Bernardo Alberto Houssay 1887. aprilis 10-en szuletett Buenos Airesben. Szulei, Dr. Albert Houssay ugyved es Clara Laffont, francia bevandorlok voltak. Egy maganiskolaba, a Colegio Britanicoba jart, utana pedig rendkivul fiatalon, mindossze 14 evesen felvettek a
Buenos Aires-i Egyetem
gyogyszeresz szakara. 1904-ben megkapta a gyogyszeresz diplomat, de ekkor mar elkezdte tanulmanyait ugyanazon egyetem orvosi szakan. 1907-ben, meg diakkent felvettek az elettani tanszekre tanarsegedi allasba, es itteni
hipofiziskutatasai
alapjan irta meg dijnyertes orvosi szakdolgozatat. 1911-ben orvosdoktor fokozatot szerzett.
1910-ben az egyetem allatorvosi szakan tanari allast kapott. Ezzel parhuzamosan vegezte orvosi korhazi gyakorlatat es 1913-ban az Alvear Hospital f?orvosa lett. Ezenfelul 1915 es 1919 kozott a Nemzeti Kozegeszsegugyi Intezet kiserletes elettani laboratoriumat is ? vezette. 1919-ben a Buenos Aires-i Egyetem elettanprofesszoranak kertek fel. ? szervezte meg az egyetem Elettani Intezetenek alapitasat, amely kutatasaival nemzetkozi hirnevre tett szert. Houssay egeszen 1943-ig betoltotte professzori es intezetigazgatoi allast, de ekkor politikai aktivitasa, a demokraciaert valo kiallasa miatt a puccsal hatalomra jutott katonai kormany levaltotta. Bar sok ajanlatot kapott kulfoldr?l, Argentinaban maradt es a maganalapitvanyok altal finanszirozott Instituto de Biologia y Medicina Experimentalt vezette. Az 1945-ben kormanyra kerult
Juan Domingo Peron
is mell?zte Houssayt, csak az 1955-os uj kormany rehabilitalta es visszaadta neki korabbi allasat.
Szinte az elettan minden teruleten vegzett kutatomunkat, de kulonos figyelmet forditott a bels? elvalasztasu mirigyekre, ezen belul a hipofizisre. Legfontosabb felfedezese az volt, hogy az
agyalapi mirigy
eluls? lebenyeben termelt hormonok hatassal vannak a szenhidratok metabolizmusara es szerepuk lehet a
cukorbetegseg
kialakulasaban. 1930-ban kimutatta, hogy az eluls? lebeny kivonata diabeteszszer? tuneteket okoz es, hogy a lebeny eltavolitasa javitja a cukorbetegsegben szenved? kiserleti allatok allapotat.
Kutatta a verkeringest es a legzest, tanulmanyozta az immunrendszert, az idegrendszert, az emesztes folyamatat, a kigyo- es pokmergeket. Mintegy 600 cikket es tobb konyvet kozolt.
Kutatomunkajan felul reszt vett az oktatasban es az argentin tudomanyos elet fejleszteseben.
Bernardo Houssay a szenhidratanyagcseret illet? felfedezeseiert 1947-ben,
Carl Corival
es
Gerty Corival
megosztva elnyerte az
orvostudomanyi Nobel-dijat
. Ezenfelul 25 egyetem fogadta diszdoktorava, 15 egyetem tiszteletbeli tanarava, tagja volt 38 tudomanyos akademianak es 16 biologiai, 7 elettani es 5 kardiologiai tudomanyos tarsulatnak. Szamos orszag kitunteteseit is megkapta tudomanyos tevekenysegeert.
Bernardo Houssay a vegyesz dr. Maria Angelica Catant vette felesegul, hazassagukbol harom fiu szarmazott, Alberto, Hector es Raul.
Bernardo Houssay 1971. szeptember 21-en hunyt el Buenos Airesben, 84 eves koraban.