한국   대만   중국   일본 
Pesti Hirlap, 1927. majus (49. evfolyam, 98-122. szam) | Arcanum Ujsagok

Pesti Hirlap, 1927. majus (49. evfolyam, 98-122. szam)

1927-05-01 / 98. szam

Imgwest melleklet: Motygafojjtiplap BUDAPEST, 1927. XLIX. EVFOLYAM, 98. (16.274) SZAM. EL?FIZETESI ARAK: Egy hora 4 peng?, negyedevre 10 peng? 80 aller Egyes szam ara palyaudvaron is 16 filler, vasarnap 32 fil­ler. Kulfoldon az el?­fizetesi ar ketszeres 'tarm VASARNAP, MAJUS 1. KIADOHIVATALOK: V., Vilmos csaszar ut 78. es VII., Erzsebet­ korut 1. Fiokok Krisztina­korut 133 II., Margit k. 5/b IV , Vaci u 30 VI., Andrassy ut 4 Ujpest, Istvan ut 1. sz. es Kis­pest Kossuth ter 11 sz. Draga gramofon. Minden hadvezer igyekszik valamely magas pontrol vegigtekinteni az egesz harc­teren, csak hogy mindent atfogo tervet keszit­hessen. Ugyanezt kell cselekedniok az osszes vezet? politikusoknak, akik hivatalosan olyan magaslaton allanak, hogy minden kerdest, problemat es reformot atfogo politikai stra­tegiat, programmot allapithatnak meg az or­szag bajainak orvoslasara, a nemzet vezete­sere, amikb?l aztan sajat hatalmuk kore es id?tartama is messzebbre kiterjedhet. Ambi­ciozus, komoly allamferfiaktol sohase kell a nemzetnek felnie azert, mert a hatalmon akarnak maradni, ha ezt a celt tenyleg a ha­jok orvoslasaval, a nepjolettel es reformok­kal akarjak elerni. Magukat a politikusokat es partokat termeszetesen a szemelyi kerdes izgatja legjobban, hogy ki meddig van a kormanyon­? De minket, erdektelen kozonse­get csak az erdekel, hogy segitsenek rajtunk, meg­pedig alaposan es gyorsan. S mi csak azert vagyunk elegedetlenek, mert az egyes miniszterek szetfolyo detail-munkaja mellett s az orszaggy?les ellenzekmente­tese dacara sem latjuk a messze tavolban sem a kozjole­tet, a bajok orvoslasat, a gazdasagi elet fol­lenditeset, az eget? problemak megoldasat, az alapvet? reformokat a kormanynak es orszag­gy?lesnek teremt? munkajat. Soha meg kozvelemeny es dolgozo tar­sadalom oly tavol nem allott orszaggy?lest?l, kormanytol es hivatalos politikatol, mint most. Mert most tapasztaljuk, hogy az egesz kozjogi apparatusunk a politikai szalma csep­lesere van berendezve es keves gyakorlati hasznat latja a tarsadalom minden retege. A kormany joforman kiirtotta az ellenzeket a parlamentb?l s ime, mit ert el vele? A legki­sebb ellenzek tobb bajt es akadalyt gordithet a gyakorlati politika munkaja ele, mint a leg­nagyobb ellenzek. Nagyon elhibazott taktika volt az, hogy a kormany mindenaron a legnagyobb numeri­kus tobbsegre palyazott. Vezet? politikusaink­rol szeretik azt mondani, hogy a Tiszak is­kolajaban novekedtek. Nos, tessek visszaem­lekezni, hogy a sokat szidott Tisza Kalman maga sokkal jobban vigyazott az ellenzek szellemi es erkolcsi szinvonalara, mint ma­guk az ellenzeki partok. Most mar el lehet arulni a politikai titkot, hogy a regi orszag­gy?lesek es ellenzeki partok szinvonalara any­nyira vigyazott Tisza Kalman, hogy a legko­molyabb ellenzeki politikusokat, peldaul Ira­nyi Danielt, Helfy Ignacot, Tors Kalmant segitette megvalasztani inkognito. Mert a re­gi vilagban az orszaggy?lesben tenyleg tor­venyt hozo testuletet lattak s valosaggal a nemzet kepvisel?it akartak osszegy?jteni. A mai orszaggy?lesr?l ezt kevesbbe lehet el­mondani s parlamentunk munkakepessege keveset nyert azzal, hogy kevesebb az ellenzek. Hosszabb szunet utan a jov? heten gy?l ossze ismet a kepvisel?haz; naivon id?szer? tehat ezekkel a higgadt targyilagos figyelmez­tetesekkel felhivni a kormany es a tobbseg figyelmet a taktika valtoztatasara. Ma mar­nem engedhetjuk meg magunknak, hogy a parlament medd? politikai harcoknak vivo­csarnoka legyen. A politizalasbol csak a poli­tikusok elhetnek meg, de nem a valasztok. A nemzet nem oly gazdag, hogy tartson maga­nak orszaggy?les cim alatt egy draga gramo­font, mely a belehelyezett lemezeket leverk­lizi s egyebet alig csinal. Nem volna szabad elfelejteni, hogy a valasztok legkulonboz?bb retegei a sajat zsebukon s az orszag gazdasagi erejen merik le a kormany es az orszaggy?les erdemeit es hibait. S mit lat a hatalomtol ta­volallo kozonseg­? Latja egyes zsebeknek meg­teleset, f?kent a f?varosban es videken, de a becsuletes vagyonszerzesnek, s?t a tisztesse­ges megelhetesnek lehet?seget nem minde­nutt latja. Latjuk, hogy a kormanyt tamogato berkekben el?rancigalnak olyan temakat, a­mikkel csak a szethuzast es izgalmat lehet te­remteni, de a komoly problemaknak igazan kielegit? megoldasat messze tavolban sem latja senki. Latunk erkolcsrendeszeti razzia­kat k?b?l faragott klasszikus holgyek ellen, de a husbol valo eleven erkolcstelenseg szin­padjain s nyilt es titkos lokaljaiban vigan mulatoznak s nevelik es aldozzak a munkake­rul? n?ket a parazna t?ke szamara. Olvassuk, hogy majus elsejere mindenfele rend?ri intez­kedest megtettek, hogy semmifele kihagasra se ragadtathassa magat a proletariatus s a polgarsag nyugodtan alhasson. Ez helyes is. Mert hiszen peldak mutatjak, hogy a kommu­nizmus ?rultsegei szamara Magyarorszag Moszkvanak allando kiserleti allomasa. De minden elegedetlensegnek legalaposabb meg­szuntetese a nepjoleti reformok fokozatos megvalositasa. A munkatlansag­ megszuntete­sere meg kell inditani a gazdasagi elet egesz­seges verker­i­ngeset. 71 romanok meghamisitjak az erdelyi nepszamlalas adatait es kihivo terrorral teremn­tik meg a magyarsagot. (Tudositas a 2-tit oldalon.) A nevtelen level. Irta: Kosaryne Rez Lita. ? Minden rendben volna, ? mondta sohajtva Janosi, ? csak az a baj, hogy nem szeret engem. ? Nem szeret? ? kerdezte megdobbenve a tanu, aki Janosi mellett ult a kocsiban s feher kez­ty?jeben, ami meg sz?k volt, egyre mozgatta az ujjait. ? De hat akkor, a jo Isten aldjon meg, miert veszed el? A v?legeny nem felelt, szaja ele tartott kezzel kohogott, hogy leplezze a megindultsagat s kitekin­tett a kocsiablakon. Az utca csak olyan volt, mint maskor. Pedig ez a nap a legnagyobb unnepnel is nagyobb unnepe lett volna Janosi Joskanak, ha. . . Most mar mindegy minden. ? Vissza mar nem lephettem, ? szolt reked­ten. ? Nem akartam botranyt. ? De miert is leptel volna vissza? Janosi nem felelt, kivett egy levelet a bels? zsebeb?l es odanyujtotta a tanunak. Az felhabo­rodva olvasta: ? Az on menyasszonya csak azert megy on­hoz, mert jo allasa van es en nyomorultan elpusz­tulok. De halalig csak engem szeret, tegnap, mikor elbucsuztam t?le, megeskudott rea. Kert, nehogy szoljak vagy irjak. Ezt megis megirom. Most pedig megyek a Dunanak. Nem lesz jo dolgom, mert hideg van, de ont sem irigylem. Egy joakaroja. Ez volt a level. ? Meglehet?sen zavaros stilus, ? velte a tanu. ? Postan kaptad? ? A vice hozta fel, ? szolt a v?legeny. ? Es elhiszed? A v?legeny, felvonta a vallait Az igazat meg­vallva, nem volt az a rossz, vagy az a jo, azait az asszonyokrol fel nem tetelezett volna. A kocsi tovabb zorgott. A tanu fejcsovalva tartotta a levelet meg min­dig a kezeben. Kis kopasz emberke volt, joszm­­­. Megijedt nagyon. Mi lesz most? A kocsi robog az anyakonyvi hivatal fele. Egy felora mulva ez a ket ember a hazassagban kapcso­lodik ossze s mindkett?juknek ki tudja, milyen ret­tenetes titok fekszik a sziven. De igazat mondott-e hat ez a nevtelen level? Nezegette, olvasta, forgatta ujra. Aztan igy toprengett: ? A Joakaroja. . . igy irja ala magat, pedig nyilvanvalo, hogy rosszakarat vezerelte. . . Ez tiszta hazugsag. Hatha masban is hazudott a gaz­ember? Ranezett a v?legeny arcara oldalt es megbor­zadt a szive kozepeig. ? Meg majd ? talalja megolni magat! Kinos erzesek kozt szallt ki a kocsibol s ment be a karonfogva halado par utan a hivatalos helyi­segbe. Ugy erezte, lathatatlan viharfelh?k gyulekez­nek az ifju par felett. Most a templomba vonultak, aztan unnepi ebed kovetkezett. De a derek tanu megszokott, hiaba kerestek. Zsebeben a nevtelen levellel egyenesen a rend­?rsegre rohant. Ott vegignezte az ongyilkosok lis­tajat. Utanajart mindenik esetnek, egyik sem illett a dologra. Hol keresse a szerencsetlent? Toprengett, toprengett. Valosagos Sherlock Holmesnek erezte magat. ? Hopp, megvan! A level nem jott postan. A vicehazmester hozta fel... A vicehazmester tudni fogja, ki adta at neki. Hogyan nem jutott a v?le­genynek eszebe, hogy kerdez?skodjon? Csak szerel­mes ember lehet ilyen ostoba. Rohant a v?legeny legenyszallasara Megke­reste a vicet. Markaba nyomott ket szivart. ? Mondja, baratom, jo emlekez?tehetsege van maganak? ? Igenis, kerem. ? Meg tudna nekem mondani, ki adta at onnek tegnap ezt a levelet? Kihuzta a zsebeb?l. A vicehazmester er?sen gondolkozott. Aztan igy szolt: ? Tudom mar! ? Nos? ? A kisasszony a harmadik emelet huszbol. A tanu megdobbent. Gyonged n?i kez is bele­jatszott a tragediaba? Rohant fel a harmadik emelet huszba s meg­nyomta a cseng?t. Semmi nesz. Megegyszer csongetett. Vegre csoszogas hallatszott s egy kellemes kulsej? harmincas holgyike jelent meg, a szemei ki voltak sirva. Egy darabig csak neztek egymasra bamesz­kodva a tanu meg a kisirt szem? holgy. Vegre is ? jott el?szor magahoz. ? Elemer. . . Hogy maga igy. . . A kis kover ember a homlokat torulgette. ? Mancika ... N­a en azt tudtam volna . . . Az ajto kinyult, Elemer belepett. Manci el?re ment, lampat gyujtott. Egymasra neztek, egymasra mosolyogtak. ? Uljon le. ? mondta Mancika. ? Hozok egy kis teat meg sutemenyt.­Mig kint jart, a tanu leult s a szivet ezer regi emlek rohanta meg. A lakas mas volt, de a butorok ugyanazok, mint mikor ? ifju volt es boho es Alan-

Next