Bartok Bela
II.
vonosnegyes
e (Op. 17, Sz 67, BB 75)
1915
es
1917
oktobere kozott keletkezett
Rakoskereszturon
. Az els? vilaghaboru ertelmetlen verontasa es gy?loletes atmoszferaja egyre tobb szenvedest okozott az alkotonak, innen a vonosnegyes vallomasszer?, rendkivul szemelyes hangja.
A m? harom teteles:
- Moderato
- Allegro molto capriccioso
- Lento
Az
1918
.
marcius 3-i
budapesti
premieren a
Waldbauer-Kerpely Quartet
jatszott, akiknek dedikalta a m?vet. Ebb?l az alkalombol
Kodaly Zoltan
irt meltatast a m?r?l a
Nyugatban
:
?…Bartok formaepitese a regi mesterekhez all kozelebb. Hozzajarul valami, ami, legalabb abban a kovetkezetessegben, amelyben ket vonosnegyese mutatja, lenyegeben uj probalkozas. Az egymast kovet? tetelek nem kulonboz? hangulatok kepet adjak, hanem egyseges lelki-folyamatnak, fejl?desnek folytatolagos rajzat, az egesz m?, bar zeneileg tokeletesen megformalt, az elmeny kozvetlensegevel hat… Az els? kvartett elejet?l vegig egy fokozodo, retour a la vie’* szereny negy hangszerevel is szuggesztivebb, mint Berlioze, nagy apparatusaval. A masik egy ≫Episode≪?(1. nyugodt elet, 2. orom, 3. banat) a berliozi opium nelkul. Benne ugyan a banate az utolso szo, de nem a dont?: az elkezd?d? darab (kulon formajaban is a legsikerultebb) gy?zi egyensullyal…”
* Retour a la vie = visszateres az eletbe. Berlioz Lelio cim? monodramajanak alcime.
Az els? (
1920
-as) kiadast a
Universal Edition
adta kozre.
Gertler Endrenek
irt Bartok level szerint az els? tetel
szonataformaban
irodott, a masodik tetel Bartok fogalmazasa szerint egy ?
rondo
-szer?seg”, a harmadikat pedig ?nehez definialni”, egy haromtagu forma.
Az els? tetel dallamvilaga igen gazdag a kifejezes kulonboz? arnyalataiban, valosaggal gesztuskent szerepel, mozog egy-egy temaja. Kulonosen ilyen a legels?nek bemutatott ? es a tetelben mindvegig vezet? szerepet jatszo ? szenvedelyesen feltor?, rovid, pregnans motivum.
A masodik tetel scherzo tematikaval rendelkezik.
A lassu zarotetel szubjektiv hangu panasz, valoszin?leg
siratok
mintajara. Mivel ebben az id?ben Bartok mar ismerte
Arnold Schonberg
es
Igor Stravinsky
munkassagat, hatasuk e vonosnegyesre eppoly valoszin?, mint az
arab
nepzeneb?l szarmazo kis
terc
motivumoke, amely a zeneszerz?
1913
-as eszak-afrikai gy?jtesenek anyagat mutatja be.
- Fekete zsebkonyv (Bartok Archivum, Budapest: BH206) fol. 13v
- Folyamatvazlatok a III. tetelhez (Bartok Archivum, Budapest: 494a).
- Partitura-fogalmazvany es masolat, kezirat-egyuttes (
Bartok Peter
magangy?jtemenye: 42 FSS1):
- Az I?II. tetel fogalmazvanya
- A II. tetel, Ziegler Marta masolata Bartok javitasaival
- A III. tetel autograf tisztazata. (Az
Universal Edition
6371 els?kiadas, 1920, metsz?peldanya lappang, valoszin?leg ennek resze volt a III. tetel lappango fogalmazvanya)
- Az UE kispartitura els?kiadas peldanyaban befejezetlen revizio az 1940-es evekb?l (
Bartok Peter
gy?jtemenye: 42FSFC1).