A dinamitot Alfred Nobel sved mernok - vegyesz talalta fel 1866 -ban a nemetorszagi Hamburg melletti Krummelben , es 1867 -ben szabadalmaztatta .

Nobel mar 1847 ota kiserletezett nitroglicerinnel . 1864-ben szabadalmaztatta eljarasat a nitroglicerin gyartasara. Az eljaras lenyege, hogy 10% nitroglicerint adott a l?porhoz , ezzel kozel megketszerezte annak hatasfokat. Megkezd?dott a gyartas a svedorszagi Heleneborgban . Az oldat a legkisebb utesre is robbant, ezert tobb sulyos baleset is tortent. 1864-ben egy ilyen balesetben elveszitette Emil nev? testveret.

Nobel kiserletekbe kezdett, hogyan tudna a nitroglicerin el?allitasanak veszelyeit csokkenteni. Arra a megallapitasra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szoda es 24,5% kovafold kevereke kell?en stabil, hogy az el?allitas kozbeni spontan robbanasokat elkerulje. A gyartast a nemetorszagi Krummelben (ma Geesthacht resze), a kovafoldbanyak kozeleben kezdtek el, ez volt Nobel els? kulfoldi gyara.

A dinamit gyartasara Nobel egesz gyarhalozatot epitett ki, f?leg Europaban. 1885-ben az Egyesult Allamokban , Russell S. Penniman kemikus kifejlesztette az ammoniumos dinamitot, vagyis ammonium-nitratot adott a nitroglicerinhez. Ezzel a hagyomanyos dinamit energiajahoz kepest 85%-kal er?sebb robbanoanyagot hozott letre. Ennek a termeknek a kereskedelmi neve egyszer?en csak ?Extra” volt.

A dinamitot tulnyomo reszben a banyaszatban , k?zetfejtesre hasznaljak, de az epit?ipar is alkalmazza.

Katonai felhasznalasa ma mar nem jellemz?, kiszoritottak a sokkal stabilabb, jobban formazhato (alakithato) robbanoanyagok, mint peldaul az RDX vagy a C4-es.

Korabban a katonai es a civil szfera celjara keszitett dinamit kozott kulonbseg volt, mivel a polgari hasznalatra keszitett dinamit teljesitmenye 60%-a volt a katonainak.

A sokaig tarolt dinamit instabilla, ezaltal veszelyesse valik, h?re, utesre konnyen robban. Id?vel a dinamit "izzadni" kezd es a kiszivargo nitroglicerin ovatlan interakcio nyoman, akaratlanul is robbanashoz vezethet.

Altalaban 20?cm (kb. 8 " ) hosszu es 2,54?cm (1 " ) atmer?j? rudak formajaban gyartjak, de vannak mas meretek is.

A dinamit egy brizans robbanoanyag , vagyis nem eg , hanem h? hatasara hirtelen, atmenet nelkul robban , utesre, ralovesre is beindul.

A dinamit specialis valtozata a dinamitgel ( zselatindinamit ), az els? plasztikus robbanoanyag.

Sokan a dinamitot es TNT -t azonosnak velik, pedig a TNT kemiai vegyulet, mig a dinamit egy keverek.

1. ↑ Fulop Jozsef: Rovid kemiai ertelmez? es etimologiai szotar. Celldomolk: Pauz?Westermann Konyvkiado Kft. 1998. 37. o. ISBN?963?8334?96?7  

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Dynamite cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

• szerk.: Felix R. Paturi: A technika kronikaja . Officina Nova. ISBN 963-7836-44-6