한국   대만   중국   일본 
Nepszava, 1999. majus (127. evfolyam, 101?124. sz.) | Arcanum Ujsagok

Nepszava, 1999. majus (127. evfolyam, 101?124. sz.)

1999-05-11 / 108. szam

12 1999. MAJUS 11., KEDD KULTURA ROVIDEN Szlav nyelvunnep Hazai es kulfoldi tu­dosok reszvetelevel ket­napos tanacskozas kez­d?dik ma 10 oratol a magyarorszagi szlavisz­tika 150. evforduloja al­kalmabol az ELTE Disztermeben (Bp. V., Egyetem ter 1-3.). Hubay-koncert A Hubay Jen? Tarsasag megalakulasa alkalma­bol ma 19 orakor a Ze­neakademian a Hubay­­verseny dijazottjai, Bar­­nacz Erzsebet, Dulfalvy Eva es Csikos Zsuzsan­na adnak koncertet. Ki­ser a Magyar Virtuo­zok Kamarazenekara, Szenthelyi Miklos veze­tesevel. Szabadiskola Az Irodalom Visszavag cim? folyoirat szerkesz­t?sege altal szervezett IV. Szabadiskola kovet­kez? el?adasan ma 17 orakor Peth? Bertalan tart el?adast a poszt­­posztmodernr?l a Kos­suth Klubban (Bp. VIII., Muzeum u. 7.). Konyvbemutato Glatz Ferenc, az MTA elnoke es Schweitzer Jozsef, orszagos f?rabbi mutatja be ma 11 ora­kor a Magyar Tudoma­nyos Akademia III. emeleti el?adotermeben a Komoroczy Geza es a MTA Judaisztikai Ku­tatocsoport szerkeszte­seben megjelent Jewish Budapest cim? konyvet. Adria szirenje Gorgey Gabor Adria szirenje cim? regenyet, a tetralogia befejez? ko­tetet Lator Laszlo kolt? mutatja be ma 16 orakor az irok Boltjaban (Bp. VI., Andrassy ut 45.). Emlekkiallitas :­ Merites a KUT-bol II. cimmel Jaritz Jozsa (1893-1986) fest?m?­vesz emlekkiallitasat egy id?ben, ket helyszi­nen tekintheti meg a kozonseg. Matol a Haas Galeriaban (Bp. V., Falk Miksa u. 13.), pentekt?l pedig a Raday Galeria­ban (Bp. IX., Raday u. 8.) lathato a bemutato. Kortars­ tarlat Bodnar Eva Becsben el? magyar fest?m?vesz ki­allitasa ma 18 orakor nyilik a Kortars M?ve­szeti Muzeumban (Bu­davari Palota, A epulet). Vendegjatek Moliere Scapin cim? el?adasaval vendegsze­repel a gy?ri Nemzeti Szinhaz tarsulata ma este 7 orakor a Kolibri Szinhazban (Bp. VI., Jo­kai ter 10.). Verseny a halon A National Geographic Channel es az Oktatasi Miniszterium kozos ver­senyt hirdet a SULI­­NET-en altalanos es ko­zepiskolasok szamara. A kerdesek matol olvasha­tok a SULINET-en, a valaszokat majus 25-ig kell elkuldeni a NGC magyarorszagi irodaja­ba a kovetkez? cimre: Baranyo Beata, 1066 Bp. Terez krt. 22.1. em. 6. E- mail: ngchu@mail.ma­tav.hu A helyes valaszo­kat bekuld? osztalyok kozott ertekes nyereme­nyeket sorsolnak ki. Italiai dallamok Eszak-olaszorszagi kol­t?k es irok szovegei alapjan szuletett szerel­mes dalokat, tradicio­nalis es modern tancze­net szolaltat meg az olasz­­Zur de Zur egyut­tes ma este 7 orakor kezd?d? koncertjen az Olasz Kulturintezetben (Bp. VIII., Brody S. u.8.). ?A valosag maniakusa vagyok” Solymar Jozsef anekdotakbol rekonstrualna szazadunk tortenelmet ?Hallgato iro” - diktatori­kus korokban igy neveztek a nema ellenallokat, a passziv rezisztanciat va­laszto, tudatosan nem publikalo szerz?ket. De akadtak elhallgattatott irok is, akik soha nem tudhat­tak meg pontosan, miert zarkoztak el egyik naprol a masikra m?veik kozleset?l a kiadok, a szerkeszt?se­gek. Solymar Jozsefnek ez a sors jutott az ugyneve­zett puha diktatura utolso ket evtizedeben. Most, het­veneves koraban a jelek szerint ujra ?folfedeztek”. Valachi Anna NEPSZAVA - A hatvanas evekben min­den esztend?ben megjelent egy-egy regenye, novellas­­kotete, s filmjeivel - Uj Gil­games, Megoltek egy lanyt, Negy lany egy udvarban­­ is nagy kozonsegsikert ara­tott. A hetvenes evek koze­pet?l azonban hiaba pro­balta kozreadni uj m?veit. Mi lehetett elhallgattatasa­nak oka? - Talan az, hogy a batyam, Solymar Istvan m?veszet­­tortenesz a hetvenes evek kozepen irt egy konyvet Hagyomany es lelemeny a m?veszetben cimmel, melyet betiltottak, mert egy nagy fejezete akkoriban tiltott temarol, az erdelyi nep­m?veszetr?l szolt. Azontul t?lem sem kozoltek egy sort sem, es filmszinopszi­saimat is rendre elutasitot­tak. Ezeknek es a korabbi id?knek a hangulatat, az akkori hetkoznapok em­berkozeli torteneseit ma sem ismerjuk igazan, ezert ugy erzem, kotelessegem hirt adni mindenr?l, amit tanukent ateltem. Tobb ko­tetre valo anyagot dolgoz­tam fel szemelyes tortenel-' . mi elmenyeimb?l - egyel?­­­re az­ asztalfiokomnak. Eletregenyem is kikseres-' kedhetne ezekb?l a rovid, csattanos, anekdotaszer? emlekezesekb?l, hiszen engem irokent kezdett?l fogva csak az erdekelt, amit lattam, hallottam, at­eltem. A valosag maniaku­sa vagyok, de ugy tapasz­talom, ez mostanaban sem igazan divat. - Pedig nemregiben lat­hattuk Matraballarol ke­szitett haromreszes doku­mentumfilmjet Egy vasuti raktar romantikus torte­nete cimmel a Duna Tele­vizioban. - Ez a film harminc ev ota folyamatosan keszul es meg ma sem fejez?dott be.­­Szociografiat szeretnek ir­ni Matraballarol, gyermek­korom szinhelyer?l, ahol edesapam allomasf?nok volt, s ahova irokent is mindig szivesen visszajar­tam. A hatvanas evek ko­zepen filmet forgattam itt a regi nepszokasokrol, a pa­loc falu mindennapjairol. Ezeket a regi felveteleket szembesitettuk a mai valo­saggal, igy keszult el ez a mostani fim Nadasi Laszlo rendezeseben. Hetvenedik szuletes­napja alkalmabol valora valtotta regi, dedelgetett tervet: megalapitotta az Anekdotazok Barati Koret. Mi a celja ezzel? -­­Az anekdotak gyer­­mekkorom osala vertek ve­­gig az" eletemet. A matra­-­ ballaiak ertekrendje sze­rint ugyanis a gazdag, az er?s, a szorgalmas paraszt­nal is sokkal tobbet ert az az ember, aki jol tudott meselni, tele volt erdekes tortenetekkel. Az anekdota az en iroi indulasom idejen lenezett, uldozott m?faj volt, hiaba emelte Jokai, Mikszath, Krudy irodalmi rangra. Pedig az anekdo­tak segitsegevel jobban megerthetjuk a multunkat, hiszen kipotoljak a nepunk eletrajzan mutatkozo lyu­kakat, melyek tudatos el­hallgatassal vagy felejtes­sel keletkeztek. Minden te­lepulesnek, mestersegnek, 'intezmenyekd''magvkk a" 'a­aga jellegzetes anekdota­­kincse. Most, amikor nem­csak a millenniumra ke­szulunk, hanem a bucsuzo evszazadunkban torten­tekr?l is szamot kell ad­nunk, fontos, hogy ossze­­gy?jtsuk es kozkinccse te­gyuk a kollektiv emleke­zetben ?rzott joiz?, hurpo­­ros, kerek torteneteket. Kacagtato anekdotakbol szeretnenk megrajzolni en­nek a gyaszos szazadnak a tortenetet. Solymar Jozsef, aki tobb kotetre valo szemelyesen atelt elmenyanyagot gy?jtott ossze az asztalfiok­jaban, s aki szeretne megirni egykori faluja, Matraballa szociografiajat is ! Hajnal Peter felvetele Cannes-ban mar keszul?dnek a sztarok az idei versenyre Szentgyorgyi Rita (Cannes) irasa a NEPSZAVANAK A kreativitas es a m?veszi megujulas jegyeben hirdet­tek meg az idei, 52. Can­­nes-i Nemzetkozi Film­­fesztivalt, amelyet holnap­tol majus 23-ig rendeznek meg, s amelyen az elmult evek er?szak-aradatat fel­valtjak az erzelmek, a csa­ladi ertekek, az ezredveg emberenek egzisztencialis kerdesei. A szervez?k meg kivanjak torni Holywood, illetve egyaltalan az angol nyelv? filmek monopoliu­mat: a huszonket verseny­filmb?l mindossze harom amerikai, s ezen belul is mindossze egyetlen ?stu­diofilm” szerepel, John Sayles Limboja. A fesztivalt Nyikita Mi­­halkov romantikus torte­nelmi freskoja nyitja a mult szazadveg Oroszorszagarol egy amerikai n? szemevel. A Sziberiai borbely Julia Ormond, Richard Harris, Oleg Mensikov f?szereple­sevel keszult. A zarofilm az angol Oliver Parker alkota­sa, Oscar Wilde Az eszme­nyi ferjenek adaptacioja, Rupert Everett-tel es az ausztral Cate Blanchett-tel. Az Aranypalmaert olyan neves rendez?k versenge­nek, mint Pedro Almodo­var­­Mindent anyamrol cim? oneletrajzi ihletes? filmjevel), Peter Greena­way (Nyolc es fel n?), Jim Jarmusch (A szamuraj ut­ja), a kinai Chen Kaige (A csaszar es a gyilkos), Da­vid Lynch (Egy igaz torte­net),­ a mexikoi Arturo Ripstein vagy a kanadai Atom Egoyan. Nagy vara­kozas el?zi meg Alexan­der Szokurov Molochjat, amely Hitler es Eva Braun kapcsolatarol szol. Huszon­ot ev utan el?szor kerult a valogatasba izraeli ver­senyfilm, Amos Gitai Ka­­dosh cim? munkaja. A francia versenyfilmek sorat Leos Carax - a Pont- Neuf szerelmesei rendez?­jenek - Pola X cim? mozija nyitja Catherine Deneuve es Guillaume Depardieu kett?sevel. A franciava lett portugal szarmazasu ren­dez?, Raul Ruiz nemzetko­zi sztarcsapattal filmesitet­­te meg Proust Az elt?nt id? nyomaban cim? regenyet, melyben John Malkovich Swannja mellett lathatjuk Catherine Deneuve-ot es Chiara Mastroiannit is. David Cronenberg ka­nadai rendez? elnokli a ki­lenctagu zs?rit, amelyben olyan alkotok foglalnak helyet, mint Holly Hunter szineszn?, Barbara Hend­ricks operadiva, Jeff Gold­blum szinesz, Yasmina Re­­za szinpadi szerz?. Cannes evr?l evre tiszte­leg a nemzetkozi filmvilag nagy szineszegyenisegei el?tt. Iden Sean Connery az egyik unnepelt, akit a Zor­­roban felfedezett Catheri­ne Zeta-Jones­szal latha­tunk Jon Amies T?rbecsa­­las cim? filmjeben. Faye Dunaway a diszvendege a filmtortenet szerelmes filmjeib?l osszeallitott ret­­rospektivnek, amelynek kereteben a Bonnie es Clyde-ot is levetitik. A hazai filmesek soraban a franciak Michel Piccolit es Francis Vebert, a Balfa­cant vacsorara nagysiker? szerz?jet tuntetik ki erdek­l?desukkel. Az iden el­hunyt Stanley Kubrickra fotokiallitassal emlekez­nek. Es vegul nehany nev a filmjeiket iden Cannes-ban szemelyesen is kepvisel? mozisztarok sorabol: Liz Taylor, Susan Sarandon, Vanessa Redgrave, Peter Fonda, John Torturro, Johnny Hollyday, Andie McDowell, Jeanne Moreau, Gerard Depardieu, Isabelle Huppert. Lapunk a fesztival ideje alatt helyszini tudositasok­ban szamol be a filmpara­­derol. NEPSZAVA DOBOZOLO Lorenzo deltaja Bori Erzsebet irasa a NEPSZAVANAK Eddig, ha szappanoperak kozul szemleztunk, els?sor­ban nemzeti hovatartoza­suk fel?l kozelitettunk, megkulonboztetve cseh es nemet, francia es amerikai stilust. Most a mozi fel?l ta­madunk, bar vizsgalatunk targyat, A fejvadasz cim?, az RTL Klubon naponta (ketszer) futo szeriat legin­kabb hollywoodi kot?desei miatt tipikus amerikai al­fajnak is tekinthetjuk. Az ugynevezett B mozi­kat nalunk leginkabb a vi­deotekak polcain es a ke­reskedelmi televiziok csa­tornain erni utol. Kis or­szag, kis filmforgalmazas a mienk, ezert a mozikba al­talaban az A osztalyos amerikai filmek kerulnek. A B kategoriajuakat az kulonbozteti meg ezekt?l, hogy el?allitasuk nagysag­rendekkel olcsobb. Nem is annyira a technikai megva­lositasukon merhet? a ku­lonbseg, mint inkabb a sze­reposztason. (Amig mond­juk Mel Gibson gazsija va­­­lahol a huszmillio dollar korul mozog, addig ez nem is csoda.) A B film tehat els? meg­kozelitesre ?sztarjairol” is­merhet? fol. Ezen a teren is ket irany mutatkozik. Az egyik, ha az alkotast egy valaha jobb napokat latott filmcsillag (Elliot Gould, Donald Sutherland vagy palyajanak egy szakaszan John Travolta) neve femjel­zi. A masik a kimondott B sztar (Chuck Norris, Dolph Lundgren vagy eppen Lo­renzo Lamas) jelenlete. B csillag ugy lesz valaki, ha egy igazi csucsmoziban a pozitiv h?s egyszer jol elve­ri, mint Chuck Norrist Bru­ce Lee vagy Dolph Lundt­gent Silvester Stallone. Lo­renzo Lamas ebb?l a szem­pontbol udit? kivetel, ?t az isten is B csillagnak terem­tette. (Nem kis nemzeti buszkeseggel irom le, hogy Tibor Takacs filmjeiben lett azza, aki.) A Fejvadasz tipikus teve­sorozatba oltott B mozi. Nem a szappanoperak megszokott helyszinein, untig ismert szoba es kocs­mabels?kben, hanem az amerikai akciofilmek untig ismert terein jatszodik. A helyszin mindig egy-egy si­keresebb film kapcsan azo­nosithato legkonnyebben. Lorenzo legutobb New Or­­leansban jart, ahol kover rend?rok zsebkend?vel to­­rulgetik homlokukrol a forro veriteket, ahol szol a jazz es a lanyok mind Sal­ma Hayekra hasonlitanak. Olyan az egesz varos, mint amit eppen most hagyott ott az Angyalsziv stabja. Ezek a filmek - eppen ugy, mint az ?igaziak” - az amerikai alomgyartas mi­toszaival es legendaival operalnak - csaldhogy leg­inkabb mint diszleteket hasznaljak ?ket. Jon egy chopper a lebuko nap el?tt, egyenest a Szelid motorosokbol, hogy aztan a napjainkhoz igazitott szelid motoros leszallva rola fejbe rugjon minden szembejov?t az igazsagos­sag talajan es a torvenyes­seg szellemeben. Szelleme­ben es nem bet?je szerint, mert h?sunk egyfel?l ka­landor, masfel?l a filmet nezni es nem olvasni kell. Az amerikai mitologia b?­seges es ugyszolvan ki­apadhatatlan, Lorenzo pe­dig termekeny mint a Ni­lus deltaja. A mult heten Elvissel is talalkozott, ugy­hogy nyitvan szamos ka­land var meg rank. ­ Nemzetik egymas kozt NEPSZAVA-informacio A Miskolci Nemzeti Szin­haz, amely ebben a szezon­ban unnepelte 175. szule­tesnapjat, a jubileumi evad zaroakkordjakent egy uj, hagyomanyteremt? kez­demenyezest indit utjara, a Magyar Nemzeti Szinha­zak Talalkozojat. A majus 18. es 22. kozotti program­­sorozatot a szegediek Pla­­tonov-el?adasa nyitja, ezt a gy?riek Edes Annaja. A hazigazdak az ebben a sze­zonban alakult operatago­zat produkciojat, Erkel Fe­renc Bank banjat mutatjak be. A Pecsi Nemzeti Szin­haz m?veszeinek el?adasa­ban A tizedes meg a tobbi­ek cim? el?adasnak tapsol­hat a kozonseg, s a feszti­valt a budapesti Nemzeti Szinhaz produkcioja, Su­t? Andras Balkani gerleje zarja. Liszt a XXI. szazad kuszoben Konferencia es koncertek a zongorista-zeneszerz? emlekere NEPSZAVA-informacio Liszt Ferenc muzsikaja vilagszerte nagy nepsze­r?segnek orvend ma is, s a fold kulonboz? pontjain leteznek Liszt Tarsasagok, amelyek a mester zeneje­vel, szemelyisegevel, zene­­torteneti hatasaval foglal­koznak. A nagy hagyoma­nyokra visszatekint? ma­gyar Liszt Tarsasag ezert iden immaron harmadik alkalommal rendez nem­zetkozi Liszt-konferenciat, amely egyben a vitag Liszt Tarsasagainak a talalkozo­ja is. A Liszt, a magyar es eu­ropai mester a XXI. sza­zad kuszoben cimet visel? haromnapos programsoro­zatban zenetorteneti el?­adasok, a tarsasagi mun­kakrol szolo beszamolok, valamint koncertek is he­lyet kaptak. Az el?adok soraban a magyarok mel­lett amerikai, osztrak, spanyol, francia es brit professzorok talalhatok. Mint a Tarsasag f?titkara, dr. Hamburger Klara el­mondta, ha sikerul tamo­gatast szerezniuk, a harom­napos tanacskozas anya­gat ket kotetben - angol es magyar nyelven - megje­lentetik. A Liszt-talalkozot un­nepi hangverseny nyitja majus 18-an a Zeneakade­mian, ahol Hamar Zsolt vezenyletevel a MAV Szimfonikusok muzsikal­nak Pet? Andras es Jando Jen? kozrem?kodesevel. A konferencia ket masik napjara is jut egy-egy koncert: majus 19-en es 20-an a Regi Zeneakade­mian hangzanak fel hang­versenyek. A m?sorban Liszt, illetve az ? m?veivel kapcsolatban allo darabo­kat, tobbek kozott Beet­hoven-, Schonberg-, Ravel- es Debussy-kompozicio­kat hallgathatnak meg az erdekl?d?k. Az el?adok kozott van Lantos Istvan, Csik Laura, Oravecz Gyorgy, Duan Ying, Woje­­ciec Waleczek es Miriam Gomez-Moran. Irodalmi napfogyatkozas NEPSZAVA-informacio Erdekes kezdemenyezest indit utjara a Naput cim? irodalmi, m?veszeti es kornyezeti folyoirat: m?­faji megkotottseg nelkuli jeliges palyazatot hirdet hazai es hataron tuli ma­gyar szerz?knek olyan iro­dalmi alkotasokra (egy szerz?i ivnel nem hosz­­szabb, nyomtatasban es Interneten kozoletlen ?rogtonzesekre”), amelyek barmilyen modon a Ma­gyarorszag teruleter?l 1999. augusztus 11-en megfigyelhet? teljes napfo­gyatkozashoz kapcsolod­nak. Kisesszek eppugy be­kuldhet?k, mint akar vers a ?bibliai sotetseg” leend? nyolc percer?l vagy ?kep­zelt riport” egy ezen a na­pon idelatogato idegen sze­mevel. Elfogadnak altorte­nelmi, maskori napfogyat­kozasokrol szolo rovid szepprozai munkakat, to­vabba barmely iroel?d mo­doraban megirt m?veket is. Bekuldesi hatarid?: 1999. junius 30. Cim: Nap­ut szerkeszt?sege, 1136 Budapest, Pannonia u. 6. A lap a dijazott irasokat a meg augusztus 11. el?tt megjelen? szamaban, a pa­lyamunkak legjobbjait pe­dig kes?bb kozli. Erdek­l?dni a 349-2316 telefon-, faxszamon vagy a nap­­ut@drotposta.hu E-mail cimen lehet.

Next