , a Velencei Koztarsasagbol es a Papai Allambol allo, oszman-ellenes Szent Liga , amelynek harcai felszabaditottak Magyarorszag tulnyomo reszet az oszman uralom alol.

1684-ben Buda visszafoglalasa meg nem sikerult, de a kereszteny er?k el?re nyomulasa 1685-ben is folytatodott (Ersekujvar felszabaditasa). A harcteri sikertelensegert, Melek Ibrahim pasa, a szerdar (a magyarorszagi torok hadak f?parancsnoka), Varadon, Sarho? Ahmed pasaval, elfogatta Thokolyt (1685. oktober), arra gondolva, hogy a bekekotes remenyeben, kiszolgaltatja ?t a csaszariaknak, de teljesen elszamitotta magat. A becsi udvarban ? ellentetben 1664-gyel ? most nem lattak elerkezettnek az id?t a bekekotesre, Thokoly csaszari kezre kerulese pedig mar nem volt az Udvar szamara opcio. 1686 els? napjaiban, hiaba engedtek szabadon a torokok Thokolyt, fels?-magyarorszagi fejedelemsege osszeomlott, csak a felesege, Zrinyi Ilona tartott ki, 1688 elejeig, Munkacs varaban ^[20] Thokolynek, a torokok eljarasa miatt felhaborodott hivei kozul, sokan elfogadtak az I. Lipot altal meg 1684. januarban felkinalt kegyelmet, es nem kevesen, csatlakoztak a torokok elleni harchoz is, tovabba Kassat feladtak a kurucok.

1686-ban, 145 evi oszman uralom utan, a Szent Liga csapatai, Lotaringiai Karoly f?vezerlete alatt, visszafoglaltak Budat . Szinten Lotaringiai Karoly vezersegevel, 1687-ben, Nagyharsanynal , az un. masodik mohacsi csataban, nagy gy?zelmet aratott a Szent Liga, amely Buda esetleges visszafoglalasa el?l zarta el az utat; majd Lotaringiai Karoly es Apafi Mihaly megbizottja, Balazsfalvan, megallapodtak abban, hogy a csaszari-kiraly sereg, teli szallasra, tizenkett? erdelyi varat kap. Meg 1687-ben, Egert feladtak a torokok. 1688-ban, Fogarasban, Apafi fejedelem ? es a Lipot megbizasabol eljaro ? Antonio Caraffa tabornok megallapodtak abban, hogy Erdely, orokos kiralynak, I. Lipotot es utodait elfogadja. A megallapodast az erdelyi orszaggy?les jovahagyta, azzal, hogy ? halalukig ? Apafi es fia, a mar megvalasztott, II. Apafi Mihaly , fejedelmek lehessenek. 1690-ben Kanizsat adtak fel a torokok, de ekkor a figyelem ismet Erdely fele fordult: 1690-ben ugyanis meghalt I. Apafi Mihaly fejedelem. II. Szulejman szultan Thokolyt nevezte ki Erdely fejedelmeve, a "kuruckiraly" fejedelemsege tiszavirag-elet? volt, I. Lipot csapatai, meg ebben az evben, kiszoritottak Erdelyb?l. Lipot, 1690. oktober 16-an, kibocsatotta a Diploma Leopoldinumot, Erdely kozjogi helyzetenek szabalyozasara, amely meghagyta a fejedelmi es rendi onkormanyzat eddigi szerveit; a kiskoru II. Apafi Mihaly fejedelem melle ? 1691-ben ? kormanyzot valasztott az erdelyi orszaggy?les. 1691-ben, Badeni Lajos ?rgrof vezerletevel, a Szent Liga, a szalankemeni csataban dont? gy?zelmet aratott, a Koprulu Musztafa nagyvezir parancsnokolta torokok felett, ez a gy?zelem visszafordithatatlanna tette a haboru kimenetelet. 1692-ben a torokok feladtak Varadot, igy a magyarorszagi vilajet-szekhelyek kozul, mar csak Temesvar maradt a birtokukban, azonban a haboru meg evekig eltartott: Ugyanis, meg 1688-ban, XIV. Lajos kiraly ? megszegve az 1684-ben megkotott, regensburgi fegyverszunetet ? megtamadta I. Lipotot, kirobbantva a pfalzi orokosodesi haborut , ezert az Udvarnak a torokok elleni harcbol, folyamatosan csapatokat kellett atiranyitania a rajnai frontra. Vegul, 1697-ben, Savoyai Jen? , a "nemes lovag" vezerelte Szent Liga, a zentai csataban , a haborut eldont?, megsemmisit? gy?zelmet aratott, az Elmasz Mehmed nagyvezir iranyitotta torokok felett. 1699-ben a Habsburgok es az Oszmanok, a Szent Liga haborujanak a lezarasakent, megkotottek a karlocai bekeszerz?dest , Magyarorszag ? a Temeskozt kiveve ? felszabadult az oszman-torok uralom alol.

A sikeres, torokok elleni harcok azzal jartak, hogy a meger?sodott Udvar, ismet kiserletet tett Magyarorszagon az abszolutista uralom bevezetesere, a rendi alkotmany visszaszoritasara. Caraffa tabornok, azzal az uruggyel, hogy az uralkodo elleni osszeeskuvest leplezett le, Eperjesen, 1687. februar elejen, rendkivuli birosagot allitott fel, Thokoly hivei, illetve hiveinek tartott szemelyek elleni eljarasoknak a lefolytatasara, ez volt az eperjesi vertorvenyszek (avagy vesztorvenyszek) ; I. Lipot teljhatalmat adott a tabornoknak, Caraffa onalloan dontott az elfogatasokrol, az itelethozatalrol, es azok vegrehajtasarol ^[21] . Caraffa eljarasanak, huszonnegy (avagy huszonharom) aldozata volt. I. Lipot kes?bb (1688) szentesitette az 1687. evi orszaggy?les azon torvenycikkeit, amelyek az eperjesi torvenyszeket megszuntettek (igaz, Lipot mar korabban feloszlatta a torvenyszeket), es rendelkeztek a kivegzettek ozvegyeinek es arvainak karpotlasarol; ugyanakkor, mas torvenycikkekben, viszont eltoroltek a nemessegnek az Aranybullaban biztositott ellenallasi jogat; tovabba elfogadtak az orokos kiralysagot, a Habsburg-haz osztrak aganak a ferfiagon torten? tronorokleset. 1688. decemberben pedig arrol rendelkezett Lipot, hogy az 1683 utan, a torokokt?l visszafoglalt teruleteken, csak a birtokossag irasban tortent igazolasa, es "fegyvervaltsag" jogcimen, a birtok ertekenek 10%-at kepez? osszeg megfizetese utan, adhato vissza a birtok a regi tulajdonosoknak, az ugyeket az Ujszerzemenyi Bizottsag biralta el. A lakossag ? els?sorban a jobbagysag ? szamara komoly terhet jelentett a csaszari-kiralyi katonasag bekvartelyozasa, 1697-ben ki is robbant a XVII. szazad utolso kurucharca, a hegyaljai felkeles .

A kormanyzattal valo, egyre szelesebb kor? elegedetlenseg vezetett, 1703-ban, a Rakoczi-szabadsagharc kirobbanasahoz. II. Rakoczi Ferenc , mar 1700. novemberben, tamogatasert XIV. Lajos kiraly fordult, majd 1701-ben is, hiszen kedvez? lehet?seget latott az I. Lipot elleni fellepesre, az uralkodo nyugati lekotottsegei miatt, mivel kirobbant a spanyol orokosodesi haboru (1701?1714) , a Habsburgok spanyol aganak kihalasa utan, az osztrak Habsburgok nem kivantak a spanyol tronrol lemondani. Rakoczi szervezkedeset elarultak, de a fogsagbol (a kulonbirosag ugyesze halalos itelet kiszabasat kerte), sikerult Lengyelorszagba menekulnie. 1703-ban, a Tiszahaton, Esze Tamassal az elen, a szegenylegenyek szervezkedni kezdtek, aprilis elejen a kuldottjeik felkerestek Rakoczit, azert, hogy alljon az elukre. Rakoczi ezt elfogadta, majus 6-an kiadta a breznai kialtvanyt , Magyarorszag minden "nemest es nemtelent" lakosat harcba szolitva a Habsburgok ellen; junius 16-an Rakoczi magyar teruletre lepett, kitort a szabadsagharc. A Tiszantul, es Fels?-Magyarorszag jelent?s resze, a kurucok kezebe kerult. 1704. januarban jelent meg Rakoczi Manifestuma. A kialtvanyban felsoroltak azt, hogy milyen serelmek ertek, els?sorban Lipot kormanyzasa alatt, a magyar rendi allam-berendezkedest, amelyek miatt Rakoczinak, illetve a magyar nemzetnek, fegyvert kellett ragadnia. Ebben az evben (1704) a harcok a Dunantulra is kiterjedtek; a csaszari-kiralyi er?k, els?sorban, a meger?sitett helysegeket (peldaul Buda, Pozsony, Gy?r, Varad) megtartottak. Rakoczi szemelyes hadvezetese, nem volt sikeres (nagyszombati csatavesztes, 1704. december 26.). Rakoczit, 1704. julius 7-en, Erdely fejedelmeve valasztottak, a Gyulafehervaron tartott orszaggy?lesen (a varos 1704. aprilisban kerult a kurucok kezere). Rakoczi nagy sulyt fektetett a diplomaciai kapcsolatokra, a francia, a lengyel es a sved kirallyal, es a szabadsagharc gazdasagi es tarsadalmi bazisanak kiepitesere.

A harcok kimenetelet meg egyaltalan nem lehetett latni akkor, amikor I. Lipot elhunyt (1705. majus 5.).

I. Lipot utoda a fia lett, a mar 1687-ben magyar kirallya koronazott I. Jozsef (csaszarkent is I. Jozsef), akinek az uralkodasara, teljes egeszeben, a Rakoczi-szabadsagharc es a spanyol orokosodesi haboru ranyomta a belyeget.

1705. szeptemberben, a szecsenyi orszaggy?les rendjei szovetsegge (konfoderaciova) alakultak, es Rakoczit vezerl? fejedelemme valasztottak. Az Udvar szamara, egyre surg?sebbe valt a szabadsagharc felszamolasa, de az 1705. oktobert?l, 1706. juliusaig tartott, nagyszombati bekekonferencia eredmenytelen maradt. Kozben Bottyan Janos , Rakoczi generalisa, gy?zelmes dunantuli hadjaratot vezetett (1705. november-december), de Rakoczi zsiboi csatavesztese (1705. november), Erdelyt I. Jozsef kezere adta. 1706 nyaran azonban, Jean-Louis Rabutin de Bussy tabornok, a csaszari hadvezer, Erdelyt elhagyta, magyarorszagi hadszinterre vonult (Kassat eredmenytelenul ostromolta), es ezutan, nehany var kivetelevel, Karolyi Sandornak , illetve Pekry L?ricnek , sikerult Erdelyt visszaszerezni, es 1707. aprilisban, a marosvasarhelyi orszaggy?les, kimondta Erdely elszakadasat a Habsburgoktol, es az erdelyi rendek ismet II. Rakoczi Ferencet emeltek fejedelmuknek. Az 1707. majus-juniusi onodi orszaggy?lesen , kimondtak a Habsburg-haz tronfosztasat (1620 utan, masodszor) ^[22]

Tekintettel arra, hogy XIV. Lajos elharitotta Rakoczinak, a francia-magyar szerz?des megkotesere iranyulo kerelmet, Rakoczi I. (Nagy) Peter orosz carral keresett kapcsolatot, es 1707. szeptember 14-en, Varsoban, a car es Rakoczi megbizottjai, szerz?dest is kotottek, egyebek mellett, abban megallapodva, hogy a car eljar I. Jozsefnel, Magyarorszag szabadsaga, es Erdely fuggetlensege erdekeben, akkent, hogy Erdely Rakoczi birtokaban maradjon; kozben Rabutin tabornok visszatert Erdelybe, kiszoritva onnan a kurucokat (1707 ?sze). Rakoczi porosz-kapcsolat kiepiteseben is remenykedett, Szileziaba iranyulo hadjaratot tervezett, de az altala vezerelt kuruc sereg, 1708. augusztus 3-an, a trencseni csataban , sulyos vereseget szenvedett I. Jozsef hadvezereit?l, Sigbert Heister tabornagytol, es Palffy Janos tabornoktol. Ez volt a szabadsagharc dont? utkozete, lassu fordulat kovetkezett be, a csaszari-kiralyi er?k el?re nyomulasaval, fokozatosan zsugorodott a kurucok uralta terulet, Rakoczi er?forrasai kezdtek kimerulni, es a mogotte allo nemzeti egyseg bomladozott. Az 1710. januar 22-en megvivott, eldontetlen romhanyi csata , tulajdonkeppen a kurucok strategiai veresege volt, amelyet kovet?en, a kurucoknak mar nem maradt eselye a katonai gy?zelemre. Az id?kozben tabornaggya el?leptetett Palffy Janos, I. Jozsef f?parancsnoka, az uralkodo megbizasabol, teljhatalmat kapott a Karolyi Sandorral, a kuruc sereg f?parancsnokaval folytatando targyalasokra. 1711. februar 15-en, Rakoczi megbizta Karolyit ? a mar korabban megkezdett ? beketargyalasok folytatasara, es a Peter carral valo, kozvetlen targyalasok vegett, Lengyelorszagba tavozott (ahova mar korabban kiutazott Rakoczi els? szamu bizalmasa es tamogatoja, Bercsenyi Miklos ). Karolyi es Palffy targyalasai kozben, 1711. aprilis 17-en, I. Jozsef elhunyt.

I. Jozsef (fiugyermeke nem szuletett) utoda az occse lett, III. Karoly (csaszarkent VI. Karoly), de a spanyol korona megszerzesen tevekenyked? Karolynak, a Spanyolorszagbol torten? megerkezeseig, regensn?kent I. Lipot ozvegye, Eleonora csaszarne es kiralyne gyakorolta a hatalmat. 1711. aprilis 30-an, kiralyi megbizottkent Palffy Janos, a szovetkezett rendek kepviseleteben Karolyi Sandor, megkotottek a szatmari beket (amit Eleonora regensn?kent meger?sitett), majd majus 1-en, sor kerult a kurucok majtenyi fegyverletetelere. A szatmari beke kompromisszum, a magyar rendiseg es az abszolutista uralom kozott, amely 1848-ig, biztositotta Magyarorszag kulonallasat, a Habsburg-birodalomban, a Magyar Kiralysag elkerulte azt az alavetett helyzetet, amibe a Cseh Kiralysag kerult, a feherhegyi csatavesztes (1621) utan ^[23] . Rakoczi tiltakozott a bekekotes ellen, nem fogadta el az amnesztiat, a szam?zetest valasztotta.

III. Karoly uralkodasat vegig is kiserte a szatmari beke szelleme, a kompromisszumos kormanyzas az Udvar es a rendek kozott, ahogyan ? meg 1711. tavaszan, a Spanyolorszagbol Becsbe kuldott leveleiben fogalmazott ? ?… az az akaratom, es kulonosen ugyelni kell arra, hogy nagyobb kedvezessel kell banni ezen nemzettel, es el kell venni t?luk azt az aggodalmat, hogy a nemetek elnyomjak ?ket. Meg kell nekik mutatni, hogy en csak ugy megbizom bennuk, mint masokban, es megbecsulom ?ket.” illetve ?Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazsaggal es szeretettel akarjak ?ket kormanyozni.” ^[24] Az uralkodo kozigazgatasi es igazsagszolgaltatasi reformokat vezetett be, illetve megkezd?dott a torok harcok alatt kiverzett, ritkan lakott teruleteknek a kulfoldr?l (pl. nemetekkel) torten? betelepitese (ami Maria Terezia, illetve II. Jozsef alatt is, folytatodott).

III. Karoly uralkodasa alatt szabadult fel Magyarorszag teljes terulete az oszman uralom alol. A karlocai bekeben foglaltakat atmenetinek tarto Oszman Birodalom, 1716-ban, hadat uzent a Habsburgoknak ? Habsburg?torok haboru (1716?18) -, azonban a torokok a petervaradi csataban, sulyos vereseget szenvedtek Savoyai Jen? hadatol, akinek ebben az evben (1716) Temesvart feladtak a torokok. Savoyai, 1717-ben, legy?zte ?ket Belgrad el?tt, mire a ved?k feladtak a varost, majd a felek, 1718-ban, beket kotottek ( pozsarevaci bekeszerz?des ); III. Ahmed szultan azon remenye, hogy az emigrans kurucok Magyarorszagon felkelest robbantsanak ki, nem valt valora. 1737-ben III. Karoly, az Orosz Birodalom oldalan, bekapcsolodott az oszmanok elleni harcba ? orosz-osztrak-torok haboru (1735?1739) -, de sikertelenul: Belgradot visszaszereztek a torokok, es a belgradi bekevel (1739), ismet a Duna-Szava vonala lett az Oszman Birodalom hatara. E haboru el?tt, 1735-ben tort ki a Del-Alfoldon, magyar es szerb jobbagyok reszvetelevel, a Szegedinac Jovanovics Pero nevevel femjelzett parasztfelkeles.

III. Karoly sikeret jelentette az, hogy 1722-ben el?szor az erdelyi-, majd magyarorszagi orszaggy?les, elfogadta a Habsburg-csaladnak a tronoroklesr?l szolo, 1713-ban megalkotott hazi torvenyet, azaz azt, ha az uralkodo fiuutod nelkul halna meg, akkor a tronutodlas a n?agra kiterjed ( Pragmatica sanctio ). Ugyanakkor, meg 1714-ben, a spanyol orokosodesi haboru befejeztevel, tudomasul kellett vennie azt, hogy a spanyol tron vegleg elveszett az osztrak Habsburgok szamara.

1740-ben III. Karoly meghalt, utoda a lanya lett, Maria Terezia kiralyn?, Magyarorszag masodik ? es egyben utolso ? kiralyn?je.

Annak ellenere, hogy korabban az europai nagyhatalmak, a leanyagi oroklest elismertek, mar Maria Terezia tronra lepesenek eveben (1740) kitort a tobb szakaszbol allo, osztrak orokosodesi haboru (1740?1748) ; ugyanis a Szent Romai Birodalmon beluli, jelent?s uralkodok ? Karoly Albert bajor valasztofejedelem (a kes?bbi VII. Karoly csaszar), II. Frigyes Agost szasz valasztofejedelem (III. Agost neven lengyel kiraly) ? s?t V. Fulop spanyol kiraly is, a szali torvenyre hivatkozassal, nem ismertek el a leanyagi oroklest; es igenyt tartottak a Habsburg Birodalom oroksegere. II. (Nagy) Frigyes porosz kiraly viszont elismerte Maria Terezia tronorokleset, s?t segitseget is felajanlotta a kiralyn?nek, az ellenfeleivel szemben, de ellenertekkent a gazdag Szilezia tartomanyt kerte; s?t meg sem varva Maria Terezia valaszat, mar 1740. decemberben benyomult Szileziaba, es 1741. aprilisban, osztrakokat legy?zve, el is foglalta a tartomanyt, a poroszok a magyar hatar kozelebe ertek.

A magara maradt Maria Terezia, tanacsadoinak a velemenyet mell?zve, a magyar rendekhez fordult segitsegert (1741. majusi pozsonyi orszaggy?les), biztositva a nemesseget szabadsagjogainak betartasarol. A rendek dontottek is a nemesi felkeles megszervezeser?l, Maria Terezia uralmanak megvedeser?l ("Vitam et sanguinem", "Eletunket es verunket"); a nemesseg megmentette a Habsburg-monarchiat, nem is annyira a konkret fegyveres segitseggel, hanem azzal, hogy az adott nemzetkozi helyzetben, Magyarorszagot nem allitotta Ausztria ellenfeleinek oldalara; a nemesseg, ragaszkodva az ?si kivaltsagaihoz, azoknak biztositekat latta a Habsburg-uralom fennmaradasaban ^[25] . Az orokosodesi haborut vegul az aacheni bekeszerz?des (1748) zarta le: Az europai hatalmak elismertek Maria Terezia tronorokleset, a jogait a Habsburg orokos tartomanyokra, es ferjenek, I. (Lotaringiai) Ferenc Istvannak a csaszari cimet; de Szilezia II. Frigyes birtokaban maradhatott. A beke azonban nem bizonyult tartosnak:

Maria Terezia a bekekotessel id?t akart nyerni, felkeszulni arra, hogy visszavaghasson II. Frigyesnek, es megkiserelhesse Szilezia visszafoglalasat. A kiralyn? megnyerte a franciak es az oroszok tamogatasat, a porosz uralkodo viszont az angolok tamogatasara szamithatott. Nagy Frigyes, a megtamadasara szamitva, 1756-ban lerohanta az ekkor az osztrakokkal szimpatizalo Szaszorszagot, kitort a heteves haboru (1756?1763). 1757-ben hajtotta vegre Hadik Andras a huszarjaival az europai visszhangot kivalto bravurt, Berlinnek, a porosz f?varosnak a megsarcolasat. 1762-ben azonban, Erzsebet carn? halala utan, az oroszok kileptek a haborubol, szinte az osszeomlastol menekult meg Poroszorszag. A haboru vegul ? osztrak szempontbol ? eredmenytelenul ert veget, a hubertusburgi bekeszerz?des (1763) ertelmeben, a hatarok valtozatlanok maradtak, a haboru kitoresekor fennallt status quo maradt fenn, Ausztria szamara igy Szilezia vegleg elveszett.

Maria Terezianak, az elete vege fele, a bajor orokosodesi haboruval (1778?1779) kellett szembesulnie, ami azonban valojaban mar a fiahoz, II. Jozsef csaszarhoz kapcsolodott, nem a kiralyn?hoz. A kiralyn? gyarapitotta a Habsburg-birodalom teruletet, Lengyelorszag els? felosztasaban (1772), lelkifurdalassal tortent reszvetelevel.

Maria Terezia, adozasi-penzugyi kerdeseket illet?en, a magyar rendekkel konfliktusba kerult. Az 1751-es orszaggy?lesen (az orokos tartomanyok mintajara), megkiserelte a magyar nemessegnek a megadoztatasat, de sikertelenul; illetve a rendek, az 1764-es orszaggy?lesen is, a korabban meger?sitett kivaltsagaikra hivatkozassal, elutasitottak a megadoztatasukat; ekkor is csak a jobbagysag terhere tortent adoemeleshez jarultak hozza. A kiralyn? ezert, mar 1754-ben, sajatos vamtarifat leptetett hatalyba, a magyar nemesseg adomentessege miatt elmaradt allami beveteleknek a potlasara. A vamtarifa lenyege ez volt: Az orokos tartomanyok (ideertve Csehorszagot es Morvaorszagot is) ipara, a magyarorszagi nyersanyagokat, s?t az elelmiszereket is, olcsobban szerezhette be, mint mashonnan; ugyanis, a Magyarorszagrol jov? mez?gazdasagi termekekre es nyersanyagokra (kiveve azokat, amelyeket az orokos tartomanyokban megtermeltek) ? a birodalmon belul ? alacsony kiviteli vamot vetettek ki (a birodalmon kivuli kivitelre mar nem volt ervenyes az alacsony vamtetel). Az orokos tartomanyokbol szarmazo iparcikkeknek, a magyarorszagi ertekesiteset, alacsony behozatali vam terhelte. Viszont, az orokos tartomanyok termel?inek konkurenciat jelent?, egyeb magyar termekeknek (peldaul iparcikkeknek) az exportjat, magasabb kiviteli vam terhelte, eppen ugy, ahogyan az orokos tartomanyokon kivulr?l, Magyarorszagra torten? importot is, magasabb behozatali vam terhelte; ez egyreszt a magyarorszagi ipar helyzetet megnehezitette, masreszt az orokos tartomanyok iparanak a kulfoldi versenytarsait, gyakorlatilag, kizarta a magyarorszagi piacrol. A vamtarifa eltorlese pedig nem volt opcio a kiralyn? szamara, mert ahogyan Maria Terezia fogalmazott, "mindaddig, amig a magyar nemesseg es klerus nem adozik", "tovabbra is fenn kell tartani az osztrak uradalmak szamara termenyeik oly aron valo ertekesiteset, hogy osztrak alattvaloink az allami adokat azok reven megfizethessek.". Ez a vamtarifa konzervalta Magyarorszag agrar-feudalis jelleget. A vamintezkedes azonban nem volt szemelyes indittatasu dontes, avagy "megtorlas", erre utal az, hogy az 1760-ban alapitott Allamtanacs (Staatsrat), mar 1767-ben (amikor meg magyar tagja nem volt), kezdemenyez? lepeseket tett, konkretan a Magyar Kiralyi Kamara fele, a magyar ipar fellenditese erdekeben. A Kamara azonban, arra hivatkozassal, hogy gyarak felallitasa sok penzbe kerul, es kerdeses az, megerik-e a befektetest, a kezdemenyezest elharitotta; a nemesseg szamara meg nem erkezett el a reformkornak az ideje, ami a hazai ipar fellenditesenek a korszaka is volt.

Maria Terezia, a reformintezkedesei koreben, 1767-ben kiadta az urberi patenst , amely szabalyozta a jobbagyoknak a foldesur fele teljesitend? szolgaltatasait, ugyanis az allami es foldesuri terhek miatti elegedetlenseg, szorvanyos parasztfelkelesekhez vezetett (1755, 1764, 1765-66). Ugyanakkor, a kiralyn? eleteben, fennmaradt az az 1751-ben meghozott rendelkezese, hogy a jobbagyoknak, a beszallasolt katonak reszere, el?re meghatarozott aron kellett elelmiszert adniuk, vagy egyeb termeszetbeni juttatasokat, es ha ezeknek a piaci ara magasabb volt, akkor a veszteseg a jobbagyok terhen maradt ( deperdita ). Az igazsagszolgaltatas korszer?sitese jegyeben, 1770-t?l alkalmaztak ? Magyarorszagon is ? a Constitutio Criminalis Theresianat , az uj buntet?jogi es buntet?-eljarasi jogi torvenykonyvet, 1776-tol betiltva a kinvallatast. 1769-ben, Egerben, megindult az els? magyarorszagi orvoskepzes, 1770-ben felallitottak a nagyszombati egyetem orvosi karat (de az egri orvoskepzes 1771-ben megsz?nt), illetve az egyetemet Nagyszombatbol Budara telepitettek (1777). 1775-ben szegenyugyi rendeletet adott ki (egyebek mellett, szegenyhazak, dologhazak, arvahazak letesitese celjabol). 1777-ben kiadta az oktatasugy atfogo szabalyozasarol szolo, es az oktatast ? a korabbi tanitashoz kepest ? modernizalo rendeletet, a Ratio Educationist ; meg indult a tanitokepzes is.

A kiralyn? egy intezkedese tragediahoz vezetett: Az erdelyi hatar?rseg felallitasarol szolo rendelet kapcsan, a sorozas ellen tiltakozo csiki szekelyeket, 1764. januar 7-en, Madefalvan, a Siskovics Jozsef taborszernagy vezerelte katonasag megrohanta, sokakat megoltek, illetve sokan Moldvaba menekultek, ez volt a madefalvi veszedelem (verengzes) , avagy siculicidium, azaz, szekelygyilkossag.

Maria Tereziahoz kapcsolodik a Collegium Nobilium Theresianum alapitasa, a nemes ifjak m?veltsegenek, es kozszolgalatra valo alkalmassaguknak az el?segitese vegett, illetve a kiralyn? alapitotta meg a magyar kiralyi (nemesi) test?rseget ; tovabba a Maria Terezia-rendet a harci erdemek, a Szent Istvan-rendet a polgari es az egyhazi erdemek elismeresere. Fiumet a magyar Szentkorona tartozekava nyilvanitotta (1776). Megkezdte a budavari kiralyi palota epiteset. I. (Szent) Istvan kiraly ereklyejet, a Szent Jobbot , hazahozatta Dubrovnikbol Budara, es Szent Istvan napjat, augusztus 20-at, orszagos unneppe nyilvanitotta.

A felvilagosult abszolutizmus mersekelt kepvisel?jenek min?sul? Maria Terezia 1780-ban hunyt el ^[26] . Utoda a fia lett, II. Jozsef kiraly, aki az els? uralkodo volt a Habsburg?Lotaringiai-hazbol .

A Habsburg-uralomnak az ertekelesehez, tampontkent szolgalnak az alabbiak:

Apponyi Albert osszefoglalasa?: "Sokszor iparkodtam sajat gondolkozasomban es kulfoldon tartott el?adasokban is a Habsburg-uralom merleget megallapitani a hazankra gyakorolt hatas tekinteteben. Arra az eredmenyre jutottam, hogy annak sokfele hatranyat ellensulyozza ? egyebekt?l eltekintve ? az az elegge meg nem becsulhet? el?ny, hogy megszilarditotta bennunk a nyugati gondolkodasmodot, terjesztette koztunk a nyugati szokasokat, szoval teljesse tette a Szent Istvan altal utbainditott evoluciot a nyugati nemzetlet megvalositasahoz. Meg egyes karos jelensegek is el?mozditottak ezt a celt; ami bennuk karos volt, az elenyeszett, a nyugatias hatas megmaradt." ^[27]

A Habsburg-hazi magyar kiralyoknak, evszazadokon at, kuzdeniuk kellett az Oszman Birodalommal, ami jelent?s anyagi-penzugyi forrasokat igenyelt:

Palffy Geza : "Mivel az egyre kisebb teruletre apado Magyar Kiralysag meg mindig tekintelyes beveteleib?l a mintegy 100-120 vegvarban szolgalo 20-22 000 f?nyi allando szolgalatot teljesit? katonasag zsoldjat csak korulbelul 25-30 szazalekban tudtak fedezni, a maradek osszeget az osztrak es cseh tartomanyokbol, valamint a Nemet-romai Birodalombol kellett, pontosabban kellett volna biztositani. A magyarorszagi torokellenes hatarvedelmi rendszer fenntartasa meg a Habsburgok osztrak aga altal iranyitott egesz Duna-menti monarchiat is oriasi penzugyi nehezsegek ele allitotta. A nagyhatalom eves osszbevetelei (kb. 2 000 000 rajnai forint) ugyanis a magyar?horvat hatarvedelem evente szukseges koltsegeire (kb. 1 700 000-2 100 000 rajnai forint) csak akkor lettek volna elegend?ek, ha a kozep-europai birodalom minden jovedelmet csaknem kizarolag erre forditjak. A Habsburg Birodalom orszagai es tartomanyai tehat osszessegukben sem lehettek kepesek a torokellenes hatarvedelem rendszeres finanszirozasara! Ennek ellenere Magyarorszag a 16?17. szazadban fennmaradasahoz -- amely egyuttal a t?le nyugatra fekv? tartomanyok vedelmet is jelentette -- oriasi katonai es penzugyi segitseget (evente tobb szazezer forintot) kapott. A Magyar Kiralysag es egyuttal a magyarsag megmaradasahoz sajnos mas ut nem vezetett." ^[28]

• A1. (III.) Eberhard (?-?), az elzaszi Nordgau grofja,
  • B1. (III.) Hugo (?-940), Nordgau grofja,
    • C1. Gazdag Guntram (?-973?), Breisgau (ma: Baden-Wurttemberg egyik regioja) grofja es Muri (ma: Aargau Kanton egyik kerulete /Svajc/) ura,
      • D1. I. Landolt (I. Lanzelin) (?-991), Klettgau (ma: Aargau Kanton egyik kerulete) grofja es Thurgau (ma: Thurgau Kanton) grofja,
        • E1. I. Werner (975/980?1028), Strasbourg puspoke,
        • E2. Radbot (985 korul?1045), Klettgau grofja es Habsburg (var, ma: Aargau Kanton) grofja,
          • F1. I. Otto (1015?1055), az elzaszi Sundgau grofja,
          • F2. I. Albert (1016?1055), Habsburg grofja,
          • F3. II. Werner (1025?1096), Habsburg grofja,
            • G1. II. Albert (??1140), (Habsburg grofja?),
            • G2. II. Otto (??1111), Habsburg grofja,
              • H1. III. Werner (??1167), Habsburg grofja,
                • I1. III. (Gazdag) Albert (??1199), Habsburg grofja,
                  • J1. II. (Josagos, Jo) Rudolf (??1232), Habsburg grofja,
                    • K1. IV. (Bolcs) Albert (1188 korul?1239), Habsburg grofja,
                      • L1. IV. Rudolf (1218?1291), Habsburg grofja, I. Rudolf kiraly, ?t lasd lejjebb, II. A1. alatt!,
                    • K2. III. (Csendes, Hallgatag) Rudolf (??1249), Laufenburg (var, ma: Aargau Kanton) grofja, a laufenburgi ag megalapitoja, amely ? ferfiagon ? 1408-ban kihalt,
                      • LA.1. I. Eberhard (??1284), Kyburg (var, ma: Zurich Kanton) grofja, a kyburgi ag megalapitoja, amely ? ferfiagon ? 1415-ben kihalt,
        • E3. I. Rudolf (985/990?1063).

• A1. (feljebb: I.L1.) I. Rudolf (1218?1291) ^[30] , uralkodott (romai (nemet) kiraly /a tovabbiakban: kiraly/): 1273?1291, I. Rudolf, Ausztria hercege: 1278?1282, IV. Rudolf, Habsburg grofja
  • B1. I. Albert (1255?1308), uralkodott (kiraly): 1298?1308, I. Albert, Ausztria hercege: 1282?1308,
    • C1. III. Rudolf (1282 korul?1307), Ausztria hercege: 1298?1306, I. Rudolf, Csehorszag kiralya: 1306?1307,
    • C2. Szep Frigyes (1289?1330), uralkodott (kiraly): 1314-1330, I. Frigyes, Ausztria hercege: 1308-1330,
    • C3. I. Lipot (1290-1330), Ausztria hercege: 1308?1326
    • C4. II. (Bolcs, avagy Bena) Albert (1298?1358), Ausztria hercege: 1330?1358
      • D1. IV. (Alapito) Rudolf (1339?1365), Ausztria hercege: 1358-1365 ^[31]
      • D2. III. Frigyes , (1347-1362), osztrak herceg ^[32] ,
      • D3. III. Albert (1349-1395), Ausztria (Also-Ausztria) hercege: 1365-1395 ^[33] ,
        • E1. IV. (Turelmes) Albert (1377-1404), Ausztria (Also-Ausztria) hercege: 1395-1404,
          • F1. V. Albert (1397-1439), Ausztria (Also-Ausztria) hercege: 1404-1439, II. Albert kiraly, uralkodott: 1438-1439, Albert, Csehorszag kiralya: 1438-1439, Albert, Magyarorszag kiralya: 1437-1439 ^[34] ,
            • G1. Utoszulott Laszlo (1440-1457), Ausztria (Also-Ausztria) hercege: 1440-1453, f?hercege: 1453-1457, Laszlo, Csehorszag kiralya: 1440/1453-1457, V. Laszlo, Magyarorszag kiralya: 1440/1444-1457
      • D4. III. (Igazsagos) Lipot (1351-1386), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1365-1386 ^[35] ,
        • EA1. Becsvagyo Vilmos (1370 korul-1406), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1386-1406,
        • EA2. IV. Lipot (1371 korul-1411), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1386-1411,
        • EA3. I. (Vas, Vaserej?) Ern? (1377 korul-1424), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1406-1424 ^[36] ,
          • FA1. V. Frigyes (1415-1493), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1424-1453, f?hercege: 1453-1463, Ausztria (Also-Ausztria) f?hercege: 1457-1463, Ausztria f?hercege: 1463-1493, ?t lasd lejjebb, III. A1. alatt!,
          • FA2. VI. (Tekozlo) Albert (1418-1463), Ausztria (Bels?-Ausztria) hercege: 1424-1453, f?hercege: 1453-1463, Ausztria (Also-Ausztria) f?hercege: 1462-1463,
          • FA3. II. Ern? (1420?-1432), osztrak herceg
        • EA4. IV. (Urestarisznyaju) Frigyes (1382-1439), cimzetes ausztriai herceg, Tirol hercegesitett grofja: 1411-1439,
          • FB1. Gazdag Zsigmond (1427-1496), cimzetes ausztriai herceg, Tirol hercegesitett grofja: 1439-1490 (lemondott),
    • C5. (Vig, Vidam) Otto (1301-1339), Ausztria hercege: 1330-1339,
      • DA1. II. Frigyes (1327/1333-1344), osztrak herceg,
      • DA2. II. Lipot (1328-1344), osztrak herceg,
  • B2. II. Rudolf (1271-1290), Ausztria hercege: 1282-1283, Svabfold hercege: 1273-1290 ^[37] .

• A1. (feljebb: II.FA1.) III. Frigyes (1415-1493), uralkodott: 1440-1493 (kirallya koronazva: 1442), a Szent Romai Birodalom csaszara (a tovabbiakban: csaszar): 1452-1493, ausztriai hercegi, illetve f?hercegi cimeit, lasd feljebb: II.FA1. alatt,
  • B1. I. Miksa (1459-1519), uralkodott: 1493-1519 (kirallya koronazva: 1486), csaszar: 1508-1519, I. Miksa, Ausztria uralkodo f?hercege: 1493-1519 ("az utolso lovag"),
    • C1. I. (Szep) Fulop (1478-1506), Kasztilia es Leon kiralya: 1506-1506 (tarsuralkodo),
      • D1. V. Karoly (1500-1558), uralkodott: 1519-1556 (kirallya koronazva: 1520), csaszar: 1520/1530-1556 (valasztott csaszar, papai hozzajarulassal: 1520, koronazva: 1530, lemondott), I. Karoly, Ausztria uralkodo f?hercege: 1519-1521 (lemondott), I. Karoly, Spanyolorszag kiralya: 1516-1556 (lemondott),
        • E1. Parmai Margit (1522-1586), Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1559-1567 (lemondott),
        • E2. II. (Korultekint?, Okos) Fulop (1527-1598), Spanyolorszag kiralya: 1556-1598, I. Fulop, Portugalia kiralya: 1580-1598,
          • F1. Izabella Klara (1566-1633), infansn?, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1598-1621,
          • F2. III. (Jambor, Kegyes) Fulop (1578-1621), Spanyolorszag kiralya: 1598-1621, II. Fulop, Portugalia kiralya: 1598-1621,
            • G1. IV. (Nagy) Fulop (1605-1665), Spanyolorszag kiralya: 1621-1665, III. Fulop, Portugalia kiralya: 1621-1640 (tronfosztva),
              • H1. Ausztriai Janos Jozsef (1629-1679), Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1656-1659,
              • H2. II. (Babonas) Karoly (1661-1700), Spanyolorszag kiralya: 1665-1700,
            • G2. Ferdinand (1609-1641), biboros-infans, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1633-1641,
        • E3. Ausztriai Janos (1547-1578), Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1576-1578 ^[38] ,
      • D2. I. Ferdinand (1503-1564), ?t lasd lejjebb: IV.A1. alatt!,
      • D3. Magyarorszagi Maria (1505-1558), osztrak f?hercegn?, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1531-1555 (lemondott) ^[39] ,
    • C2. Ausztriai Margit (1480-1530), osztrak f?hercegn?, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1507-1530.

• A1. (feljebb: III.D2.) I. Ferdinand (1503-1564), uralkodott: 1556-1564 (kirallya koronazva: 1531), csaszar: 1558-1564, I. Ferdinand, Ausztria uralkodo f?hercege: 1521-1564 ^[40] , I. Ferdinand, Csehorszag kiralya: 1526-1564, I. Ferdinand, Magyarorszag kiralya: 1526-1564,
  • B1. II. Miksa (1527-1576), uralkodott: 1564-1576 (kirallya koronazva: 1562), csaszar: 1564-1576, II. Miksa, Ausztria uralkodo f?hercege: 1564-1576, Miksa, Csehorszag kiralya: 1564-1576 (koronazva: 1562), Miksa, Magyarorszag kiralya: 1564-1576 (koronazva: 1563),
    • C1. II. Rudolf (1552-1612), uralkodott: 1576-1612 (kirallya koronazva: 1575), csaszar: 1576-1612, V. Rudolf, Ausztria uralkodo f?hercege: 1576-1608 (lemondatva), II. Rudolf, Csehorszag kiralya: 1576-1611 (koronazva: 1575, lemondatva), Rudolf, Magyarorszag kiralya: 1576-1608 (koronazva: 1572, lemondatva),
    • C2. III. Ern? ^[41] (1553-1595) osztrak f?herceg, Also-Ausztria kormanyzoja: 1576-1593, Bels?-Ausztria kormanyzoja: 1590-1593, Ausztriai Ern?, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1594-1595,
    • C3. Matyas (1557-1619), uralkodott: 1612-1619 (csaszar), Ausztria uralkodo f?hercege: 1608-1612, II. Matyas, Csehorszag kiralya: 1611-1619, II. Matyas, Magyarorszag kiralya: 1608?1619
    • C4. III. Miksa (1558-1618) osztrak f?herceg, Bels?-Ausztria kormanyzoja: 1593-1595, Tirol kormanyzoja: 1602-1618;
    • C5. VII. Albert (1559-1621) osztrak f?herceg, Ausztriai Albert, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1596-1621,
  • B2. II. Ferdinand (1529-1595) osztrak f?herceg, El?-Ausztria ^[42] es Tirol uralkodo hercege: 1564-1595,
  • B3. II. (Stajer) Karoly (1540-1590) osztrak f?herceg, Bels?-Ausztria f?hercege: 1576-1590,
    • CA1. Maria Krisztierna (1574-1621), osztrak f?hercegn?, Erdely helytartoja: 1598-1599 ^[43]
    • CA2. II. Ferdinand (1578-1637), uralkodott: 1619-1637 (csaszar), III. Ferdinand, Ausztria uralkodo f?hercege: 1619-1637, II. Ferdinand, Csehorszag kiralya: 1619/1620-1637 (koronazva: 1617), II. Ferdinand, Magyarorszag kiralya: 1619-1637 (koronazva: 1618)
      • DA1. III. Ferdinand (1608?1657), uralkodott: 1637-1657 (kirallya koronazva: 1636), csaszar: 1637-1657, IV. Ferdinand, Ausztria uralkodo f?hercege: 1637-1657, III. Ferdinand, Csehorszag kiralya: 1637-1657, III. Ferdinand, Magyarorszag kiralya: 1637-1657 (koronazas: 1625),
        • EA1. IV. Ferdinand (1633-1654), tarsuralkodo: 1653-1654 (kiraly), IV. Ferdinand, Csehorszag kiralya (tarsuralkodo): 1646-1657, IV. Ferdinand, Magyarorszag kiralya (tarsuralkodo): 1647-1654,
        • EA2. I. Lipot (1640-1705), uralkodott: 1658-1705 (csaszar), VI. Lipot, Ausztria uralkodo f?hercege: 1657-1705, I. Lipot, Csehorszag kiralya: 1657-1705 (koronazas: 1656), I. Lipot, Magyarorszag kiralya: 1657-1705 (koronazas: 1655)
          • FA1. I. Jozsef (1678-1711), uralkodott: 1705-1711 (kirallya koronazasa: 1690), csaszar: 1705-1711, Ausztria uralkodo f?hercege: 1705-1711, I. Jozsef, Csehorszag kiralya: 1705-1711, I. Jozsef, Magyarorszag kiralya: 1705-1711 (koronazas: 1687),
          • FA2. Ausztriai Maria Erzsebet (1680-1741) osztrak f?hercegn?, Osztrak-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1725-1741,
          • FA3. VI. Karoly (1685-1740), uralkodott: 1711-1740 (csaszar), III. Karoly, Ausztria uralkodo f?hercege: 1711-1740, II. Karoly, Csehorszag kiralya: 1711-1740, III. Karoly, Magyarorszag kiralya: 1711-1740,
            • GA1. Maria Terezia (1717-1780), csaszarne: 1745-1765, Maria Terezia, Ausztria uralkodo f?hercegn?je: 1740-1780, Maria Terezia, Csehorszag kiralyn?je: 1740-1780, Maria Terezia, Magyarorszag kiralyn?je: 1740-1780; ferje: I. (Lotaringiai) Ferenc Istvan (1708-1765), uralkodott: 1745-1765 (csaszar), III. Ferenc Istvan, Lotaringia hercege: 1729-1736, II. Ferenc Istvan, Toszkana nagyhercege: 1737-1765
            • GA2. Ausztriai Maria Anna (1718-1744) osztrak f?hercegn?, Osztrak-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1744-1744
      • DA2. Lipot Vilmos (1614-1662), osztrak f?herceg, Spanyol-Nemetalfold helytartoja (f?kormanyzoja): 1647-1656,
    • CA3. V. Lipot (1586-1632) osztrak f?herceg, Tirol kormanyzoja: 1619-1626, Tirol hercege: 1626-1632,
      • DB1. Ferdinand Karoly (1628-1662) osztrak f?herceg, Tirol hercege: 1646-1662,
      • DB2. Zsigmond Ferenc (1630-1665) osztrak f?herceg, Tirol hercege: 1662-1665.

• [8] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• [9] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• [10] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• [11] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• [12] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• Anderle Adam : Spanyolorszag tortenete, Mora Ferenc Konyvkiado, Budapest, 1992
• Agoston Gabor: Az oszman hoditas es Europa, Rubicon Intezet, Budapest, 2022
• Agoston Gabor ? Oborni Terez : A tizenhetedik szazad tortenete, Pannonica Kiado, Budapest, 2000
• Barany Attila: A szulejmani ajanlat. Magyarorszag, a Torok Birodalom es a Nyugat (1521 ? 24). Attraktor, Mariabesny?, 2014
• Banlaky Jozsef : A magyar nemzet hadtortenelme, [13] ? hozzaferes: 2023. majus 18.)
• Magyarorszag torteneti kronologiaja (f?szerkeszt?: Benda Kalman ), I. kotet. A kezdetekt?l 1526-ig, Akademiai Kiado, Budapest, 1981
• Magyarorszag torteneti kronologiaja (f?szerkeszt?: Benda Kalman ), II. kotet. 1526 ? 1848, Akademiai Kiado, Budapest, 1982
• Maria Terezia Emlekkonyv (szerkesztette: Bodvai Andras), Bethlen Gabor Alapkezel? Zrt., Budapest, 2022
• Rakoczi Emlekkonyv (szerkesztette: Bodvai Andras), Bethlen Gabor Alapkezel? Zrt., Masodik, javitott kiadas, Budapest, 2021
• B. Szabo Janos: A mohacsi csata. Harmadik, javitott kiadas, Corvina Kiado Kft., Budapest, 2013
• B. Szabo Janos: Erdely tragediaja, 1657?1662, Corvina, Budapest, 2019
• Ekkehard Eickhoff: Velence, Becs es a torokok. A nagy atalakulas Delkelet-Europaban (1645?1700), Europa Konyvkiado, Budapest, 2010
• Fodor Pal : Magyarorszag es a torok hoditas, Argumentum Kiado, Budapest, 1991
• Egy elfeledett magyar kiralyi dinasztia: A Szapolyaiak. Szerkesztette: Fodor Pal es Varga Szabolcs. Mohacs 1526 ? 2026, rekonstrukcio es emlekezet. MTA Bolcseszettudomanyi Kutatokozpont, Budapest, 2020
• Hahner Peter : Magyarorszag szerencseje, animus, Budapest, 2019
• Die Habsburger. Ein biographisches Lexikon. Herausgegeben von Brigitte Hamann, Verlag Carl Ueberreuter, Wien, 1988
• Andreas Hansert: Konige und Kaiser in Deutschland und Osterreich (800-1918). IMHOF-Kulturgeschichte. Michael Imhof Verlag, Petersberg, 2013
• Gerhard Hartmann: Die Kaiser des Heiligen Romischen Reiches. marixverlag GmbH, Wiesbaden, 2010
• Gerhard Hartmann ? Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europaische Geschichte. Verlag Styria, Graz ? Wien ? Koln, 1996
• Franz Herre: Maria Terezia, Magyar Konyvklub, Budapest, 2001
• Magyarorszag hadtortenete II. Az oszman hoditas kora, 1526 ? 1718 (szerkesztette: Meszaros Kalman), Zrinyi Kiado, Budapest, 2020
• John E. Morby: A vilag kiralyai es kiralyn?i, Maecenas, Budapest, 1991
• Nemeth Andor : Maria Terezia, Pesti Szalon Konyvkiado, Budapest, 1996
• Niederhauser Emil ? Gonda Imre : A Habsburgok. Budapest, Pannonica Kiado Kft, 1998
• Oborni Terez : Az ordongos Barat, Frater Gyorgy (1482 ? 1551). Kronosz Kiado ? Magyar Tortenelmi Tarsulat, Pecs ? Budapest, 2017
• Palffy Geza : A harom reszre szakadt orszag, 1526 ? 1606. Kossuth Kiado, Budapest, 2009
• Walter Pohl ? Karl Vocelka: A Habsburgok, egy europai dinasztia tortenete, Gulliver Kiado, Budapest, 1995
• Sara Janos, dr.: A Habsburgok es Magyarorszag, Athenaeum 2000 Kiado, Budapest, 2001
• Szabo Andras : ?Teged Isten dicserunk”. Bocskai Istvan, Erdely es Magyarorszag fejedelme, a Magyarorszagi Reformatus Egyhaz Kalvin Janos Kiadoja, Budapest, 2010
• Toth Sandor Laszlo: A mez?keresztesi csata es a tizenot eves haboru, Belvedere, Szeged, MM, 2000, [14] ? hozzaferes: 2023. majus 18.
• Stephan Vajda: Felix Austria. Eine Geschichte Osterreichs. Verlag Carl Ueberreuter, Wien, 1980
• Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs: Az Els? Birodalom ? Csaszarok, kiralyok, valasztofejedelmek, Unicus M?hely, 2019
• Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs: Haboruk lexikona, Athenaeum 2000 Kiado, Budapest, 2004
• Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs: Nemet kiralyok, romai csaszarok, Maecenas, Budapest, 1998

• Habsburg?Lotaringiai-haz
• Nemet kiralyok es csaszarok csaladfaja
• Nemet kiralyok listaja
• A nyugati csaszarok listaja
• Ausztria uralkodo hercegeinek es f?hercegeinek listaja
• Magyar?torok haboruk
• Torok haboruk Magyarorszagon