Els? mestere unokatestvere, Ludovico Carracci volt, majd Parmaba ment, ahol Correggio m?veit masolta, Velenceben Tiziano es f?leg Veronese , Romaban Raffaello es Michelangelo m?veszetet tanulmanyozta. Mesterei, peldakepei kozul talan Correggio m?veszete gyakorolt ra legmelyebb benyomast.

A bolognai Accademia n egyutt dolgozott testverevel, Agostino Carraccival es unokabatyjaval, Ludovico Carraccival . Kozos dekorativ munkaik:

• Argonautak utja (friz, Palazzo Fava , 1582),
• Romulus es Remus tortenete (14 kepb?l allo friz, Palazzo Magnani , 1589),
• 3 mennyezetkep: Heraklesz munkai , ( Palazzo Sampieri , 1591; a harom iskolaalapito egy-egy kepet festett).

Hamarosan tanitvanyok es segedek vettek korul, szamos oltarkep - es freskomegrendelest kapott. Odoardo Farnese biboros meghivasara 1595 -ben Romaba ment, ahol a Farnese-palota bels? festese (1597?1604) lett eletm?venek csucsa ? egyben a barokk m?veszet alakulasanak jelent?s allomasa. A mennyezetfreskok tervet Agostino Carracci keszitette. A Sixtus-kapolna mennyezetfreskoja volt az ideal a k?b?l es bronzbol kepzelt alakok kozott medallionokkal es szines f?kepekkel. Ezutan megfestett harom jelent?sebb kepet ? az egyik Galatea elrablasa , a masikon Aurora elcsabitja Kephaloszt ? majd osszeveszett occsevel, es 1600-ban elhagyta Romat. Lodovico keveset dolgozott a freskokon, igy a legnagyobb resz Annibale es tanitvanyainak munkaja. Ezek targya alapvet?en mitologiai: a gorog istenek szerelmi kalandjainak alapgondolata a szerelem mindenhatosaga. Annibale f?freskoja Bacchus es Ariadne diadala, erzeki pompaval.

Tanitvanya es a Farnese-palota festesekor munkatarsa volt Domenichino .

A bolognai iskola harom alapitoja kozul ? volt a legtermekenyebb, a leggazdagabb kepzelet? es a legvaltozatosabb. Temperamentumos m?vesz leven feltekeny volt batyja sikereire, es gyakran osszet?zott vele.

Formanyelve eleinte f?leg Correggiora emlekeztetett, de naturalisztikus elemekkel. A barokk stilusjegyeket legjobban Krisztust sirato Madonna cim? kepen figyelhetjuk meg: a halott Krisztus testen jatszadozo feny idegen a reneszansz szellemet?l, hamisitatlan barokk. A festmeny az erzelmekre apellal, ez is barokk jelenseg. Nem intezhetjuk el azzal, hogy erzelg?s, hiszen gondolnunk kell a kep funkciojara, oltarkep, amelyet imadsagba merulten, eg? gyertyak kozt szemlelnek. ^[11] Igen fogekony volt a mozgalmas, monumentalis formazasra. A nagy oltarkepek es freskok kompozicioinak megteremteseben gazdag m?veltsege es fantaziaja segitette. Oltarkepek, szentek elete, zsanerszer? kisebb vallasos kepek es tajkepek m?veszetenek jellemz? targyai. Oltarkepei kozul a legfontosabbak:

• Maria angyalgloriaban, szentekkel ? korai m?ve meg Correggio hatasa alatt,
• Maria mennybemenetele (Bologna, keptar),
• Maria mennybemenetele (1587, Drezda ,
• Maria mennybemenetele (Roma, Santa Maria del Popolo)
• Tronolo Madonna Mateval es szentekkel (1588, Drezda)
• Krisztus a kereszten (1594, Berlin),
• Szent Rokus alamizsnat osztogat, durva nepies tipusokkal (1595, Drezda),
• Krisztus felh?kon, Correggio vilagitasaval es szineivel (Pitti)
• Maria felh?kon jelenik meg Szent Lukacsnak es Katalinnak (1592, Louvre)
• Krisztus megjelenik Szent Peternek (London)
• Krisztust angyalok tartjak (Drezda)
• Pieta (Napoly),
• Pieta (London),
• Pieta (Becs),
• Krisztus es a szamariai asszony a kutnal (Becs),
• Krisztus es a szamariai asszony a kutnal (Budapest, Szepm?veszeti Muzeum )
• Szent Ferencet egy angyal tartja (Becs),
• a Madonna zsanerszer? ?Vierge au silence” folfogasban ( Louvre )

Az egyhazi epuletek szamara festett biblikus abrazolasai mellett figyelemre meltoak mitologiai temaju kepei. Festett profan torteneteket, vilagi zsanerkepeket is.

Mitologiai kompoziciok:

• Bacchus es Silenus ,
• Silenus sz?l?t szed (London),
• Venusz es Adonisz (Becs).

Eletnagysagu zsaneralakok:

• A lencseev?k (Roma, Colonna-keptar ),
• Ferfi majommal ( Uffizi )
• szamos hasonlo targyu metszet.

Tehetsege az arckepfestesben is koran megmutatkozott.

• A gitaros (maskepp: Il Mascherone )
• Carracci baratja (Drezda),
• Ferfiarckep (Munchen).

Figyelemre meltoak a jelenetek moge festett klasszicizalo, idillikus tajkepei is ( Menekules Egyiptomba , Quo vadis? ).

Batyjaval egyike volt az els?knek, akik a Romaban el? flamand Brill testverek hatasara el?szor onallo tajkepeket festettek Italiaban. Onallo tajkepei:

• A halaszat ( Louvre ),
• A vadaszat ( Louvre ).

Mellekesen rezmetszeteket es rezkarcokat is keszitett. A legismertebbek:

• Madonna a fecskevel (1587),
• a caprarolai Krisztus (1597).

Kivaloan rajzolt, megfestend? kompozicioihoz sok el?tanulmanyt keszitett. Rajzaibol legtobbet Windsorban es a Louvre -ban ?rzik, de nehany megtalalhato Budapesten , a Szepm?veszeti Muzeumban is.

• Gitaros arckep ( Drezda )

• Onarckep (1590 korul, Uffizi , Firenze )
• Krisztus siratasa (fresko, nagy oltarkep; Parma ; egykori Bridgewater Gallery, London )
• Sz?z Maria mennybemenetele (kb. 1590) (olaj, vaszon; 130 x 97?cm;) Drezda ; Prado , Madrid
• Madonna Szent Mateval es a szentekkel (Drezda)
• Krisztus es a szamariai asszony (1597 k.) (olaj, vaszon; 77 x 63?cm), Szepm?veszeti Muzeum , Budapest ; Milano ; Becs
• Pieta ? Krisztust sirato Madonna ( 1599 ? 1600 ) ( oltarkep, olaj, vaszon, 156 x 149?cm); Museo di Capodimonte, Napoly
• Venus es Adonis ( Becs )
• Romai taj ( Berlin )
• Menekules Egyiptomba (Doria-Pamphili, Roma )
• Quo vadis-jelenete ( National Gallery , London )
• Pieta (Doria-Pamphili, Roma; Louvre , Parizs )
• Alvo Venusz Erosokkal (Chantilly)
• Danae (egykori Bridgewater Gallery, London)
• Lencseev? ferfi ( eletkep ; Colonna Keptar, Roma)

• Madonna a fecskevel ( 1587 )
• Caprarolai Krisztus ( 1597 )

• M?veszeti lexikon I. (A?E). F?szerk. Zador Anna, Genthon Istvan. 3. kiad. Budapest: Akademiai. 1981.?380?381. o.
• Reneszansz es barokk: Bolognai iskola ? Carracci iskola

• Catholic Encyclopedia: Carracci
• Annibale Carracci Archivalva 2006. november 6-i datummal a Wayback Machine -ben
• Annibale Carracci Biography
• storiadellarte.com