Uj El?re, 1924. aprilis (20. evfolyam, 4194-4223. szam)
1924-04-01 / 4194. szam
JOLIDGE kampanyvezerei nem veszik komolyan Johnson szenatornak azt a vadjat, hogy nagy osszegeket oltottek South Dakotaban a vazatok megszerzesere. Szoban nincs semmi okuk, gy komolyan vegyek ezt a fat. Az olajpanama, az alelpanama, a veteranirola ama, a fold, a szen es mpanama utan egy kis vasztasi panama nem sokat ,amit. Nem erdemes komoyan venni. Ellenben erdemes komolyan venni azt, hogy ezuttal Coolidgekon meg a vasztasi penztar sem segitett. Ily nem is olyan regen meg hatalmas erv volt egy htalmas valasztasi kassza, republikanus part 1920 x 2,741,503 dollart vallon Ennyi bevallott dollaros nehany millio be nem itt dollarba kerult, hogy ling az elnoki es Coolid AZ alelnoki szekbe kerultk De ezt megel?z?leg csak egy nehany olajbaronak egy millio dollarjaba kerult, hogy Harding elnokjelolt es Coolidge alelnokjelolt legyen. Az utolso tizenhat elnokvalasztasnal egyetlen egy kivetellel a nagy kassza mindig legy?zte a kis kasszat. Az utolso tizenhat elnokvalasztasban azok a jeloltek, akik gy?ztek, negyvenharom millio dollart koltottek a valasztasra, (ez csak a nyilvanosan bevallott osszeg!) a vesztesek pedig tizenegy es fel millio dollart koltottek. A tobb ollar tobb szavazatot, a kesebb dollar kevesebb szazatot jelentett. JUTH DAKOTABAN a tobb dollar nem jelentett tobb svazatot. La Follette hivei apan 441 dollar 37 centet kottek a valasztasra es La llette megis tobb szavazatot kapott, mint Coolidge, holott neve nem is volt a jeloltek lisztajan. A szavazokra!!., hogy szavazatuk szamitson, Laollette nevet le kellett irni egy papirra es a papirt ra kellett ragasztani a listara. A szavazas ilyen megeh?zitese dacara es valaszai kassza nelkul miert hall La Follette megis tobb razatot, mint Coolidge? - 1?SZOR azert, mert a kozepnyugati farmerek mar felismerik a nagyt?ke eszkozet es erdekeik ellenseget a republikanus es demokrata partban. Masodszor azert, mert La Follette szenatorra ugy tekintenek, mint a kapitalista partoktol elszakado, a harmadik parti mozgalom vezerere. Harmadszor azert, mert mar rajottek, hogy minden millio dollarert, amit a nagyt?ke valasztasi propagandara es vesztegetesre kolt, legalabb is szaz millio dollart rabol. Ezek a kozepnyugati farmerek meg nem teljesen osztalytudatosak, de mar nem tudja ?ket megszediteni a nagy kassza. JD? KERDESE csak, hogy a munkasok es a dolgozo farmerek tomegei osztalytudatosakka valjanak, es megdontsek a Nagy Kassza uralmat. A kapitalistak hiaba adjak lapjaikat a farmerek es munkasok kezebe, ezek azt mondjak: t?lunk raboltatok a penzt, mellyel ezt a lapod megvasaroltatok. Hiaba kuldik propagandistaikat a munkasokhoz es farmerekhez, ezek azt mondjak: t?lunk raboltatok a penzt, amellyel propagandistaitokat fizetitek. Es hiaba akarnak vesztegetni, mert a munkasok es farmerek azt mondjak: t?lunk raboltatok a penzt, mellyel meg akartok vesztegetni, hogy meg tobbet rabolhassatok. Ez a jelent?sege South koranak. Brit ropul?k versenyre kelnek az amerikai vilagkoruli ropul?kkel CORFU, marcius 11. ? A. Stuart Maclaren, a brit vilagkorul ropul?, ma nagy bajban forgott es nem sok hianyzott, nagy eletevel fizetett probalkoplanja beleesett a St. Mathias zasaert u toba. Brindisib?l Athen fele vette Az aviator nem sebesult meg, utjat, azonban utkozben hidro- ellenben a gep megserult. SINCLAIR? MODOSATJA A SZENATUS HISSAJ BIZOTTSAGA A szenatusban inditvanyt tesznek a panamazo Roosevelt elmozditasara. ? “Frae-up” a szenatus koronatanuja ellen WASHINGTON, marcius 31. ? A grand jury valoszinuleg ma helyezi vad ala Sinclair olajbarot, amiert megtagadta a vallomast a szenatus vizsgalo bizottsaga el?tt. A vizsgalo bizottsag megtette a szukseges el?keszuleteket, hogy vademeles eseten bortonbe vitesse Sinclairt. Sinclair kijelentette, hogy nem fog kiterni a letartoztatas el?l, azonban kovetelni fogja azt, hogy szabadon bocsassak biztositek elleneben, amig a torvenyszek nem donti el, hogy jogos-e a vallomas megtagadasa. Dili szenator ma hatarozati javaslatot terjesztett el? a szenatusban, mely utasitja az elnokot, hogy azonnal mozditsa el allasabol Rooseveltet. A javaslat kimutatja, hogy a teapoti olajforrasok berbeadasa f?leg Roosevelt m?ve volt, aki meg az Egyesult Allamok hader?it is kirendelte torvenytelenul a Sinclair olajerdekeltsegek szolgalataba. A szenatusi vizsgalo bizottsag ma atiratot kapott Garvin szovetsegi birotol, hogy szolgaltassa ki Gaston B. Meanst, aki a bizottsag koronatanuja a Department of Justice ellen inditott vizsgalatban. Garvin biro azzal okolta meg koveteleset, hogy Means vad alatt all a prohibiciostorveny megszegese miatt. Means kijelentette, hogy ez a lepes nem erte ?t varatlanul, mert el?re figyelmeztettek, hogy ha a bizottsag el?tt vallomast tesz, bortonbe fogjak juttatni. A vizsgalo bizottsag visszautasitotta Garvin biro koveteleset es Meanst a szenatusiseg vedelme ala helyezte. A Brookhart-Wheeler bizottsag most a legi flotta panamat veszi vizsgalat ala, vizsgalatot indit, hogy az a negy tarsulat, mely ezer millio dollart kapott a haboru alatt hadirepul?k epitesere, miert nem epitett egyetlen repul?gepet sem a hadsereg szamara. Azutan kovetkezik az alkohol panama megvizsgalasa, hogy miert fizettek ketszazezer dollart az alkoholcsempeszek Daugherty baratainak. ----------------? (ID?JARAS.) ? Keddre derult id? varhato, este hidegebb. Er?s, eszaknyugati szel. Gompers ismetelten ez idegenek ellen WASHINGTON, marc. 31.? Az American Federation of Labor nyilatkozatot tett kozze a torvenyhozas el?tt fekv? javaslatokat illet?leg. Az amerikai szakszervezetek vezet?segenek reakcios mivolta vilaglik ki abbol a tenyb?l, hogy a szakszervezet tamogat szamos munkasellenes reakcios torvenyjavaslatot. A Johnson-fele munkasuldoz? bevandorlasi javaslatot, mint ahogy mar tobb izben Gompers beszedei alapjan megirtuk, az A. F. of L. hivatalosan is tamogatja. Indokolasa szerint azert, “mert a javaslat az amerikai nep vedelme erdekeben keszult.” A tobbi javaslat kozul, melyeket az A. F. of L. tamogat, csodalatos modon van olyan is, amely nincs az osszmunkassag ellen. ----------------Scott Nearing a fiappinok fuggetlensegeert A Munkaspart new yorki szervezete hatalmas tiltakozo gy?lest rendez aprilis 2-an a Webster Hallban, 119 Euth St., tiltakozasul az amerikai imperializmus elnyomo politikaja ellen, kovetelve a filippinok felszabaditasat. A tomeggy?les szonokai lesznek: Scott Nearing, Jay Lovestone, a Munkaspart statisztikai irodajanak vezet?je, Manuel Roxas, a filippini kongresszus tagja, aki harom izben vezetett felkelest a spanyol es amerikai elnyomok ellen. Minden ontudatos munkas ott tegyen ezen a fontos gy?le Isen. Harcra van kilatas a chcagoi epit?iparban CHICAGO, marc. 31. ? Az epitesi vallalkozok szovetsegenek titkara, E. M. Craig ma kijelentette, hogy a vallalkozok nem fogjak megadni a k?m?vesek es gipszmunkasok berkoveteleseit, mert ha ezek beremelest kapnak, az epit?ipar tobbi szakmajanak munkasai is beremelest fognak kovetelni. A vallalkozok meg nem dontottek el, beszuntessek-e az epitkezeseket, ami a kizarassal volna egyertelm?, vagy pedig kiserletet tegyenek szervezetlen munkasok toborzasara. Legia.b WASHINGTON, marc. 31. A szovetsegi nagy eskudtszek ma delutan az Egyesult Allamok szenatusa irant tanusitott engedetlenseg cimen, vad ala helyezte Harry F. Sinclairt, aki a szenatusi bizottsag el?tt megtagadta a vallomast az olajpanama ugyeben. A szovetsegi nagy eskudtszek tiz pontban foglalta ossze vadjait. Hitz szovetsegi biro azonnal kibocsatotta Sinclair ellen az elfogatasi parancsot. Vad ala helyeztek az ertekt?zsde volt elnoket A new yorki nagy eskudtszek hamis penzugyi jelentes es hamisitas miatt vad ala helyezte Ogden D. Budd brokert, az ertekt?zsde volt elnoket. Budd a vadat beismerte, azonban azzal vedekezett, hogy senkit sem karositott meg. MacIntyre biro hat heti id?t adott a brokernek, hogy uzletet likvidalja es ha ez id? alatt karosultak nem jelentkeznek, az iteletet felfuggeszti. Husz evi bortonre iteltek egy rend?rt Paul A. Henry new yorki rend?rt McLaughlin biro husz esztendei bortonre itelte, els?foku emberoles vadja alapjan. Henry egy Rice nev? papnovendeket, akivel egy subway allomason osszeszolalkozott, agyon l?tt. A Munkaspart szerepe a farmer-munkas egysegfraian A partvezet?seg altal elfogadott iranyelvek alkalmazasa gyakorlatban CHICAGO, marcius 31. ? A Munkaspart Kozponti Vegrehajto Bizottsaga ertesulve arrol, hogy a minesotai Keruleti Vegrehajto Bizottsagban nezetelteresek merultek fol a Farmer- Labor Partyra vonatkozo iranyelvek gyakorlati alkalmazasa teren ? a kovetkez? levelet intezte a kerulet vezet?segehz: Kedves elvtarsak! A minesotai helyzet rendkivuli fontossaggal bir egesz partunkra nezve. Minnesotaban a Farmer-Labor Party hatarozott, kikristalyosodott formaban mar letezik, tehat az a taktika, amelyet Minnesotaban alkalmazunk, elhatarozo lesz az egesz partra az orszagos Farmer-Labor Partyhoz valo viszonyat illet?leg, amikor az orszagos part veglegesen megalakul. Fontos tehat, hogy Minnesotaban a helyes kommunista taktika szerint jarjunk el, mely iranyelvul szolgaljon kes?bb az egesz partnak orszagos Farmer- Labor Partyban valo munkajanal. A Kommunista Partfeladata. Hogy a szobanforgo taktikai kerdest a helyes nez?pontbol merlegeljuk, az alapvet? kerdesen kell kezdenunk. Mi a Kommunista Part foladata A Munkaspart buszken mondja magarol, hogy Kommunista Part. Ez annyit jelent, hogy foladatanak tekinti folsorakoztatni es vezetni azokat az er?ket, amelyek letre fogjak hozni a proletarforradalmat az Egyesult Allamokban es meg fogjak teremteni a szovjet kormanyzatformat, a proletariatus diktaturajat. Az ennek a vegcelnak elereseert lefolytatott kuzdelmunk adja meg a jogot, hogy partunkat Kommunista Partnak nevezzuk. Arra szervezkedtunk meg, hogy e celt megvalositsuk es a part minden munkajanak e vegcel megvalositasara kell iranyulnia. Modszerek a vegcelunk elereseer A fentieket szigoruan agyunkba vesve, a kovetkez? lepes az, hogy keressuk azokat a modokat es utakat, amelyeknek segitsegevel es amelyek utjan fol tudjuk sorakoztatni azokat az er?ket, amelyek letrehozzak a forradalmat es megteremtik a szovjet hatalmat, a proletariatus diktaturajat. Az egyik mod, amelyet eszkoznek lehet tekinteni, a vegcel elerese, az, hogy propaganda utjan meggy?zzuk a munkasosztaly tobbseget arrol, hogy a jelenlegi tarsadalmi rendszer a munkasokra nezve nem mas, mint az elnyomasnak es a kizsakmanyolasnak a rendszere es hogy a kormany nem mas, mint az uralkodo osztaly eszkoze ennek a rendszernek fontartasara es hogy a munkasoknak ki kell ragadni a kormanyhatalmat az uralkodo osztaly kezeb?l es fol kell allitani a szovjetrendszert, a proletardiktaturat. Ez a csakis propagandara szoritkozo mod a cel eleresere az a mod, amelyet az SLP, es a Proletarian Party vesznek igenybe. Mi, kommunistak, termeszetesen szinten igenyb vesszuk munkanknal a propaganda modszert, de tudjuk azt, hogy csupan elmeleti propagandaval soha nem fogjuk mozgositani a munkasosztaly tobbseget a vegcel eleresere iranyulo harcra. A kommunistak munkaja es feladata azonkivul, hogy igenybe veszik a propaganda minden eszkozet, abbol all, hogy reszt vesznek a munkasok mindennapi harcaiban s e harcokban valo aktiv resztvetel utjan szerzik meg a munkasosztaly vezeteset, megteremtik azt a mozgalmat, amely ki fogja robbantani a proletarforradalmat. Mi, kommunistak, tudjuk azt, hogy az osztalyellentetek, amelyeket a kapitalista rendszer allandoan el?idez, ellentetbe hozzak a munkasokat az uralkodo osztallyal a napi eget? kerdesekben, mint amilyen a munkaber, a munkaviszonyok, stb. A kommunistak feladata csatlakozni minden ilyen harcban es vallvetve harcolni a munkasokkal ezekben a kuzdelmekben s minden ilyen kuzdelemben ramutatni a munkasok el?tt a tanulsagra, mely szerint csakis a proletarforradalom utjan fog vegs? gy?zelmet aratni. Ennek az altalanos kommunista strategianak az alkalmazasanal a Kommunista Internaci( Folytatas a 3,≫UolU-Up≪) larding jol fizeti gyarmatnak tekinti Magyarorszagot SZIMATOLOZNAK MAR AZ AMERIKAI BANKAROK MAGYARORSZAGON Harding ketnapos budapesti tartozkodasa utan, tavozasakor kijelentette, hogy velemenye szerint Magyarorszagot “ki lehhetne fejleszteni” es a javaknak sokkal tobb forrasat lehetne megnyitni, mint altalaban ki-szik. Kifizet?d? vallalkozasnak tartja a kulfoldi t?kebefekteteseket es nagyon sajnalja, hogy nem vallalkozhat a magyar financialis ugyek ellen?rzesere, azonban folvilagositja az amerikai bankarokat, hogy jo uzletet csinalnak a kolcson jegyzesevel. Ket amerikai bankar, Philipsonn es Bertron, mar behatobban tanulmanyozta a helyzetet es Sir William Hughes is Budapesten van, hogy a nemzetkozi kolcson ugyet elintezze. Meg csak nehany torvenyjavaslat megszavazasa van hatra, hogy egy nemzetkozi kolcson altal Magyarorszag a nemzetkozi bankarok gyarmatava valjon. A spanyol feher terror munkaban u MADRID, marcius 31. A feher katonai kormany beklyoba szoritja az egesz spanyol lakossagot. Az uj katonai torveny megtiltja minden tizenhet even foluli ferfinak az orszagteruleter?l valo tavozasat, hacsak nem tesz le az illet? nagy osszeget j ovadekul. A katonai szolgalat bevezete- i se az indito oka ennek az uj torvenynak Vilag Proletarjai Egyesuljetek Minden Hatalmat a Munkasoknak .Entered an second class matter August 7, 1811., at the Post Office of New "York* N. Y? under the Act of Maroh 3rd, H7f. VOL. XX. EVF. No. 4 OL NEW YORK. KEDD, APRILIS 1, 1924. EGYES SZAM ARA 3 CENT T?kebefektetest ved a hajohad Delamerikaban WASHINGTON, marcius 31. ? A kereskedelmi allamtitkarsag jelentese szerint az Egyesult Allamok kapitalistainak negyezer millio dollarra rugo t?kebefektetesei vannak a delamerikai koztarsasagokban s ezek a befektetesek minden valoszin?seg szerint emelkedni fognak a kozel jov?ben. Ezek a t?kebefektetesek teszik erthet?ve, hogy miert tartja Hughes allamtitkar t?rhetetlennek a forradalmakat Delamerikaban s miert avatkozik be a hajohad Delamerika ugyeibe. Harc a torok vasutakert LONDON, marcius 31. Diplomaciai korokben az a hir merult fol, hogy olaszok a torok kormanytol, koncessziokat kapnak, melyeket a torok kormany el?z?leg a Chester-tarsasagnak adomanyozott. ---------------- Az osztrakok es a csehek szerz?dest kotnek BECS, marc. 31. ? Ausztria es Csehszlovakia megkezdtek a targyalast egy kereskedelmi szerz?des kotesere. A szerz?dessel ki akarjak kuszobolni azokat a magas vamokat, melyek mindket orszag kereskedelmere es iparara karosaknak bizonyultak. Ha ezek a targyalasok sikerrel vegz?dnek, Ausztria megkezdi a targyalast Nemetorszaggal is uj kereskedelmi szerz?des kotesere. Szabotazs a valasz puhaszsa banyaszok elert beremelesere A banyatulajdonosok a banyak bezarasaval fenyeget?znek. PHILADELPHIA, marc. 31. A puhaszan banyaszok, mint ahogy azt az Uj El?re legutobbi szamaban megirta, kenytelenek voltak a munkasok koveteleseinek engedni, s a kovetelt beremelest es harom eves szerz?dest megadni. A banyatulajdonosok azonban, akik minden aron nagyon magas profitot akarnak, nem nyugosznak bele ebbe a kudarcukba, s mas utan tamadjak meg a szerz?dest. Charles O’Neill, a banyatulajdonosok szervezetenek a titkara, nyilatkozatot tett kozze, melyben kijelenti, hogy a jelenlegi szerz?des maga utan fogja vonni, hogy a banyak egy reszet be fogjak zarni. “Az uzem beszuntetese, mondotta O’Neill, a termelest 25 millio tonnaval fogja csokkenteni, mert a szervezett banyak a szervezetlenekkel a versenyt nem tudjak majd fentartani. 450 banya mar most sem dolgozik, s a szakszervezetileg szervezett banyak a legkozelebbi id?ben fogjak beszuntetni a munkat.,Ha a jelenlegi munkabertetelek ervenyben maradnak, Pennsylvaniaban 15,000 banyasz lesz munka nelkul, 325,000-re emelkedik majd a munkanelkuliek szama aprilis kozepeben.” O’Neill szerint a szervezett munkasok 1.25 dollart kapnak tonnankent, mig a szervezetlenek 80 centet. A szervezett munkasok 8 orai munkaid?vel 17.50 dollart keresnek, mig a szervezetlenek 4.50?5 dollart. 1 ≪? ≫.isA≪afw.
Next