1905 . oktober 18-an nyilt meg a parizsi Grand Palais-ban a III. Salon d’Automne (?szi Szalon), amelyen 397 m?vesz ? koztuk Ingres , Manet , Renoir ? 1625 munkajat allitottak ki. A tarlat 7-es termeben mutattak be a kes?bb a fauvistak gerincet alkoto, az egymassal mar korabban is kapcsolatban allo fest?m?veszek ? Henri Matisse , Andre Derain , Maurice de Vlaminck , Henri Manguin , Albert Marquet es Charles Camoin ? harminckilenc m?vet.

A csoport elnevezese Louis Vauxcelles francia kritikus nevehez f?z?dik, aki a Gil Blas cim? folyoirat oktober 17-en megjelent cikkeben ?vadak”-kent aposztrofalta annak a modern festeszeti iranyzatnak a kepvisel?it, amely mar korabban is sejtetni engedte letet, de csak az Salon d’Automne-on jelent meg egysegesnek mondhato m?veszeti arculattal. Allitolag el?z?leg mar a kiallitason igy kialtott fel Vauxcelles egy a 7-es teremben kiallitott, korai olasz reneszansz szellemben keszult szobor lattan: ?Nicsak, Donatello a vadak kozott!” E megjegyzes nyoman terjedt el a fest?csoport nevekent a Fauves, az altaluk kepviselt iranyzat leirasara pedig a fauvizmus.

A sajto, a szakmai kozvelemeny es a hangado ertelmisegiek kedvez?en fogadtak a Fauves-ok m?veszetet, akik sorra allithattak ki m?veiket. Az els?, 1906 . januar 13-ai barati osszejoveteluket kovet?en szombati napokon rendszeresen talalkoztak a Parizsban el? amerikai irodalomszervez?, Gertrude Stein lakasan. E talalkozasok es folyamatos levelvaltasaik ellenere a Fauves tagjainak egyuttm?kodese nem volt szorosnak mondhato, m?veszetukben alapvet?en sajat utjukat jartak (Matisse peldaul keramia- es fajanszalkotasokat keszitett Andre Methey -vel, Vlaminck pedig regenyeket is irt, de a csoport tagjai altalaban is Franciaorszagban es Europaban utazgattak). Mi sem jellemzi ezt jobban, minthogy a kovetkez? evek Salon des Independants-jain , Salon d’Automne-jain rendszeresen megjelentek m?veikkel, s?t, Matisse es Marquet 1907 -ben ez utobbi zs?rijebe is bekerult, de kimondottan fauvista tarlatot soha nem rendeztek. Miutan Matisse 1908 . januar 10-en megnyitotta sajat m?veszeti akademiajat, a Fauves-ok csoportja meg abban az esztend?ben feloszlott.

A fauvistak m?veszetenek el?kepekent a Henri-Edmond Cross , Georges Seurat es Paul Signac nevevel femjelzett neoimpresszionizmust , pointillizmust , de meg inkabb a ket nagy posztimpresszionista munkassagat, a nagy feluleten intenziv szinekkel dolgozo Paul Gauguint es a durva, szeles, linearis ecsetvonasokkal jellemezhet? Vincent van Goghot szokas emliteni. Egyes velemenyek szerint ?k voltak az els? olyan m?veszcsoport, akikre az afrikai es oceaniai termeszeti nepek nyers kemenysege is hatott.

A fauvistak fellazadtak a mult kulturaja ellen, van Gogh es Gaugin szinnel kapcsolatos tapasztalataira alapozva a szin intenzitasat tartottak a legfontosabbnak. Celjuk az volt, hogy megteremtsek az egyensulyt a kepen, azt, ahogyan ?k latjak a dolgokat. Arra torekedtek, hogy a szinek ne keveredjenek, hogy mindegyiknek maradjon intenzitasa es onallosaga. Habar a fauvista festeszet figurativ, targyakat abrazol, a targyakat a szin eltorzitja, igy a keveres nelkul hasznalt tiszta szin lett a m?veszeti kifejezes celja. Kepeiken az intenziv szinfoltokat neha vastag, fekete vonal keretezi. 1908-as feloszlasuk utan a csoport tagjai joreszt felhagytak a tiszta szinekkel komponalt festeszettel.

Werner Haftmann szerint a fauves-ok m?veszete voltakeppen szenzualis expresszionizmus , utalasul arra, hogy az impresszionizmus erzeki benyomasa helyett az erzelmeket helyeztek el?terbe (akarcsak a Die Brucke csoport). Eppen a fauves-ok megjeleneset?l erzekelhet? vilagosan a kulonbseg ezen expresszionista stilus es a valodi nemet expresszionizmus kozott. A Fauves-ok kepeiben az erzekelt vilag s?ritmenye koncentralodik, s ez a szinek felszabaditasaval, intenzitasaval parosulva mediterran hangulatot eredmenyez.

A fest?csoport vezeregyenisege, Matisse szamara a fauvista tapasztalatok utan a festeszet a szineknek es vonalaknak a kepben valo ritmikus elhelyezeset, ezzel egyben az egyensuly, a nyugalom m?veszetet is jelentette. A festeszeten kivul grafikaval, keramiaval, szinpadkeppel, szobraszattal is foglalkozott, s mindezekben a festeszetre jellemz? linearis es dekorativ tulajdonsagokat mutatta. A linearis szinhatasok jellemzik Rouault festeszetet is. Matisse kepeinek dekorativ hatasatol elter?en Ronault kepein ugyanazok az elemek az emberi romlottsagot es butasagot fejezik ki. A fektelen fekete ecsetvonasok es az intenziv szinek az emberi gyarlosag es a nyomor kifejezesei. Ezzel Rouault, Honore Daumier es van Gogh, tovabba a nemet expresszionistak nyomaban jart.

• Jean-Louis Ferrier, Les Fauves: Le regne de la couleur, Paris, Terrail, 1992, ISBN?2-87939-052-4
• Russell T. Clement, Les Fauves: A sourcebook, Westport, Greenwood Press, 1994, ISBN?0-313-28333-8
• Magyar nagylexikon VII. (Ed?Fe). F?szerk. Rostas Sandor, Szlavik Tamas. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 713?714. o. ISBN?963-85773-5-5   (Fauves es fauvizmus cimszavak)
• Richard R. Brettell, Modern art 1851?1929: Capitalism and representation, Oxford, Oxford University Press, 1999, ISBN?0-19-284220-X

• A desszert: Harmonia vorosben ( 1908 ) Henri Matisse festmenye