A fauvizmussal es az avantgarddal parhuzamosan Kozep- es Eszak-Europaban, Kelet-Europaban az expresszionizmus alakult ki. Az expresszionizmus a bels?, pszichikai formakat abrazolja, a szubjektiv "valosagot", erzelmeket vetiti ra a kuls?, targyi (objektiv) vilagra. (Ellentetben az impresszionizmussal , amely a pillanatnyi kuls? benyomasok, hangulatok hatasait, reflexioit igyekszik abrazolni.) Jelen van mas korokban is, de modern m?veszeti iranyzatkent Nemetorszagban keletkezett 1905 ? 1913 -ban ^[1] Die Brucke (A hid) m?veszeti csoport kereteben.

A nemetorszagi expresszionista hullam tagjait inkabb eletfelfogasuk, erzeseik es hangulataik, semmint stilusuk vagy m?veik hasonlosaga kototte ossze. Az expresszionistak az altaluk festett targy reven a modern ember beteges allapotait, szorongasait, felelmeit, elidegenedeset fejeztek ki. A termeszetet es kornyezetuket sokszor ellensegesnek es embertelennek ereztek, ezert kepeik szinei gyakran sulyosak, nyersek es az emberi sorsot szimbolizaljak.

Stilus szempontjabol az expresszionistakra a nyugtalan ecsetvonasok es a bator, olykor meghokkent? szinkezeles a jellemz?. Peldakepeik leggyakrabban a regebbi id?kb?l a manierista El Greco vagy Francisco de Goya (1746?1828), aki sokszor sulyos szineivel, feny-arnyek kezelesevel, s el?re mutato erzelmileg is felfokozott vizioival megragadta az expresszionistak figyelmet is, gondoljunk A Kolosszus cim? 1808 -ban keszult olajfestmenyere, Bonaparte Napoleon csaszar diktaturajanak pusztito hatasa Europara, ezt mutatja be. A kozeli multbol Honore Daumier gazdag eletm?ve, amely termeszetenel fogva az emberi erzelmek kifejezeset szolgalta, hatott az expresszionistakra, de a kozeli multbol meg Gauguin , Van Gogh , Henri de Toulouse-Lautrec , majd a kortars Lovis Corinth . Nem veletlen, hogy Gauguin, Van Gogh szamos festmenyet a m?veszettorteneszek egy resze mar nem impresszionistanak vagy posztimpresszionistanak tekinti, hanem expresszionistanak. Legkozelebb Emil Nolde all hozzajuk, aki rovid ideig (kb. masfel evig) csatlakozott a Die Brucke csoporthoz, 1904 tajan, Van Gogh es Gauguin kepeivel valo talalkozast kovet?en a szinre, mint kifejez?eszkozre kezdett koncentralni. Ezt mondta: "Minden szinnek lelke van, mely engem boldogit." Van Gogh-hoz hasonloan ? is a szint egy el?lenynek tekintette, mely befolyasolhatja es kifejezheti az ember erzelmeit. Emil Nolde szinei tisztasagukat es intenzitasukat tekintve fauvistak, de alkalmazasuk celja mas. Az expresszionistaknal a szin a lathatatlan bels? tartalom szimboluma. Az expresszionizmusban az egyen es a kor altalanos nyugtalansaga jut kifejezesre. ^[2]

Van Gogh leirja egyik leveleben, hogyan fogott hozza egy nagyon kedves baratja megfestesehez: "Eltulzom a haj sz?keseget, narancs-, krom-, es citromsarga szineket hasznalok, a fej moge pedig nem a kozonseges falat fogom festeni, hanem a vegtelent. A legintenzivebb, leggazdagabb keket hasznalom hatternek, amire csak kepes a palettam. A sz?ke, sugarzo fej titokzatosan emelkedik ki az er?s kek hatterb?l, mint egy csillag az eg azurjabol."

Lovis Corinth nemet fest?t a legjellegzetesebb nemet impresszionistanak tekintik sokan, de szamos kepen nyugtalan ecsetvonasai es sulyos szineinek erzekisege az expresszionistak el?futarava teszik. Koztuk peldaul Fekv? akt c. kepe 1895 -b?l. ^[3]

Edvard Munch (1863?1944) norveg fest? 1893 -ban alkotta meg A Sikoly cim? kepet. "Hallom a termeszet kialtasat" mondta err?l a keper?l a szerz?. ^[4] A kep azt probalja erzekeltetni, hogyan formalja at erzeki benyomasainkat egy varatlan izgalom. Minden vonal a kialto fej fele mutat. A beesett arc, a merev szemek halalfejet ideznek. Valami iszonyatos tortenhetett, es a kep annal nyugtalanitobb, mivel soha nem tudhatjuk meg, mit jelenthetett a kialtas. Ez az 1890-es evekben keletkezett alkotas mintegy lezarja a nagy ipari forradalom 19. szazadat , s egyben bevezeti a 20. szazadot .

Edvard Munch egesz eleteben ugyanazzal a kompozicios megoldassal tette dramaiva festmenyeit. Az el?teret mindig frontalis felfogasban festette meg, s ez az el?ter kiemelkedik a perspektivikus hatterb?l. A frontalitas es a perspektiva eles ellentete a Brucke m?veszete fele mutat.

James Ensor (1890?1949) belga fest? a misztikus expresszionizmus egyedi variansanak megteremt?je. Egyik hires korai, 1888 -bol valo kepe: Krisztus bevonulasa Brusszelbe . Ezen a hatalmas vasznon ervenyesul legjobban Ensor tularado szatirikus-groteszk venaja. Festes kozben sem tudta soha kikapcsolni az erzesek es a kepzelet jatekait, ezert nem is lett impresszionista. Erzeseket, erzelmeket fejezett ki maszkok festese reven.

Emil Nolde (1867?1956) a bibliai jeleneteket kulvarosi nepunnepellye vulgarizalta. Atut? erej? szinei harsany, erzeki jelleget adnak a vallasos temaknak, az arcokat mintha Ensor maszkjai ihlettek volna.

Max Pechstein mar 1908 -ban Drezdabol Berlinbe koltozott, s megalakitotta a Neue Sezession t, kes?bb a Berliner Sezession t.

1911 -ben Drezdabol Berlinbe koltoztek a Brucke csoport tagjai, Berlinben mar fel is bomlott a Brucke, sokan kozuluk a berlini " Der Blaue Reiter " (A Kek Lovas) expresszionista csoportosulashoz csatlakoztak, e csoportosulasnak szinvonalas kiadvanyai voltak. Ot nagy folyoirat korul voltak az expresszionista alkotok: Die Brucke (A hid), Der Blaue Reiter (A kek lovas), Der Sturm (A roham), Die Aktion (A tett) es a Die weissen Blatter (A feher lapok). Ezek az expresszionista szakfolyoiratok a m?veszetek valamennyi agaval tor?dtek, a kepz?m?veszet mellett az irodalommal es a zenevel is. Nevezetes kiallitasaik voltak, kiadok is voltak egyben, es csatlakoztak hozzajuk a m?veszeti csoportosulasok.

Els? kiallitasukat 1911 . december 18-an nyitottak meg Munchenben, ezen reszt vett Vaszilij Kandinszkij (1866?1944), ^[5] Franz Marc (1880?1916), August Macke (1887-1914), Gabriele Munter (1877?1962) es Heinrich Campendonck (1889?1957), veluk egyutt allitotta ki m?veit a francia Robert Delaunay (1885?1941) es a Burljuk testverek, az orosz futuristak , meg az expresszionista zeneszerz? Arnold Schonberg is.

1912 -ben grafikai kiallitast szervezett a Blaue Reiter csoport, ez a kiallitas mar valosaggal a modern m?veszet seregszemlejeve n?tte ki magat. Der Blaue Reiter csoporthoz csatlakozott Paul Klee (1879?1940). Az 1912 -es kiallitas katalogusa 315 m?vet es 25 m?vesz nevet tartalmazza. M?veszek erkeztek a Brucke, a Neue Sezession fel?l is. Erich Heckel (1883?1970) es Ernst Ludwig Kirchner mellett francia es orosz alkotok is szerepeltek, koztuk Hans Arp (1886?1966), Georges Braque (1882?1963), Andre Derain (1880?1954), Roger-Noel-Francois de la Fresnaye (1885?1925), Kazimir Malevics , Pablo Picasso , Maurice de Vlaminck .

A szazadveg es a szazadel? m?veszeti iranyzatainak nagy kavalkadjaban sokan csak atestek az expresszionizmuson es leptek tovabb, koztuk Vaszilij Kandinszkij , Marc Chagall . Orok expresszinista nemet m?vessze tette a tortenelem Franz Marcot es August Macket. Az els? vilaghaboruban elestek, gazdag eletm?vuk nem folytatodhatott tovabb.

Az expresszionista m?veszet elmeletet Kandinszkij es Franz Marc fejtette ki a Der Blaue Reiter almanachjaban. Nem is gondolnank, hogy az expresszionizmus mennyire hagyomanytisztel?. Tisztelik a gyermeket, a primitiv embert, a termeszetet, a szkizofren embert, a nepm?veszetet, sajat hazajuk es koruk nepm?veszetet is. A kiemelked? m?vesz el?doket. Teljesen ?szintek, termeszetesek akarnak lenni, semmi hazugsag, semmi kepmutatas. Ez aztan aratja a kulturbotranyokat.

Magyar vonatkozasa miatt kulon szolunk a Der Sturm (A roham) c. folyoiratrol, amely 1910 -ben indult. Bemutatta az expresszionistak mellett az olasz futuristakat is, kulon figyelmet szentelt Kokoschka portreinak. Forumot biztositott minden jeles alkotonak nemeteknek, franciaknak, olaszoknak, oroszoknak, magyaroknak. Magyarok kozul munkatars volt itt Moholy-Nagy Laszlo , kes?bb 1921 -t?l Kassak Lajos , Dery Tibor , Kosztolanyi Dezs? , Karinthy Frigyes , Moricz Zsigmond . Itt jelent meg Filippo Tomasso Marinetti olasz kolt? futurista kialtvanya.
Kiallitasaik kulfoldre is eljutottak, koztuk 1913 -ban Budapestre. 1913 -ban nyilt meg a Herbst Salon , itt Bernath Aurel is szerepelt Kassak Lajos, Kadar Bela , Mattis Teutsch Janos , Moholy-Nagy Laszlo es Scheiber Hugo mellett.

Oskar Kokoschka (1886?1980) osztrak expresszionista fest? azzal botrankoztatta meg a kozonseget, hogy nem volt hajlando csak az elet der?s oldalaival foglalkozni. Els? munkai, melyeket 1900 -ban allitott ki Becsben, valosagos vihart kavartak. A multban kotelez? volt, hogy a gyermek kepmas boldog es elegedett legyen. A m?vesz kepein jol meg tudta ragadni szomoru, abrandos sovargasaikat, mozdulataikat, novekev? testuket stb.

Ernst Barlach ( 1870 - 1938 ) expresszionista nemet fest?, dramairo es szobrasz Konyoruljetek! c. szobrabol rendkivuli kifejez?er? arad a koldusasszony oreg, csontos kezenek egyszer? gesztusabol. Az asszony ruhajaval eltakarja az arcat, es letakart fejenek egyszer?sitett formaja tovabb fokozza a hatast. Egy masik m?veben Barlach melto emleket allitott az els? vilaghaboruban vereseget szenvedett nemet nepnek, ez volt az ? fabol faragott Magdeburgi emlekm?ve , a fasisztak hatalomra jutasa utan ket honappal mar kitessekeltek a dombol Barlach emlekm?vet. Barlach emlekm?ve nem szokvanyos heroizalo haborus emlekm?, hanem fegyelmezett expresszionista es szimbolikus alkotas, amely emlekeztet es figyelmeztet.

Az I. vilaghaboru vegen az utolso expresszionista csoportosulas a Die Novembergruppe Max Pechstein es Otto Mueller szervezeseben. Nemcsak Berlinben, hanem a nemet videki nagy varosokban, koztuk Drezda , Magdeburg , Dusseldorf , Karlsruhe , is megszervezik a m?veszeti csoportokat.

Az expresszionistaknal altalaban megfigyelhet?, hogy mar parhuzamosan vagy a kes?bbiekben stilusukat tekintve mennek a futurizmus , a kubizmus , a szimbolizmus , az absztrakt m?veszet , a dadaizmus vagy a szurrealizmus fele.

Az expresszionista nemet irok filozofiailag Nietzschere , Henri Bergsonra tamaszkodnak, bels? szubjektiv enjuk kifejezesere torekszenek. A valo vilagot rajtuk kivul allonak tekintik, amely rossz, s bels? szep erzesek kifejezesevel megvaltoztathato. Legtalalobban Kurt Pinthus (1886-1975) adja meg az expresszionista m?veszet klasszikus szubjektiv idealista magyarazatat: " A vilag kozpontja minden egyes enben van ." ^[6] Eppen ugy mint a kepz?m?veszetben, a zeneben, az irodalomban is tudatosan sajatosan egyeni erzelmeiket fejezik ki a kolt?k es az irok.

A nemet expresszionista irodalmi iranyzat viragzasanak ideje az 1910? 1925 -ben tarto id?szakra tehet?. A szepirok is azon folyoiratok korul tomorultek, ahol a kepz?m?veszek es a zeneszek. Irodalmi szempontbol is jelent?s a Der Sturm (A roham), amelyet H. Walden alapitott, s 1910-1932-ig elt, e forum legjelesebb dramairoja es lirikusa August Stramm (1874?1915) volt, a lirai kifejezes nala a szavakra redukalodik, azaz nemcsak a mondatok kozti osszefuggest adja fel, hanem magat a mondatot is, ^[7] igy valik liraja egyetlen kialtassa az eppen dulo haboru ellen. Stramm ?rjarat c. verse Weores Sandor forditasaban:

A kovek ellensegek

arulast vigyorog ablak

gallyak fojtogatnak

hegyek bokrok susogva leveleznek

suvites

halal

Tovabbi forum a Die Aktion (A tett) cim? hetilap, amelyet Franz Pfemfert alapitott es 1911-1932-ig elt, hosszu id?n keresztul Johannes R. Becher (1891?1958) iro es kolt? ^[8] es Ludwig Rubiner (1881?1920) kolt?, esszeista, irodalomkritikus volt ennek az organumnak meghatarozo egyenisegei.

A haboruellenes irodalom zomenek megjelenteteset els?sorban a R. Schickele altal 1913 -ban alapitott Die weissen Blatter (A feher lapok) vallalta magara, a haboru alatt Svajcban jelent meg. A korotte csoportosulo expresszionista irodalmarok jeles kepvisel?i:

• Johannes Robert Becher
• Gottfried Benn
• Max Brod
• Carl Ehrenhstein
• Georg Frakk
• Walter Hasenclever
• Franz Kafka
• Otfried Krzyzanowski
• Carl Sternheim

Az expresszionista irok kozul is sokan csak palyajuk kezdeten alkottak az expresszionista iranyzat jegyeben, kes?bb megtalaltak sajat egyeni kifejezesi modjaikat vagy a szulet? uj es ujabb iranyzatok hivei lettek. Kozejuk tartozik Bertolt Brecht dramairo, kinek csak els? munkai a Baal (1919) es a Dobszo az ejszakaban (Trommeln inder Nacht, 1922) c. dramai fogantak az expresszionizmus jegyeben. 1919 -20-ban a Kurt Pinthus (1886-1956) altal szerkesztett Menschheitsdammerung( Az emberiseg hajnala ? vagy alkonya ?) ^[9] c. kolt?i antologiaban mutatkozik be az iranyzat szamos kepvisel?je, koztuk:

• Johannes R. Becher
• Gottfried Benn
• Theodor Daubler
• Kurt Hiller
• Franz Kafka
• Franz Werfel
• Paul Zech

Az expresszionista irodalom maig leggazdagabb lel?helye a Kurt Wolff Kiado altal szerkesztett Der jungste Tag (Utolso itelet) c. sorozat, melynek kereteben 1913 ? 1921 -ben 86 kotet jelent meg. ^[10]

• Paul Fechter: Der Expressionizmus. 1914
• Menschheitsdammerung: Symphonie jungster Dichtung. Berlin: Rowohlt, 1920; masodik kiadasa: Menschheitsdammerung: ein Dokument des Expressionismus / mit Biographen und Bibliographien neu herausgegeben von Kurt Pinthus. Revidierte Ausg. / mit wesentlich erweiterem bio-bibliographischem Anhang. Hamburg: Rowohlt, 1993. 384 o. ill. ISBN?3-499-45055-0
• M?veszeti lexikon /szerk. Eber Laszlo. Budapest?: Gy?z? Andor, 1926. Expresszionizmus szocikket ld. 219. p.
• Az expresszionizmus /bev. tanulmanyt irta, szovegeket val. Koczogh Akos. Budapest?: Gondolat, 1964. 317 o.
• Halasz El?d : A nemet irodalom tortenete. 2. kot. Budapest?: Gondolat, 1971. 628 o. Expresszionizmus ld. 364?405. o.
• Vilagirodalmi lexikon. Budapest: Akademiai Kiado, 1972. 2. kot. Expresszionizmus szocikket ld. 1327?1331. o.
• A m?veszet tortenete: a szazadveg es a szazadel?. Budapest: Corvina, 1988. 320 o. ISBN?963-13-2393-5 ; ISBN?963-13-2606-3 Alain Bois: Az expresszionizmus ld. 241?285. o.

• Edward Munch, WebMuseum, Paris
• Eleink brutalis naturalistakent jellemzik Lovis Corinth (1858-1925)
• Edvard Munch: A sikoly c. kepe
• Ernst Barlach (1870-1938) nemet expresszionista szobrasz

• Joseph Kutter