A jomodu es el?kel? koznemesi borosjen?i Tisza csaladnak a sarja. Tisza Lajos ( 1798 ? 1856 ), csaszari es kiralyi kamaras, csaszari megyef?nok orszaggy?lesi kovet, nagybirtokos, es grof szeki Teleki Julia ( 1805 ? 1863 ) negyedik gyermeke. ^{[1] [2]} Az apai nagyszulei Tisza Laszlo ( 1765 ? 1831 ), nagybirtokos, es grof szeki Teleki Katalin ( 1777 ? 1820 ) voltak. Az anyai nagyszulei grof szeki Teleki Jozsef ( 1777 ? 1817 ), foldbirtokos es grof szeki Teleki Zsofia ( 1784 ? 1844 ) voltak. A hetgyermekes csaladban csak fiuk szulettek, azonban kozuluk harman kisgyermekkent elhalaloztak. Fiverei: Tisza Domokos ( 1837 ? 1856 ), kolt?, aki 19 evesen hunyt el, Tisza Laszlo ( 1829 ? 1902 ) politikus, nagybirtokos, orszaggy?lesi kepvisel?, valamint grof Tisza Lajos ( 1832 ? 1898 ), titkos tanacsos, szegedi kiralyi biztos, aki 1883 . december 22 -en magyar grofi cimet szerzett adomanyban I. Ferenc Jozsef magyar kiralytol . ^[3]

1860 . julius 21 -en a nyirbaktai Degenfeld-kastelyban Tisza Kalman felesegul vette grof Degenfeld-Schomburg Ilona ( Teglas , 1839 . januar 8 .? Nyirbakta , 1913 . junius 29. ), akinek a szulei grof Degenfeld Imre ( 1810 ? 1883 ), a tiszantuli reformatus egyhazkerulet f?gondnokanak, foldbirtokos es bokonyi Bek Paulina ( 1815 ? 1856 ) voltak. Az apai nagyszulei grof Degenfeld-Schomburg Miksa Kristof ( 1766 ? 1816 ), cs. kir. kamaras, udvari tanacsos, foldbirtokos es grof romai szentbirodalmi szeki Teleki Anna ( 1780 ? 1841 ) voltak. Az anyai nagyszulei beokonyi Bek Pal, foldbirtokos es barczai Barczay Anna voltak. Tisza Kalman grof es Degenfeld-Schomburg Ilona grofn? frigyeb?l negy gyermeke ? egy leany es harom fiu ? szuletett:

• grof Tisza Istvan ( Pest , Osztrak Csaszarsag , 1861 . aprilis 22. ? Budapest , Osztrak?Magyar Monarchia , 1918 . oktober 31. ), Magyarorszag miniszterelnoke. Felesege: borosjen?i Tisza Ilona ( Mez?csan , 1855 . november 11. ? Geszt , 1925 . marcius 16. ).
• Tisza Paulina (Bakta, 1862 . november 9. ? Budapest , 1940 . marcius 24. ), ferje baro sajokazai es radvanyi Radvanszky Bela
• grof ifjabb Tisza Kalman ( Pest , 1867 . marcius 17. ? Marosvasarhely , 1947 . november 18. ), grofi rangot kapott, felesege grof buzini Keglevich Erzsebet ( Abony , 1879 . szeptember 10. ?† Cseg?d , Bihar varmegye , 1920 . november 25. )
• grof Tisza Lajos ( Budapest , 1879 . marcius 3. ? Kocsord , 1942 . februar 20. ), gyermektelenul halt meg.

Fiugyermekei testverenek, a gyermektelen Tisza Lajosnak a grofi rangjat orokoltek, Tisza Lajos kivansagara; Tisza Istvan , ifjabb Tisza Kalman, es Tisza Lajos 1897 . februar 16 -an magyar grofi cimet szerzett adomanyban I. Ferenc Jozsef magyar kiralytol . ^[4]

1848 -ban a Batthyany-kormany vallas- es kozoktatasugyi miniszteriumaban segedfogalmazokent dolgozott. A Honvedelmi Bizottmannyal Debrecenbe koltozott. A szabadsagharc leverese utan masfel evre kulfoldre emigralt. Hatarozottan fellepett az 1859 . szeptember 1-jei patens protestans autonomiat veszelyeztet? intezkedesei, majd a magyar torvenyhozast a birodalmi tanacsnak alarendel? oktoberi diploma ellen is, es ezzel mint az alkotmanyossag vedelmez?je nagy nepszer?segre tett szert. 1860 -ban visszautasitotta Bihar varmegye f?ispani tisztjet, 1861 -ben viszont mar kepvisel?hazi alelnok volt az orszaggy?lesben. A Teleki Laszlo -vezette hatarozati parthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki tortenetesen Tisza nagybatyja is volt, ongyilkos lett, Tisza vette at rovid id?re a part iranyitasat. 1865 -t?l tiz evig ? es Ghyczy Kalman voltak a ? balkozep ” vezerei. Ellenezte a deaki kiegyezest , 1868 . aprilis 2-an partjaval kiadtak az ugynevezett bihari programot , amely allast foglalt a kozos miniszteriumokkal es delegaciokkal szemben. Celkent az onallo magyar hadsereget, penzugyi es kereskedelmi rendszert jeloltek meg. A part szavazoit a 48-asoktol szerezte, igy jelent?sege megn?tt.

1875 . marcius 1-jen elfogadtak a status quot, az adott kozjogi berendezkedest, es a meggyengult kormanyer?kkel egyesulve letrejott a Szabadelv? Part , amely harom evtizedig tudott hatalmon maradni megszakitas nelkul. Az uj hatalomkoncentracio bazisa az arisztokracia es a kozepnemesi nagy- es kozepbirtokosok, valamint a nagyt?kesek voltak. Tisza maga 1875. marcius 2. es oktober 20. kozott a Wenckheim-kormany belugyminisztere, 1875. oktober 20. es 1887 . februar 11. kozott miniszterelnok-belugyminiszter, 1887. februar 11. es 1890 . marcius 13. kozott miniszterelnok, kozben rovid ideig penzugyminiszter es kiraly szemelye koruli miniszter is volt.

Kormanyzasa idejen partja nagyon meger?sodott, parlamenti hegemoniara tett szert. Ebben nagy szerepuk volt Tisza ugyes politikai man?vereinek, a part frakcioi kozotti kompromisszumok taktikus kimunkalasanak, szemelyi tekintelyenek, es az ugynevezett ?mamelukoknak”, a Tisza szemelyet?l fugg? kepvisel?knek (a mamelukok eredetileg a 13. szazadtol a 19. szazad elejeig Egyiptomot uralo, a szultanhoz felettebb lojalis katonai reteg tagjai voltak).

Az 1867 -es kiegyezeshez mindvegig tartotta magat, az ? idejere esik az uj dualista allamberendezkedes meger?sodese, a kapitalizmus magyarorszagi intezmenyes es jogi kereteinek kiepulese.

A feudalis maradvanyok felszamolasa es a modern polgari allamszervezet es -m?kodes kialakitasa is politikai prioritas lett, ugyanakkor kiallt a hatalom megvedese mellett a szervez?d? tomegmozgalmaktol. Az els? intezkedesei kozott volt az 1876-os megyerendezes , melynek soran minden korabbi kozigazgatasi egyseget ( szek , kerulet , mez?varos , videk , szabad kiralyi varos stb.) felszamoltak es egysegesen (els?re 65) varmegyekbe szerveztek, melyek hatarait is eszszer?sitettek. A varmegyesites alol csupan a magyar tengermellek (vagyis Fiume varosa) maradt ki, ami megmaradt kulon entitasnak (kes?bb sem lett varmegye).

1878 - 1879 -ben bevezettek az orszag els? magyar nyelv? buntet? torvenykonyvet , a Csemegi-kodexet , 1882 . januar elsejevel felallitottak a csend?rseget es Budapesten az allamrend?rseget .

A kozigazgatasi reformok lenyegi es latvanyos reszenek lezarultaval, 1881 -ben egyesitettek a felvideki Abauj es Torna , valamint az erdelyi Krasso es Szoreny varmegyeket ertelemszer?en Abauj-Torna varmegye es Krasso-Szoreny varmegye neven, kialakitva a monarchia bukasaig fennallt 63 varmegyeb?l plusz a magyar tengermellekb?l ( Fiume ) allo kozigazgatasi rendszert.

Kormanyanak nemzetisegi politikaja a magyarositasban foglalhato ossze, Tisza kiserletet tett a nemzetisegek kiszoritasara a politikai eletb?l es a kozigazgatasbol. Az ? idejeben elfogadott, Trefort Agoston femjelezte, 1883 -as es 1884 -es iskolatorvenyek (amik egyben a magyarorszagi kozepiskolai alaptorvenyek is lettek a monarchia szethullasaig) is ebbe az iranyba mutattak.

Szamtalan kes?bb sajat jogan is nevesse valt politikust ?nevelt ki”. Szemelyes felfedezettje volt peldaul Baross Gabor , akit ? emelt el?bb kozlekedesi allamtitkari, majd miniszteri posztra, de miniszterei kozul kes?bb negyen is miniszterelnokke valtak: az ?t valto Szapary Gyula , majd Wekerle Sandor (harom kulon alkalommal is), Szell Kalman es vegul Fejervary Geza is.

Kormanyahoz kothet? Budapest es vele Magyarorszag tortenetenek egyik leglatvanyosabb fejl?dese, az 1879-es szegedi nagy arviz utan Szeged teljes, a korabbinal is szebb ujjaepitese, a budapesti Orszaghaz tervpalyazatanak meghirdetese (1881), a gy?ztes kivalasztasa (1883) es az epitkezes megkezdese (1885), ahogy a Magyar Allami Operahaz megepitese is, orszagszerte szamos mas beruhazassal, folyamszabalyozassal (pl. Al-Duna), vasutepitessel egyutt.

Kemenykez? es gyakran ellentmondasos kormanyzasa, sok szovetsegesenek korruptsaga es az 1889 . evi veder?-torvenyjavaslat ? ami az ujoncallitas korlatozasan keresztul szuverenitasvesztest jelentett volna Magyarorszagnak ? gyorsan alaastak a tekintelyet. Szinten 1889 -ben, annak is a legvegen, december 20-an tortent, hogy a meg 1879-ben ugyanezen a napon elfogadott allampolgarsagi torveny ertelmeben (teljes joggal) elkezdtek elvenni minden olyan szemely, (koztuk Kossuth Lajos es kore) magyar allampolgarsagat, akik a torvenyben meghatarozott 10 ev megszakitas nelkuli kulfoldi tartozkodas utan sem kertek a Monarchiatol kulfoldi tartozkodasi engedelyt.

A Kossuth allampolgarsaga elvetelenek hirere 1890 legelejen kezd?dott tuntetesek kiegeszulve az egyszerre a parton belul es kivul is kezzel foghato es latvanyos nepszer?segvesztessel vegul oda vezettek, hogy 1890 . marcius 15-i hatallyal beadta lemondasat. Tavozasat igyekezett ugy beallitani, mintha a becsi udvar Kossuth-ellenes nyomasgyakorlasa (vegyek el t?le is az allampolgarsagot) ellen tiltakozna, noha valojaban sem ?t, sem kabinetjet nem foglalkoztatta kulonosebben a kerdes.

Lemondasa utan egeszen 1901 -es visszavonulasaig orszaggy?lesi kepvisel?, illetve partja egyik vezet? szemelyisege maradt.

• Parlamenti felel?s kormany es megyei rendszer ; Rath Mor, Pest, 1865
• Tisza Kalman zarbeszede a baloldal 1869-ki felirata mellett. Junius 2-an ; Kertesz Jozsef, Pest, 1869

• Magyar eletrajzi lexikon II. (L?Z). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1969. 869?870. o.  

• Antal Geza : Koloman von Tisza. (Utrecht)
• Gratz Gusztav : Modern magyar allamferfiak. Tisza Kalman In: Huszadik Szazad (1902)
• Vecsey Tamas: Tisza Kalman (Celldomolk, 1931 )
• M. Kondor Viktoria: Az 1875-os partfuzio In. Ertekezesek a tortenettudomany koreb?l (Budapest, 1959 )
• Magyarorszag tortenete III. (Budapest, 1964 )
• Mikszath Kalman : Az en kortarsaim (Budapest, 1904 )
• Kozari Monika: Tisza Kalman es kormanyzati rendszere (Budapest, 2003. Napvilag Kiado)
• Kozari Monika: Tisza Kalman (Budapest, 2019. Gondolat Kiado)

• Siremleke a Tisza csalad kriptajaban, Geszten
• Pfendeszak Karoly: Eszrevetelek Tisza Kalmannak "Parlamenti felel?s kormany es megyei rendszer" czim? munkaja felett ; Pfeifer, Pest, 1866
• Mezei Ern?: Tisza Kalman 1877-ben ; Rosenberg biz., Bp., 1877
• [Jakab Elek]: Tisza Kalman. Valaszul a habarek-korszak Kakay-janak. Egy Elfogulatlantol ; Athenaeum Ny., Bp., 1878
• Kakai Aranyos II. [Abranyi Kornel]: Tisza Kalman. Politikai elet- es jellemrajz ; Athenaeum Ny., Bp., 1878
• Visi Imre: Tisza Kalman. Politikai jellemrajz. A tizeves miniszterelnoki jubilaeum alkalmabol ; Stampfel, Pozsony?Bp., 1885
• A dics?seg napjai. Emlekkonyv. A Tiszajubileum rovid attekintese ; szerk. ifj. Magyar David, Magyar Testverek, Temesvar, 1885
• Busbach Peter: Az utolso ot ev. Tisza ? Szapary ? Wekerle. Parlamenti visszaemlekezesek ; Orszaggy?lesi Ertesit? Ny., Bp., 1895
• Hernadvecsei Vecsey Tamas: Emlekbeszed. Borosjen?i Tisza Kalman ; Hornyanszky Ny., Bp., 1905
• Klein Odon: Tiszatol ? Tiszaig. Visszaemlekezesek es adalekok ; Budapesti Hirlap Ny., Bp., 1922
• Tisza Kalman: A Tisza-csalad kronikaja ; Scolar, Bp., 2019