한국   대만   중국   일본 
Szegedi Hirado, 1892. julius-szeptember (34. evfolyam, 158-235. szam) | Arcanum Ujsagok

Szegedi Hirado, 1892. julius-szeptember (34. evfolyam, 158-235. szam)

1892-07-01 / 158. szam

Peldak, 1892. julcs I. SZEGEDI HIRADO. Szell Akos az allando igazolo bizott­­sag neveben jelenti, hogy Vlassits Gyula a 30 napi fonntartassal igazolta. Napirenden van a Janjicstol Bugonoig vezetend? keskeny vaganyu vasutnak a Dolnyi-Vakustol Jajceig vezet? szarnyvo­nallal egyutt valo epiteser?l szolo torveny­­javaslat targyalasa. Nemenyi Ambrus elfogadasra ajanlja a javaslatot. Lukacs Gyula ellene van a javaslat­nak, mert a mai allapot nem okkupacio, hanem annexionak el?keszitese- Ne hazud­­jak tovabb az annexio celjat. Nekunk nincs szuksegunk Boszniara, azt megmondtak s most is mondjak, azert nem is fogadja el a javaslatot. A haz tobbsege a javaslatot altalanos­sagban es reszleteiben elfogadja. Kovetkezik az italmeresi tor­veny modo­sitasarol szolo torvenyjavaslat targyalasa. Heged?s Sandor ismerteti a javaslatot es elfogadasra ajanlja, mely egy teljes re­form el?keszit?je. Horanszky Nandor ismetelten rosszalja, hogy e javaslat targyalasat nem halasztot­tak el az aratas idejer?l. Ez a torveny­hozoi lelkiismeretesseg rovasara megy. Adokepessegunk nem fejl?dott olyan mertekben, mint Ausztriaban, s?t epen nem mondhato fejl?desnek. A tarsadalom egy nagy osztalya kenytelen szuksegb?l olyan megelhetesi eszkozokhoz nyulni, a­melyek tul mennek a normalis hataron. A kozeposztaly nagy resze, kulonosen az ipa­rossag teljes elzullesnek indul, iparosaink el­vandorolnak zsandaroknak, vasuti bakterok­­nak, financoknak. A nemzeti partnak elegtetelere szol­gal az, hogy mindazokat a bajokat, amelyek az italmeresi torvenynel bekovetkeztek, el?re bekovetkeztek. A torvenyhozas ele rosszabb javasla­tot nem lehetett volna terjeszteni. Nincs semmi olyan adat mellekelve, amely tam­pontot nyujthatna. Nem vagyunk tajekozva a fel?l, hogy mekkora a fogyasztas. Resz­letesen nyilatkozik erre nezve. Abba nem egyezhetunk bele, hogy a penzugyi kozegek nap nap utan zaklassak a kozonseget, hogy mit iszik, mennyit iszik, nem hagynak neki semmi nyugsagot. Ez ellen mar egyszer torvenyhozasilag kell in­tezkedni, hogy tudja minden allampolgar, mennyi adojarandosaga van s vedve legyen minden onkenyes zaklatastol. S ez a tor­venyjavaslat ezutan is kiszolgaltatja a ko­zonseget. Hogy baj van az ital­meresi ado ko­rul, az bizonyos, azt minden adat bizo­nyitja. Hiszen alig biztositjuk azt is, amit a regalevaltsagra kell forditanunk. A maga neveben es a part neveben nem fogadja el a javaslatot, hanem hata­rozati javaslatot ad be, hogy mondja ki a haz, hogy a torvenyjavaslatot altalanossag­ban sem fogadja el, hanem utasitja a kor­manyt, hogy javaslatot nyujtson be az italmeresi ado mas alapon valo rendeze­sere s addig hosszabbitsa meg­­a jelenleg fennlev? torveny hatalyat. (Eljenzes a kozepen.) Wekerle Sandor miniszter a reszletes megjegyzeseket akkorra halasztja, amikor a vita folyaman lesz alkalma nyilatkozni. Csak nagyjaban akar Horanszky beszedere valaszolni. E beszed olyan alapokon epult fol, melyek nem felelnek meg a valosag­nak. ? nem akarja reszletesen felsorolni, mennyivel szaporodtak kozterheink, de ez a kerdes nem is ?t illeti, s azt mindenki kenytelen elismerni, hogy az utobbi evek­ben az allamadossagok utan hatarozott ja­vulas allt be; foloslegeket teremtettunk s nem szaporitottuk az orszag terheit. Aki nagyszabasu kritikat akar gyako­rolni, az ne hagyja ugyeimen kivul a sar­kalatos kozallapotokat. ? soha sem allitotta fol a tetelt, hogy ipari viszonyaink kedvez?ek, s?t kijelenti, hogy Magyarorszag kozgazdasagi es penz­ugyi politikaja nem lehet biztositva, amig iparunk fejl?dese nem sikerult. Itt nem eleg a rekriminacio, hanem az allam foko­zatos segelye es tamogatasa szukseges. Az adott viszonyok kozt oly mertek­ben kellett hasznositani az italmeresi jove­deket, amennyire csak lehetett, mert a kartalanitas osszegevel sem voltunk tiszta­ban, minthogy folyton nagyobb es nagyobb igenyeket jelentettek be. Neki egy ma­gasabb etnikai celja is volt: anacciank rendezese. Ez volt a f?szempont, mely ?t vezette.­­(Tetszes a jobbon.) Ha a regalekarterites magassaga miatt panaszkodik valaki, akkor eppen a kepvi­sel?knek nem szabad panaszkodniok, mert akkor folyton azt hangoztattak, hogy a regalekarpotlast nem fogja a kormany keresztulvihetni, nem fog megegyezhetni, bi­rosagokra kell bizni a dontest. Ma a ker­des meg van oldva, a regalekarpotlas rendezve van, tehat eppen nem szabad a kepvisel?knek szemrehanyasokat tenniok. Horanszky vadolta ?t, hogy adatokat nem bocsatott a haz rendelkezesere. Sta­tisztikai adatokat konnyen lehetett volna leh­atolni, de az erre alapitott kifogast nem fogadhatja el, mert a penzugyi bizott­sagban a legreszletesebb adatokat bocsatotta a bi­zottsagi tagok rendelkezesere. Mindenki tudomast vett err?l, csak Horanszky kep­visel? nem. A kozterhek ujabb nagy kiterjeszte­ser?l nem lehet szo, mert a nagyban valo maganfogyasztas mennyisege igen csekely. De viszont leszallitasok is vannak a javas­latban, ami aztan egeszen maskep mutatja a merleget, igy leszallittatik az ado a bor­­mustnal. A kepvisel? meg tobb oly allitast kockaztat, melyet nem magyarazhat ki a torvenyb?l. A kizarolagossagot ervenyesitette, vagy mell?zte olyan mertekben, amint az adatott viszonyok kozt lehetett. Nagyon te­ved a kepvisel? ur, ha azt hiszi, hogy a kizarolagossagot csak ott fogja alkalmazni, ahol neki tetszik. ? csak akkor van jogo­sitva a kizarolagos jogot alkalmazni, ha a megel?z? ev jovedelmenek es de nem jon be. A megyenkent valo megadoztatast, a vegszukseget leszamitva, sehol sem akarja eletbe leptetni. Csak azert vette fol ezt, mert negy megyeben olyan ellenallast tapasztalt az italmeresi jovedek ertekesitesenel, mely ep­pen nem volt megegyeztethet? a kincstari erdekekkel, minthogy egesz ringekre talalt, melyek lefele akartak licitalni A fogyasztasi ado reformrol pozitiv igeretet nem tehet. Foglalkozik vele s mar tobb el?foltetelet megtalalta, de most, mi­kor atalakuloban vannak egyes adonemek, mint az italmeresi ado is, jobb varni s el?­kesziteni a gyokeres reformot. Azt hiszi, eleg lesz erre harom esztend?, de pozitiv igeretet nem mer tenni arra, hogy ez le­targyalhato es vegrehajthato legyen a ha­rom ev alatt. Keri a hazat, fogadja el a javaslatot s mell?zze a hatarozati javaslatot. (Eljenzes a jobbon.) Okolicsanyi Laszlo keri beszedenek holnapra halaszthatasat. Ules vege 14 orakor. H­irek. Julius 2. Az iparos-ifjak kepz?- es segelyz?-egy­­letenek tancvigalma az ujszegedi vigadoban. Julius 3. A torna-egylet disz- es verseny-torna­­szata Uj-Szegeden. Julius 3. A Dugonics-tarsasag kozgy?lese. Julius 3. Az altalanos munkas betegsegelyz? egylet nyari tancvigalma. ? Nyari menetrend a torony alatt. Matol­ kezdve egesz ?szig naponkint csak delig fog do­cogni a torony alatt a kozigazgatas szekere. Koznyelven szolva­: a nyari­­menetrend­ ma all be a varosi kozigazgatasnal, melynek ertelmeben kis es nagyhivatalnokoknak egyforman reggeli 7 ora­kor akta melle kell ulni, deli 12 oraig. Az ugy­­keres? felek julius es augusztus hoban szinte csak ezen hivatalos id? alatt nyerhetnek a varoshazan felvilagositasokat. Delutanonkent, a rend?rseget kiveve, nincsen hivatalos szolgalat.­­ Az allando vizvezetek. A varosi vizvezetek el?munkalatai legkozelebb a tervezesig haladnak. A varosi mernoki hi­vatal ugyanis el?terjesztest intezett a ta­nacshoz, melyben a hivatal elfoglaltsaga miatt a vizvezeteki tervezesre segeder?t ker. A tanacs a tervezesi munkalatokra egy mernok alkalmazasat elrendelte s fize­tesul 800 frtot el?iranyzott. A varosi ta­nacs Budapest, Gy?r es Pecs varosok vizvezeteki alapszabalyait is elkerte s Buda­pestr?l, ugyszinten Gy?rb?l az alapszabaly­zat megerkezett. A tervezessel egyidej?leg tehat az alapszabalyok megallapitasahoz is hozza kezdettek . Tavozo allomasf?nok: Stiller Emilt, a m. a. V. ≪Szeged-Rokus≫ allomasanak f?noket, mint ertesulunk, athelyeztek Ujvi­dekre s helyebe az ottani allomasf?nokot, Weisenhaan Edet rendelte Szegedre az igazgatosag. Stiller negy evnel tovabb hivatalnokoskodott Szegeden s ez alatt mint buzgo es el?zekeny f?nok, kierde­melte a kozonseg, kulonosen a keresked?­­vilag becsuleset. ? Tanarok estelye. A szegedi tanarok a vakacio megjottenek oromere tegnap nagy, bankettes vigassagot csaptak. Vacsora utan tancba is kaptak. Az egyutt volt hol­gyek nevsora ez : Heged?s Istvanne, Katay Lajosne, Szegedi Endrene, Gallovits Janosne, Arato Frigyesne, Szmolleny Nandorne, Er?ssy Denesne, Bock Szerafin (Sopronbol), Nagy Sarika es Mariska, Vanky Margit, Fail Martha, Kosztaleczky Jozsa. ? Lovonat a vonat el?tt. Ez a ritka talalkozas, a Szeged-Rokus vasuti allomas palyaudvaran tortent tegnap reggel es ? szerencsere hatalmas ribillion kivul komo­lyabb veszedelem nelkul ? kovetkez?kep eshetett meg. Reggeli 6 ora utan a vas­uti palyaudvarban egy rozzant posta­kupet akartak a sineken beszallitani a gepm?­helybe. Kisegitenek a vasuti alkalmazot­­tak kolcson kertek a szomszed lofej?­ te­­lepr?l egy paripat. Most bizonyosodott be az a regi kozmondas, hogy pipat, lovat nem jo kolcson adni. Ez a lo lett oka az egesz ribillionak. Alig fogtak ugyanis a pa­ripat a posta­kupe ele, tancolni es rugni kezdett, de menni nem s a rogtonzott lo­vonat mozdulatlanul allott a vasut sinein. A lo epp egy napos p­r­o­b­a­l­o volt a tar­sulatnal is es ezert nem volt kedve nyar­­galaszni a vassinek kozt. Utottek-vertek, a makrancos paripa pedig tovabb rugdalt, kapalt, vegre pedig lehevert a sinek koze. Ami epp nem lett volna nagy baj, ha az egesz dolog nem a nyilt palyan tortent volna s ha id?kozben, ? 7 oraig kinyul­van a lobiztatas, ? be nem futyul a palyaudvar vegen a szabadkai vonat. Nosza lett ijedelem, mert a mak­rancos lofeju epp azon sinen fetren­­gett, melyen a szabadkai vonatnak be kellett erkeznie. Jelzes, kiabalas persze mar hiaba lett volna, mert a vonat­nak par pillanat mulva mar az indohaz ele kellett volna jutnia. Akkor pedig foltetle­nul beall egy kisebb vasuti szerencsetlen­seg. Szerencsere volt oly eles szeme a vo­

Next