A
Maria Valeria hid
(
szlovakul:
Most Marie Valerie
) az
esztergomi
Primas-sziget
es a
szlovakiai
Parkany
kozott, a
Duna
1718,8
folyamkilometerenel
talalhato. A hid avatasa
1895
.
szeptember 28-an
volt. Mind az
els?
es mind a
masodik vilaghaboru
soran felrobbantottak egyes reszeit. A helyiek emiatt
2001
-ig csak ?Csonkahidnak” neveztek, mivel a
hataratkel?hely
sokaig a szlovak hidf?nel volt. 2001. oktober 11-en nyitottak meg ujra. A magyar
11 326-os szamu utat
koti ossze a szlovak
63-as f?uttal
.
Maria Valeria hid
(Most Marie Valerie)
|
|
A hid az
Esztergomi bazilika
felol
|
Elhelyezkedese
| Magyarorszag
,
Szlovakia
,
Esztergom
es
Parkany
kozott
|
Athidalt akadaly
| Duna
|
Nevado
| Habsburg?Lotaringiai Maria Valeria f?hercegn?
|
Funkcio
| kozuti hid
|
Legnagyobb tamaszkoz
| 119,00 m
|
Nyilasok szama
| 5
|
Teljes hosszusaga
| 517,60 m
|
Szelesseg
| 12,30 m
|
Magassag
| 14 m
|
Savok szama
| 2×1 kozuti sav + 2×1 gyalogjarda/
kerekparut
|
Tervez?
| Feketehazy Janos
|
Atadas ideje
| 1895
.
szeptember 28.
,
1927
.
majus 1.
2001
.
oktober 11.
|
Elhelyezkedese
|
Maria Valeria hid
(Most Marie Valerie)
Pozicio Esztergom terkepen
|
e. sz. 47° 47′ 43″
,
k. h. 18° 43′ 48″
47.795209
,
18.729959
47.795209°N 18.729959°E
Koordinatak
:
e. sz. 47° 47′ 43″
,
k. h. 18° 43′ 48″
47.795209
,
18.729959
47.795209°N 18.729959°E
|
|
|
A mederhid 5 db
sarlo
alaku kettamaszu racsos hidbol all. Ehhez kapcsolodik egy rakparti kettamaszu oszverhid a magyarorszagi oldalon.
A hidat
Feketehazy Janos
tervezte, es
1894
februarjaban a Cathry Szalez hidepit? ceg kezdte epiteni, miutan
Vaszary Kolos
esztergomi ersek
lemondott a
vamszedesi
jogarol. Az eredeti, ot nyilasu, 496 meter hosszu
acelhidat
ket ev alatt epitettek fel. Az uj vashidat, a regi hidtol 120 meterrel feljebb kezdtek epiteni, hogy a forgalmat a lehet? legrovidebb uton a varoskozpontba vezethessek.
Az akkor meg kozigazgatasilag kulonallo esztergomi ?varosreszek” kozott vita kezd?dott a hid helyer?l. A
vizivarosiak
szerettek volna, ha rajtuk keresztul erkezik a forgalom a kiralyi varosba. Ennek kovetkezmenye az lett, hogy a szigeti toltes es a Kis-Duna hidak nem keszultek el a nagy hid felavatasaig.
A kesz hidat 1895. szeptember 28-an adtak at hatalmas unnepseg kereteben, amelyen a kormany tobb tagja is reszt vett. A hidat aznap ejfelig vam nelkul volt szabad hasznalni. Ezutan
1918
-ig az atkeleskor vamot kellett fizetni. A hidszentelest Vaszary
biboros
-
hercegprimas
vegezte.
[2]
Esztetikai okokbol valtozo nyilasmerettel epult, a kozeps? pillerei kozotti tavolsag 118 meter volt, ami abban a korban rekordnak szamitott. Felszerkezete folyometerenkent 5 tonna koruli volt, ami nagyon konny?nek mondhato. Az epites iratai fennmaradtak, ezekb?l tudjuk a munkak el?rehaladasanak gyors utemet. A ket m?szaki ellen?r ? Eltet? Akos es Pischinger Gyula ? hetente keszitettek rajzos jelentest. A kiraly engedelyevel a hidat
Maria Valeria
f?hercegn?r?l,
I. Ferenc Jozsef
lanyarol neveztek el.
A hidon 24 even at elenk forgalom zajlott. A trianoni dontes ertelmeben a Duna allamhatarra valt, a hidat lezartak. A csehszlovak legionariusok
1919
.
julius 22-en
felrobbantottak a parkanyi oldalon lev? nyilast, amit kes?bb ideiglenes gyaloghiddal potoltak. A gazdasagi szuksegesseg es a
Nemzetkozi Duna Bizottsag
osztonzesere
Csehszlovakia
1922-ben megkezdte a hidszerkezet helyreallitasat. A munkalatokat 1923?24-ben a Ceskomoravska Koiben ceg, 1926-ban a pilseni
?koda M?vek
vegezte. 1927-ben a pozsonyi
Artur Komlos
ceg a korszer?tlen fa utpalyat vasbetonlemezre cserelte, es aszfaltburkolattal latta el. A hidon a forgalom 1927. majus 1-jen indult ujra, az autoforgalmat pedig 1928-tol engedelyeztek.
[3]
Masodszor
1944
.
december 26-an
a visszavonulo nemet csapatok a harom kozeps? nyilast felrobbantottak. A masodik rombolas nyomai tobb mint fel
evszazadig
lathatok voltak.
El?szor
1964
-ben ult ossze a Magyar-Csehszlovak Kozlekedesi Albizottsag, hogy megvitassa a hid jov?jet, de sem ekkor, sem az
1987
-ig lefolytatott szamos targyalason nem szuletett dontes az ujjaepitesr?l. Az
1980-as evek
kozepen civil kezdemenyezesre letrehoztak
Esztergomban
es
Parkanyban
is a Hidbizottsagot. Evtizedes munka utan sikerult elnyerni az
unios
Phare-program
tamogatasat.
1998
-ban jott letre miniszteri szint? megallapodas, es vegul
1999
.
szeptember 16
-an megszuletett a hid ujjaepiteser?l es a kapcsolodo letesitmenyek megepiteser?l szolo kormanykozi megallapodas. A beruhazas 19,4 millio
euroba
kerult. Ebb?l a hidepites 12 millio eurot tett ki, a tobbi penz a felhajto- es bekot?utak epitesere, es a vamhazra ment el. Felvet?dott, hogy megvaltoztatjak a hid nevet ?Baratsag” hidra, hogy a hid neve ne utaljon az
Osztrak?Magyar Monarchia
-beli id?kre, de vegul az otletet elvetettek.
Az epitkezes
2000
oktobereben kezd?dott. A ket epsegben megmaradt parti nyilast felujitottak, a felrobbantott harmat ujragyartottak. Az eredeti 7,2 meteres ?rszelvenyt az uj el?irasok szerint 9,5 meterre emeltek a szlovak fel keresere. Az uj hid ivesebb lett a korabbinal, igy azonban vasuti forgalom lebonyolitasara nem alkalmas. (A hidat azert epitettek ivesre, mert meg nem volt tisztazott a
B?s?nagymarosi vizlepcs?
ugye). Ekkor alkalmaztak el?szor azt a technikat, amelynek segitsegevel a hidelemeket a parton szereltek ossze, majd
uszalyokon
szallitottak a helyszinre, es hidraulikaval emeltek helyere egy orai munkaval. Az utolso ? 603 tonnas ? iv 2001. julius 27-en kerult a helyere. Az elkeszult hidat
2001
.
oktober 11-en
adta at
Mikula? Dzurinda
szlovak es
Orban Viktor
magyar miniszterelnok, valamint
Gunter Verheugen
, akkori EU-b?vitesi biztos.
A hidon atvezet? ut a Duna kozepvonalaig a szlovakiai
63-as f?ut
, onnantol magyar teruleten a
11 326-os mellekut
.
Mig a hid nem allt, a ket varos kozott
komppal
zajlott a kozlekedes. Az ujjaepult hid valodi hatarvarossa tette Esztergomot es Parkanyt. A hataratkel?
2005
-os forgalma husszorosa volt a
2001
el?ttinek. Az atadast kovet? egy ev alatt kozel 2,5 millio szemely es 500?000 jarm? lepte at itt a hatart. A hid szorosabbra f?zte Esztergom es Parkany kapcsolatat. A Parkany kornyeki 24%-os munkanelkuliseg a felere csokkent.
[4]
A Maria Valeria hid nemcsak e ket varos jelkepeve valt, hanem a kozvetlenul a hidnak koszonhet?en letrejott
Ister-Granum Euroregioeva
is. Ujjaepitese ota 3,5 tonnas sulykorlatozas van rajta ervenyben. Emiatt tervezik egy uj hid epiteset,
[5]
ami osszekotne Esztergom es Parkany
ipari parkjait
is. Ez a szinten tervezett
M10
-es autopalya vege lenne a magyar oldalon, es
Nyitraig
vezetne a szlovak oldalon. (A teherforgalom szamara a teherkompot 2016-ban helyeztek uzembe, amely a Nyaros-sziget eszaki csucsanal, a volt
Esztergomi szenrakodo
folott teremt kapcsolatot a parkanyi iparteleppel.
[6]
)
A hid erdekessege, hogy a kornyek szerelmeseinek is ad lehet?seget, akik lakatokat helyeznek el a korlaton szerelmuk szimbolumakent.
[7]
Gepjarm?forgalom az esztergom-parkanyi hataratkel?n
[8]
1995
|
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
2000
|
2001
|
2002
|
2003
|
2004
|
2005
|
44?269
|
44?056
|
41?979
|
47?000
|
42?000
|
43?000
|
154?230
|
614?108
|
760?895
|
1?015?712
|
1?692?120
|
A komp forgalma 2000. augusztus?2001. oktober kozott, az atadas el?tt
- szemelygepkocsi: 39 660
- autobusz: 79
- tehergepjarm?: 478
- motorkerekpar: 196
- szemelyforgalom: 429 655
A hid forgalma az atadas utan 2001. oktober?2002. augusztus kozott
- szemelygepkocsi: 427 627
- autobusz: 9 222
- teherjarm?: 3624
- motorkerekpar: 3 092
- szemelyforgalom: 1 920 672
-
Esztergom, Maria Valeria hid legi felvetelen
-
A Bazilika es a Maria Valeria hid - legi foto (Esztergom)
-
Az esztergomi bazilika es a Maria Valeria hid latkepe madartavlatbol
- Toth Ern? dr. ? Kolozsi Gyula: Az esztergomi Duna-hid 57 ev utan ujja epult. In:
Kozuti es Melyepitesi Szemle
, 2002. 3. szam. HU
ISSN
1419-0702
- A Visegradi orszagok technikai m?emlekei
(Magyar Mernoki Kamara, 2004)
ISBN?963?214?544?5
- Gyukics Peter - Toth Ern? dr.:
Hidak Magyarorszagon
(Yuki Studio, 2005)
ISBN?963-218-975-2
- Kara Katalin - Toth Ern? dr. (szerk):
Hidjaink
. A romai oroksegt?l a mai oriasokig (Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2007)
ISBN?978-963-06-3045-0
- Toth Ern? dr. (szerk):
Duna-hidjaink
(Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2009)
ISBN?978-963-88495-1-9
- Toth Ern? dr.:
50 hidmernoki konferencia ? 1962?2009
(Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2009)
ISBN?978-963-88495-0-2
- Gyukics Peter - Trager Herbert dr. - Toth Ern? dr.:
A Duna hidjai
. A Fekete-erd?t?l a Fekete-tengerig (Yuki Studio, 2010)
ISBN?978-963-87472-1-1
- Hodossy Gyula
:
A Maria Valeria hid tortenete
(Dunaszerdahely, 1999)