Pesti Hirlap, 1937. oktober (59. evfolyam, 223-248. szam)
1937-10-01 / 223. szam
BUDAPEST,01. El?fizetesi arak: Bar honapra 4 peng?, negyedevenkent 10 peng? 80 filler; Egyes peldanyszam ara (palyaudvarokon is) 10 filler, a vasarnapi szam ara 32 filler, a Kepes Vasarnap nelkul 12 fillerPESTI XX. EVFOLYAM: 223. (19.359) SZAM: : 4,0 HINTER, OKTOBER 1≫ ?v'￡ Szerkeszt?seg: Vilmos csaszar-ut 78. Telefon 1-122-95. Eekiadok: Vilmos csaszar-ut 78 Telefon 1-122-95 Erzsebet korut 1 Telefon 1-352-96. A fiokok jegyzeket vasarnap kozoljuk az aprohirdetesek elen
BADOGLIO A mai napon Budapestre erkezik Badoglio tabornagy, az olasz hadsereg els? katonaja, Abesszinia h?se es mint minden alkalommal, amikor a testveri Italia elkuldi hozzank egyegy vezerl? egyeniseget, most is unnepl? orommel koszontjuk az erkez?t. Ciano kulugyminiszter latogatasa, majd a felseges kiralyi es csaszari par felejthetetlen budapesti vendegeskedese utan, Badoglio marsall erkezese jelenti ennek az esztend?nek harmadik olyan unnepet, amikor Olaszorszag es Magyarorszag allando barati erzelmei kulonos hevben es fenyben tuzesednek at, amikor az olasz es a magyar nemzet mintegy kezfogassal pecseteli meg a kozottuk fennallo, soha nem lankado, egyre ujabb bizonysagokkal er?sod? kapcsolatokat. Badoglio tabornagy, Abesszinia meghoditoja hires arrol, hogy nemcsak az olasz katonanak mintakepe, hanem megtestesit?je mindannak, amit gy?jt?neven mint ≫katonai erenyeket≪ ismerunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az ilyen katona, mint altalaban minden igazi katona, semmit?l sem irtozik inkabb, mint a nagy szavaktol, viragos frazisoktol. De eppen ezert vagyunk bizonyosak abban is, hogy amikor azt mondjuk: Magyarorszagnak, ennek a dics?multu katonanemzetnek igazi es lelkesit? unnepet jelenti, ha ilyen h?te es nagy katonat koszonthet f?varosaban, a marsall megerzi, hogy ez a ≫hozottisten≪ nem szovirag, nem udrias szolam, hanem a nemzet lelkeb?l fakadt ?szinte erzelem. De hiszen nemcsak mint nagy katonat, hazajanak valosaggal nemzeti h?set koszonthetjuk, mi magyarok, Badoglio tabornokot, hanem mint hozzank kozelallo embert is, mint azt a ferfiut, aki vegzetes es sorsdont? orakban tett tanusagot Magyarorszag irant erzett joindulatarol es ferfias, katonas egyenesseger?l, egy haboruvesztes orszag ugyenek megiteleseben. Badoglio tabornagy volt az az olasz tabornok, aki ? mint Diaz f?parancsnok helyettese ? 1918 novembereben, a Padovaba utazott magyar fegyverszuneti bizottsagnak ? a versaillesi legfels?bb tanacs neveben ? atnyujtotta azokat a fegyverszuneti folteteleket, amelyek, az adott tragikus helyzetben, az elkepzelhet? legkedvez?bbek voltak. Ha nehany nappal e fegyverszuneti foltetelek atnyujtasa utan, nem jon letre Belgradban a hazaarulo Karolyi Mihalynak es tarsainak egeszen mas katonai egyezmenye, ki tudja, napvilagot lathatott volna-e valaha is a trianoni szornyszulott? Akik Badoglio tabornokot akkor kozelr?l lathattak es ismerhettek, ma is elismeressel emlekeznek meg arrol a katonas onerzetessegeben is joles?en nyilt, egyenes, baratsagos follepesr?l, amelyet a gy?ztes hadsereg tabornoka tanusitott. Csak az, aki az akkori elfogult es gy?loletterhes legkort atelte es ismeri, erezheti meg teljes bizonyossaggal, hogy ebben a follepeseben alig vezethette mas Badogliot, mint az a meg-becsules, amellyel a gy?zelmes katona az ellen-fel h?siessege irant viseltetik es azoknak az evszazados kapcsolatoknak foldereng? emleke, amelyek Italiat es Magyarorszagot a tortenelem folyaman osszef?ztek. Sinnek a legkornek fojtogato kodet reg ota eloszlatta a baratsag es megertes Napja, amelynek gyonyor? folkeltet Mussolini felejthetetlen szavai jelentettek: a bekeszerz?desek nem orokelet?ek. Ki erezhetne at tisztabban ezeknek a szavaknak jelent?seget es igazsagat, mint Badoglio tabornagy, akit, a tizenkilenc evvel ezel?tt lejatszodott padovai esemenyek ugyszolvan koronatanujava tettek meg a magyar ugy igazsaganak? Aki Italiabol jon hozzank, az szivesen latott vendeg nalunk, akar szegeny, akar gazdag, akar nevtelen kispolgar, akar az olasz nemzet kimagaslo egyenisege. Badoglio tabornagy azonban, mimos katona, csak sokszorosan kedves vendege lehet a katonak nemzetenek, a magyarnak, mint embert pedig, aki emberseggel allt velunk szemben tortenelmunk egyik legvegzetesebb orajaban, nemcsak tisztelettel, hanem melyseges magyar szeretettel is kell koszontenunk. A magyar nemzet, egesz tortenelmen vegig, mindig egy volt hadseregevel. Amikor tehat most az olasz hadseregnek ezt a h?s katonajat mint nagy vendeget koszonti hadseregunk, ezt a koszontest mi az egesz magyar nemzet neveben tolmacsolhatjuk.
Olaszorszag csatlakozott a nyoni egyezmenyhez Ket ellen?rzesi ovezetet kapott a Foldkozi tengeren Csutortokon alairtak az angol-francia-olasz tengereszeti egyezmenyt Parizs, szept. 30. A Havas-iroda jelenti: Az angol, francia es olasz tengereszeti szakert?k kozott letrejott egyezmenyt, amely megallapitja Olaszorszag reszvetelenek modozatait a Foldkozitenger ellen?rzeseben, csutortokon , delben egy orakor alaztak. Az egyezmenyszoveget azonnal eljuttattak jovahagyas vegett a harom erdekes, kormanyhoz. Az egyezmeny akkor lep hatalyba, mihelyt az erdekelt kormanyok ratifikaljak. Nyilvanvalo, hogy a tengereszeti szakert?k, akik a targyalasok soran allando erintkezest tartottak fenn kormanyukkal, nem irtak volna ala kotelez? modon az egyezmenyt, ha ehhez el?zetesen nem kaptak volna meg a hozzajarulast kormanyuktol, amelyeket legalabb nagy vonalakban tajekoztattak az alairasra kerul? egyezmeny tartalmarol. A rendkivul fontos okmany husz gep il oldalra terjed. Az egyezmeny szovege megallapitja azokat a tengeri utvonalakat es ovezeteket, amelyeket a harom hajohad ellen?rzesere biznak. Tartalmazza ezenkivul az egyezmeny azoknak a kulonleges jeleknek magyarazatat, amelyeket a harom hajohad az ellen?rzes soran egymas kozott alkalmaz. Az altalanos rendelkezesek, igy kulonosen azok, amelyek a Foldkozi-tenger rend?ri szolgalataval kapcsolatosak, nyilvanvaloan ugyanazok, mint amelyeket a nyoni egyezmenyben megallapitottak. Amint mar tegnap hangsulyoztak, a targyalo felek els?sorban arra szoritkoztak, hogy mindegyik hatalomra az ?t legjobban erdekl? utvonal ellen?rzeset bizzak. A targyalasok soran a leggondosabban kerultek a politikai jelleg? megnyilatkozasokat. Az egyes tengeri ovezetek elhatarolasat kizarolag gyakorlati szempontok szerint vegeztek el, tekintettel arra, hogy a tengereszeti utvonalak a valosagban csak elmeleti jelleg? vonalak es ezek pontos korulhatarolasat lehetetlen lett volna elvegezni. A Foldkozi-tenger nyugati medencejeben a Gibraltarral szomszedos ovezetet az angol hajohad ellen?rzesere biztak, mig a francia hajohad a Franciaorszag es Algeria kozotti utvonal ellen?rzeset kapta. A Foldkozi-tenger e reszenek tovabbi ovezeteit, az olasz hajohad Rabiztak, igy els?sorban a Tirrheni-tengert. Ez az ellen?rzesi terulet magaban foglal... a Szardinia es Szicilia koruli vizeket, megkeruli az Appennini felszigetet es kiterjed egeszen az Adria-tengerre es a Ioni-tengerre. A Foldkozi-tenger keleti reszeben ezenkivul Olaszorszag meg egy ellen?rzesi ovezetet kap: a tripolitaniai partoktol az egyiptomi partokon at egeszen Port Saidig terjed? ovezetet. Az Ilgei-tengert az angol hajohad ellen?rzese ala helyezik. Ez az ovezet szinten Port Saidnal vegz?dik es ugyanitt vegz?dik a sziriai partoktol a palesztinai partokon at terjed? ovezet is, amelyet a francia hajohad ellen?rzesere biztak. Gyakorlati szempontbol a Szicilia es Tripolitania kozott terjed? utvonalon ? amint ezt a nyoni egyezmeny is el?irta ? az ellen?rzest az angol es a francia hajohad is gyakorolja, tekintettel arra, hogy itt vonul el a Gibraltartol Szuezig terjed? rendkivul fontos hajoutvonal. Bar a ma alairt egyezmeny szigoruan technikai jelleg?, megis nagy politikai hordereje van. Az egyezmeny ugyanis bejelenti Olaszorszag reszvetelet a nyoni egyezmenyben. Ezenkivul pedig az egyezmeny jelzi a spanyol polgarhaboru nyoman keletkezett feszultseg egyik tenyez?jenek elt?neset. Ez pedig annal nagyobb jelent?seg?, mert a harom hatalom tengeresz?rjaratai elegend?eknek mutatkoznak majd arra, hogy veget vessenek a kereskedelmi hajok ellen iranyulo titokzatos tengerlattjarotamadasoknak.
Olaszorszag nem fogadta el a harmas megbeszelesre szolo meghivast London, szept. 30. Londoni olasz korokben meger?sitik, hogy Grandi olasz nagykovet szerdan kozolte Eden angol kulugyminiszterrel azokat az okokat, amelyek miatt az olasz kormany bizonyos ellenveteseket emelt a spanyolorszagi beavatkozas ugyeben tartando harmas megbeszeles angol-francia tervevel szemben. Az olasz nagykovet utalt arra, hogy az onkentesek visszahivasanak kerdeset mar targyalta a be nem avatkozasi bizottsag es az olasz kormany nem latja be, miert kellene harmas megbeszelest tartani, ha a megbeszeles targya kizarolag az onkentesek kerdese. Grandi harom f? ervet terjesztett el?. El?szor is a harmas megbeszelesek felesleges modon ugyanarrol targyalnanak, mint a be nem avatkozasi bizottsag, amely mar foglalkozott az onkentesek kerdesevel. Masodszor az olasz kormany felfogasa szerint az onkentesek kerdeset nem lehet elszigetelten megoldani, miutan az olasz kormany ezt a kerdest mar tobb izben kapcsolatba hozta azzal, hogy mindket felet ismerjek el hadvisel? felnek. Harmadszor az onkentesek visszahivasanak kerdese olyan kerdes, amely nem fugg egyedul Angliatol, Olaszorszagtol es Franciaorszagtol es a harom kormany esetleges megallapodasa nem vag elebe mas erdekelt orszagok magatartasanak. Bizonyos, hogy Olaszorszagra nezve els?rend? fontossaga van annak, hogy a targyalasokon Nemetorszag is reszt vegyen. Masfel?l az olasz kormanynak mindig az volt az allaspontja, hogy minden mas kerdest megel?z?en legel?szor a hadvisel? feleket megillet? jogok elismereser?l kell donteni. Mindazonaltal az olasz kormany kesz arra, hogy a be nem avatkozasi bizottsag kebeleben megvitassak az onkentesek visszavonasanak kerdeset, megpedig annak a tervnek a kereteben es alapjan, amelyet a brit kormany terjesztett el?. Tudvalev?, hogy a brit kormany tervehez kepest az onkentesek visszahivasarol es a hadvisel? fel jogainak elismereser?l egyszerre hataroznanak.
Next