한국   대만   중국   일본 
Vilag, 1922. julius (13. evfolyam, 146-171. szam) | Arcanum Ujsagok

Vilag, 1922. julius (13. evfolyam, 146-171. szam)

1922-07-01 / 146. szam

ShMfcMKlfc­≪ in kladoMvatal: VI. ker. Andriasf­iit 47. mim. Elofizetcai ink Ji*Cs­a≫nizigban: Egesz evre 1800 korona, intime 800 korona, negyedevre 450 kor., sgy haza 180 korona. A .VILAG* ≪?Jelenik hetf? kivetelevel mindennap. Xcressztffi ara Budap­­eten, ridokan es palyaudvarokon 8 kor. Ausztriaban het­­k&nap 150 kos. Vasarnap 200 kor. SHS­SBtinban 1 dinar 50para- Vasarnap 2 dinar XIII. evfolyam Ilyes naffl ara 8 korom** Budapest, SZOMBAT 1922 julius ffiraetesk­ivetelaet Budapest≪ ? VILAG idadohivatalaban, Blocks* A, Blaut., Bokor, Benk? es Tarat, Ugedie Na*T. Haasenstein in Vogler AT., Tencser Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon es Tine, Lispola Gyula, Leopold Comet, Schwan Masel, Slfany, Mac­ Antal, Mono Radoll, Eckstein Bernit hirdetes­ iro­dakban. Becsben: Haasenstein es Vogler, M. Doke' Nachfolger, Rudolf Morse. 146-ik szam­­____________________________ Wirses megallas . . . Kallay penzugyminiszter mai expozeja egy­szer? igazsagokra epul fol, es az egyszer? igazsa­gokat a penzugyi politika teruleten tobbre­ kell becsulni a legszellemesebb paradoxonoknal, a leg­eredetibb otleteknel. F?leg pedig nem szabad az egyszer?seget Kallay igazsagai ellen szegezni, mert az igazsag mindig egyszer?, es ami nem egyszer?, az ritkan fedi az igazsagot. Ilyen egyszer? igazsag az, hogy ?vagy el?re kell mennunk, vagy foltetle­nul visszacsuszunk", mert megallas es holtponton vesztegles nincsen a penzugyi politikaban. Aki nem tudja foljebb verekedni magat, az menthetet­lenul lejjebb hanyatlik, ez egyszer? igazsag, ez sulyos es kemeny igazsag, olyan tetel, amelyb?l konyortelenul kell levonni a konzekvenciakat min­den iranyban, mert maskent meg konyortelenebb konzekvenciai bontakoznak ki Kallay tetelenek. Csokkenteni a kiadasokat, emelni a bevetele­iket, igy korvonalazta a magyar penzugyi politikat Kallay Tibor, es ezzel meg nem mondott sokat, mert a bevetelek emelesenek, a kiadasok csokken­tesenek sikjan mozog minden deficites orszag penzugyminiszterenek tervezgetese, remenykedese, tevekenysege. 16 milliard koronaban jelolte meg a mai nappal lezart koltsegvetesi ev deficitjet a penz­ugyminiszter, es ez az eredmeny rendkivul kedve­z?nek­­ latszik, ha peldaul szambavesszuk azt,­­hogy Segur osztrak penzugyminiszter egyetlen ho­nap deficitjet becsulte 76 milliard osztrak koro­nara. De a 16 milliardbol vagy 10 milliard esik az ev masodik felere, es ez aggalyos jel, mutatja az igazsagat annak, hogy nincs megallas, es aki nem tud el?remenni, az visszacsuszik. Ahol az egyik ev 16 milliard deficittel zarodik, es nem indul meg eleg er?vel a kuzdelem a deficit ellen, ott a masik ev nem 16 milliard deficitet hoz ujbol, hanem 32 milliardot, vagy negyvennyolcat... Evenkent 16 milliard deficit: erre nincsen pelda a leromlott valutaju orszagokban, a deficit csokken, vagy no­vekszik, de stabilizalni nem lehet a koltsegvetesi hianyt. A kozelmult honapokban Lengyelorszag adott peldat arra, hogy van■ visszafordulas ott is, ahol egy allam mar melyen­ lecsuszott a lejt?n. A len­gyel bankjegyforgalom kozel jart a 300 milliard markahoz, es a lengyel marka arfolyama az osz­trak korona kurzusa ala sulyedt, mikor a valuta­osszeomlas elsodorta a Vitos-kormanyt, a sejm el­fogadta az uj penzugyi politika tervet, es azota alig valtozott a bankjegyforgalom, a lengyel mar­ca arfolyama pedig szinten stabilizalodott 60?80 szazalekkal a legmelyebb pont folott. Termeszetesen a koltsegvetesi egyensuly prob­lemajat nem lehet a koltsegvetes keretein belul megoldani, mert a kiegyensulyozott koltse­gvetes mindig ujbol folbillen, ha a kulkereskedelmi mer­leg nincsen kibalanszirozva. A kulkereskedelmi merleg passzivitasa, a behozatal er?s tobblete a kivitel folott, a dolog termeszetenel fogva lefele szoritja a korona arfolyamat, es stabilis koltsegve­tes csak stabilis korona-arfolyamon nyugodhatik. Kevesebb kiadas, tobb bevetel, ez a kulkereske­delmi merlegre alkalmazva, a szuksegtelen beho­zatal szigoru megakadalyozasa es az export lehet?­segeinek fejlesztese. A penzugyminiszter egymaga nem csinalhat jo koltsegvetest, a jo koltsegvetes el?feltetele a penzugyminiszter, a kereskedelem­ugyi miniszter, a foldmivelesugyi miniszter es a kozelelmezesi miniszter szoros egyuttm?kodese. Az export es az import tetelei a kulkereskedelmi merlegben adjak meg, vagy vonjak meg a penz­ugyminisztert?l azt a lehet?seget, hogy visszave­zesse a koltsegvetest az egyensuly fele. Nehez a problema, ezt nem lehet tagadni, de hiba es tevedes volna a non possumus allaspont­jara helyezkedni. 16 milliard a deficit, es ez igen sulyos tetelnek latszik, amig nem vegezzuk el az at­szamitast es nem merlegeljuk azt, hogy a 16 mil­liard korona nem tobb 80 millio svajci franknal, nem tobb 80 millio bekekoronanal. A trianoni szerz?des altal korulhatarolt Magyarorszag terule­tere, szereny szamvetessel, 1200?1200 millio ko­rona-, jutott a bekekoltsegvetes kiadasaibol es beve­teleib?l, a tizenotszorose a mai koronakban fan­tasztikus 16.000 millionak. Ez a 16.000 millio nem tobb 4 millio meter mazsa buza aranal ... Es a kulkereskedelmi merleg deficitje sem nagyobb be­kekoronakra atszamitva. Szep csendben eleg jelen­tekenyen emelkedett Magyarorszag ipari, es f?leg mez?gazdasagi termelese az elmult ket ev alatt, es a habori, a kommun, a megszallas pusztitasainak i­dead­asara szukseges import mar megsz?nt. Az­­ exportban megvan a hajlandosag az emelkedesre, az importban megvan a hajlandosag a csokke­nesre, annal is inkabb, mert az indusztrialis ter­meles atszervezese az u­j viszonyok, az uj feltete­lek iranyaban eleg szepen el?rehaladt. Nem lehe­tetlen tehat a kulkereskedelmi merleg egyensulya­nak helyreallitasa, vagy az a megkozelitese, amely eleg a korona arfolyamanak stabilizalasahoz, akkor, ha a bankjegymennyiseg ujabb gyarapo­dasa nem assa ala a korona arfolyamat. Viszont, ha a kulkereskedelmi merleg az egyensuly fele tendal, a koltsegvetes egyensulyat jozan takare­kossaggal es jozan szigorusaggal egesz bizonyosan helyre lehet allitani, csak talan drasztikusabb esz­kozoket kell igenybe venni, mint amilyeneket Kallay jelzett mai beszedeben. A problema nem megoldhatatlan, s?t a problema alighanem ke­­vesbbe sulyos, mint volt Lengyelorszagban, ahol legalabb atmenetileg megoldottak. Egy jo orvos (A Vilag tudositojatol.) Mult napok ota foglal­koztatja a politikai koroket az egyesult kereszteny ellenzeki part bizonytalan magatartasa, amely egyreszt a tobbi ellenzeki partoktol valo eltavolo­dason, masreszt a kormannyal szemben tanusi­tott folt?n?en es hangsulyozottan lojalis eljarasa­ban nyilvanult meg. Ellenzeki oldalon az An­­drassy?Friedrich-part viselkedese annal nagyobb folt?nest keltett, miutan a nemzetgy?les ossze­­ulese el?tt a kereszteny ellenzeki part teljesen egyetertett a tobbi ellenzeki partokkal es parton­­kivuli kepvisel?kkel abban, hogy a nemzetgy?lest tomenytelennek tekintik es hogy a kormanyt a valasztasokon elkovetett atrocitasokert felel?s­segre kivanjak vonni. Az ellenzeki partok taktika­jat es varhato allasfoglalasait ez a ket kerdes do­minalta, es igy mindenki meg volt gy?z?dve arrol, hogy amennyiben az­ ellenzek kulonboz? csoport­jai kitartanak koveteleseik mellett, a fennallo vi­lagnezeti es kozjogi kulonbsegek ellenere is jo ideig egy utan haladhatnak. Az els? disszonans hangot Friedrich Istvan folszolalasai vetettek az ellenzeki partok koze, az egyesult kereszteny el­lenzek passziv magatartasa csak kielezte es fult?­­n?ve tette a varatlan fordulatot. Termeszetesen nyomban a legkulonboz?bb kombinaciok keltek szarnyra, amelyek azutan az Andrassy?Friedrich­­part viselkedeset nagyjelent?seg? kozjogi kerde­sekkel es a politikai helyzetben varhato valtoza­sokkal hoztak kapcsolatba. A helyzet napokig tel­jesen bizonytalan volt, kulonosen a tekintetben, hogy az Andrassy?Friedrich-part tamogatja-e Friedrichet es hogy a maga egeszeben koveti-e ?t azon az uton, amely ketsegtelenul, ha nem is a kormannyal valo megegyezes, de legalabb is az eles ellenzeki harc felfuggesztese es egy atmeneti megallapodas fele mutatott. Mar a tegnapi es a teg­­napel?tti napon azonban olyan jelek mutatkoz­tak, amelyekb?l arra lehetett kovetkeztetni, hogy az Andrassy?Friedrich-parton belul nemcsak, hogy nincs meg a teljes egyetertes, hanem a part egyes csoportjai a legelesebben szemben allnak egymassal es hogy Friedrich a part tagjainak hozzajarulasa nelkul vett reszt azokon a tanacs­kozasokon, amelyek hivatva lettek volna meg­egyezest teremteni a kormany es a kereszteny el­lenzek kozott es ennek segitsegevel az utjat egyen­getni egy a kozjogi kerdesekre vonatkozo pak­tumnak, amelynek nagy horderej? hatasai az egesz politikai eletre ereztettek volna hatasukat. Az ellentet a nemzetgy?les mai ulesen teljes er?vel kirobbant ak­kor, amikor Friedrich beszede alatt a part tagjai nem vettek reszt abban az un­neplesben, amelyben az egyseges part tagjai re­szesitenek Friedrich Istvant. Kiderult, hogy Friedrich teljesen izolalva van es a partnak majd­nem egyetlenegy tagja sem tamogatja ?t abban az igyekezeteben, mely a paktum letrehozasara iranyul. A kereszteny ellenzek tagjainak nagy resze nemcsak, hogy helyteleniti Friedrich eljarasat, ha­nem a legelesebben szembefordult vele, ugy hogy a szakadas ma mar­ elkerulhetetlennek latszik. Andrassyek rovidesen kivonulnak a Wenckheim­­palotab­ol, mar uj parthelyiseget is bereltek a Scitovszky-teren es ha a jelek nem csalnak, az Andrassy vezetesevel megalakult uj partbol csak Friedrich Istvan es talan Dinich Odon es Szabo Jozsef fognak hianyozni, az egyesult ellenzek tag­jai kozul. A kereszteny ellenzeki part kepvisel?i majdnem valamennyien kovetni fogjak Andrassyt, ezole­ a regi Friedrich-part tagjai kimaradtak , vagy inkabb a jo orvosok kollegiuma, a jo gazda­sagi miniszterek jo gyogykezelese lekuzdhetne Magyarorszag gazdasagi organizmusanak bajait, betegsegeit, akkor, ha a jo gyogykezeles mellett biztositjak a beteg szamara a jo leveg?t, es az izgalmaktol mefszes nyugalmat is. Az eset nem re­menytelen, s?t ellenkez?leg, megvan a teljes alap a jo kimenetel foltetelezesere, csak az orvosoknak nem szabad tevedniok es a betegnek­­ jo leveg?t kell szivnia. Harom ev tapasztalatain okulva, ha­rom ev hibain kijozanodva, most ideje volna le­vonni a teljes konzekvenciakat Kallay teteleb?l, amely szerint foltetlenul lefele csuszik az, aki nem tud el?rejutni. A lengyel-magyar szovetseg al­mabol lehetne atmenteni egy realitast: a koveteset annak az erelynek, celtudatossagnak es korultekin­tesnek, amellyel Lengyelorszag a gazdasagi ossze­omlas szakadekenak szelen megallott, es elindult folfele. parlamentb?l: Fangler Bela, Hornyanszky Zoltan, Tasnadi-Kovacs Jozsef, Dinich Vidor, elbuktak a valasztasokon. Ebben a pillanatban nem lehet teljes bizo­nyossaggal megallapitani, hogy a kereszteny ellen­zek ketteszakadasanak mik a tulajdonkeppeni in­­ditookai es hogy ez a szakadas hova fog vezetni, csak annyi ketsegtelen, hogy grof Andrassy Gyula, Rakovszky Istvan, Haller Istvan, Lingauer Albin, es tarsai tovabbra is fenn kivanjak tartani a leg­elesebb ellenzeki allaspontjukat a kormannyal szemben. Tovabbra is fantasztikus hirek kergetik egymast a politikai vilagban, olyan hirek, ame­lyeknek alapjan kulonboz? magyarazatokat f?z­nek a keresztenypart valsagahoz es azt allitjak, hogy ez a valsag csak bevezet?je, komoly es sulyos jelent?seg? esemenyeknek. Az indemnitasi vita Az indemnitasi javaslat vitajaban holnap szolal fel Rupert Rezs?, ugyancsak valoszin?leg a holnapi napon mondja el beszedet Pey­er Karoly is. A holnapi ules napirendjen szerepel egyebkent Fabian Bela in­terpellacioja az Oroszorszagban visszatartott hadifog­lyok hazahozatala es a csoti hadifogolytabor fenntar­tasa targyaban es holnap mondja el interpellaciojat Kabak Lajos a wekerletelepi kilakoltatott munkasok ugyeben, amelyre ma nem kapott engedelyt Rassai­ Karoly beszedere valoszin?leg a hetf?i ulesen kerul sor. Rassay a miniszterelnok programm­arol Rassay Karoly grof Bethlen Istvan minisz­terelnoknek ma elmondott programmbeszeder?l a Vilag munkatarsanak a kovetkez?ket mondotta: ? Azokat a programmpontokat, amelyeket mi ket evig a destrukcio vadjaval hirdettunk es amelyeket a miniszterelnok ma szinten magaenak vallott, termeszetesen orommel fogadtuk, szem­­mel lathatoan nagyobb orommel es megnyugvas­sal, mint a kormanypart egyes csoportjai.­­ Fuggetlenek ett?l termeszetesen a kor­many felel?ssege az elmult esemenyekert es a programainak azok a reszei ? mint peldaul a ki­veteles hatalom fenntartasa, a kozszabadsagok megszoritasa, a tarsadalmi bekenek gyakorlati megoldasa ?, amelyekben bennunket a kormany­tol meg mindig ugy latszik eles ellentetek valasz­tanak el. Egyebkent modjat ejtem az indemnitasi vita sor­at elmondando beszedemben, hogy a kor­mannyal, partjaval es a parlament jov? alakula­saval szemben elfoglalt allaspontomat kifejtsem. Peticio a mez?csati mandatum ellen Dr. Kollmann Dezs? ugyved ma keszult el Edes Antal mez?csati mandatuma ellen beadando peticio­val. Edes Antallal szemben a valasztasokon Nagy Ferenc Rassay-parti jelolt 243 szoval ?maradt kisebb­segben“. A peticio elmondja, hogy Edes Antalra 627 ervenytelen, vagy hamisitott szavazat esett. Ezen­kivul Edesre leszavazott negy halott es hat tavollev?, 241 arokt?i lakost pedig nem engedtek leszavazni. A­­ peticiohoz jegyz?konyvet csatoltak, amelyben a ke­rulet 311 valasztoja irasban bizonyitja, hogy noha Nagy Ferencre szavaztak, szavazatukat atirtak Edes Antal javara. Megis Pekar A nemzetgy?les kozoktatasugyi bizottsaganak­­legutobbi alakulo ulesevel kapcsolatban egyes lapok azt irtak, hogy a bizottsag elnokeve Ne­met Vince nemzetgy?lesi kepvisel?t valasztotta. Ezzel a teves hiradassal szemben a Magyar Tavirati Iroda illetekes helyr?l ugy ertesul, hogy a kozoktatasi ai­­bizottsag elnoke Pekar Gyula nemzetgy?lesi kepvi­sel?, volt anysfec­te* A kereszteny ellenzek valsaga

Next