한자로

John Steinbeck elete es munkassaga

John Steinbeck
(1902 - 1968)

Steinbeck visszater? nagy temaja a mesterkeltnek erzett civilizaciobol valo kitores, az egyeni szabadsag keresese es a termeszet vak er?ivel hadakozo ember tehetetlensege (Orszagh Laszlo).
Kaliforniaban szuletik, a Stanford Egyetemen folytat tengerbiologusi tanulmanyokat, majd egy teherhajon a Panama-csatorna erintesevel keletre hajozik. Hajoutja alatt gy?jt anyagot els? konyvehez, a hires kaloz, Sir Henry Morgan eletrajzahoz (1929). Rovid ideig ujsagirokent dolgozik New Yorkban, majd visszater Kaliforniaba, ahol ket even at egyedul el a hegyekben, alkalmi munkakbol tartva fenn magat. Ekkor alakul ki benne a ketkezi munkasok es a termeszetkozeiben el? egyszer? emberek iranti rokonszenv. The Pastures of Heaven (Egimez?, 1932) cimen jelenteti meg kovetkez? konyvet, mely egy kis eldugott kaliforniai volgy lakoirol irt elbeszelesek gy?jtemenye. Mar ebben a korai m?ben megmutatkozik Steinbecknek a felke-gyelm?ek iranti szimpatiaja, akiket ?a termeszet befejezetlen gyermekeinek" nevez; megnyomoritott eletuket nagy beleerzessel allitja ellentetbe az ?ket korulvev? idilli termeszeti tajjal. A To a God Unknown (A mohos szikla, 1933) panteizmustol es miszticizmustol athatott regeny, melynek a Janos evangeliumabol vett cime az ember es a fold kozotti megbonthatatlan kotelekre utal. A Kalifornia egy eldugott zugaban, a Nuestra Sen?ra volgy-ben letelepult farmer, Joseph Wayne magikus kozossegben el a folddel, a fakkal, a termeszet er?ivel. A tanyajat bearnyekolo ven tolgyfaban nehai apja ovo-ved? szellemet tiszteli. Aldozatokat bemutatni jar egy, a hajdani indianok pogany szertartasai altal megszentelt sziklahoz, s az okelta druidakera emlekeztet? kezdetleges szertartasokban kivan azonosulni, eggye valni az ?t korulvev? term? es teremt? Termeszettel. Amikor a bekoszont? aszaly tonkreteszi a farmereket, Joseph felaldozza onmagat, a mohos sziklan felvagja ereit, s kiornl? verevel megengeszteli az immar es?t ado termeszetet, mellyel halala vegre elvalaszthatatlanul egyesiti. Igazi kozonsegsiker a Tortilla Flat (Kedves csirkefogok, 1934), mely nehany kaliforniai jomadar, azaz mexikoi-amerikai paisano lazan egymashoz kapcsolodo tortenete, valamint a Dubious Battle (Kesik a szuret, 1936), melynek temaja a kaliforniai gyumolcsszed?k szervezte sztrajk. A szandekosan ?szindarabszer?en" irt Of Mice and Men (Egerek es emberek, 1937) ket otthontalan, sodrodo vandormunkas, George es az egyugy? Lennie tragediajat mondja el. Lennie kenyszeresen szeret selymes, puha dolgokat simogatni, de mivel a ferfi nincs tisztaban sajat erejevel, a simogatas leginkabb az egerek es a kiskutyak halalaval vegz?dik. Vegul maga Lennie is kiszolgaltatott, tehetetlen allatta valik, akit egyarant ?z sajat kenyszeressege es az altala akaratlanul megolt lany halalaert bosszuszomjas kulvilag. Mint egyik kritikusa megjegyzi, Steinbeck iroi zsenialitasa els?sorban az allati letet megkozelit? alakok megformalasaban mutatkozik meg. A regeny szinpadi valtozata 1938-ban elnyerte a New York-i Dramakritikusok Dijat.

The Grapes of Wrath (Erik a gyumolcs, 1939) cimmel irja nagy siker?, mara klasszikusnak szamito epikus m?vet, azt a nagy siker? ?tarsadalmi protesztregenyt" (Daniel Aaron), melyben a nagy gazdasagi valsag aldozatainak allit emleket. Az angol cimben szerepl? idezet az eszakiak polgarhaborus nemzeti himnuszabol szarmazik, s a tarsadalmi igazsagerzet kerdeset veti fol. A regeny tematikajaban es szimbolikajaban a New Deal szellemisege fedezhet? fol, amennyiben a szerz? a gazdasag fellenditeset szolgalo kozossegi er?feszitest erkolcsileg magasabb rend?kent allitja be, mint az egyen nyeresegvagyat (Daniel Aaron). A XX. szazadi Tamas batya kunyhojanak is nevezett, Pulitzer-dijjal kituntetett regeny az Oklahomabol Kaliforniaba vandorlo Joad csalad megprobaltatasait meseli el, s egyesek szerint Upton Sinclairnek A mocsar cim? regenyehez hasonlo er?vel szembesiti olvasoit az oklahomai farmokrol az aszaly es a gazdasagi valsag el?l menekul? emberek kilatastalan eletevel. Akar egykor a h?si pionirok, a Joad csalad tagjai is nyugatra tartanak, de ?ket nem varja korlatlan lehet?seg, s?t meg szereny almaik beteljesulese sem. A tarsadalmi kerdesek felvezetesen tul a regeny hitet tesz az elet szentsege mellett, amit Tom Joad egyertelm?en ki is mond: ?Minden szent, ami el." Steinbeck a szimbolizmus szellemeben, azaz er?sen antropomorfizalva abrazolja a termeszetet, s alakjai inkabb erzik, mint ertik az ?ket osszekapcsolo termeszeti er?ket es tarsadalmi intezmenyeket (David Minter). A csalad mint a legf?bb tarsadalmi egyseg jelenik meg: az anya allando osztokelesere Joadek azert tartanak ossze, mert tudjak, hogy a nincstelensegben csak a csalad maradt meg a szamukra. Mikor pedig a regeny egyik legemlekezetesebb jeleneteben a Joad lany - miutan gyermeke halva szuletik - egy csontta es b?rre sovanyodott embert talal a neki menedeket ado pajtaban, gondolkodas nelkul azt teszi, amit anyja pillantasa is sugall: megszoptatja a feln?tt ferfit, s ezzel visszahozza az eletbe. Mai kritikusok dicserik a regenyt az osztaly- es a nem szerinti elnyomas osszefuggeseinek bemutatasaert, bar hozzateszik, hogy Steinbeck markans n?alakjainak er?feszitesei eppen a patriarchatus fenntartasat szolgaljak (David Minter).

A kedves csirkefogok: regenynek alig nevezhet? ez a der?s hangulatu m?, mely csak lazan osszef?zott sorozata mulatsagos, kisszer?en kalandos torteneteknek, egy alkalmilag osszever?dott csavargo-tarsasag eleteb?l.
A kaliforniai Monterey varoskahoz tartozo Tortilla Fiat nev? szegenynegyed szelen, ahol mar csatornazas es villanyaram sincs, a tarsadalom legszelen, tul a polgari erkolcsok es konvenciok merev vilagan, egy Danny nev? hajdani texasi oszverhajcsar barati kore, csupa ketes egzisztencia, eli a maga vidam, gondtalan, felel?tlen eletet. Ezek a paisanok felig angol-amerikai, felig spanyol-mexikoi-indian kevereknepseg, affele egzotikus lumpenproletarok, akik alkalmi munkabol es alkalmi tolvajlasokbol elnek, nagyokat isznak, ha van mit, szeretkeznek, s ravaszsaggal, trukkokkel igyekeznek kezdetleges igenyeik szamara letalapot biztositani.
A tarsasag tagjaival pikareszk regenyekbe ill?, tobbnyire komikus es fantasztikus esemenyek tortennek. Danny valami rozoga hazikot orokol, ahova a hat paisano es ot kutyaja oszszekoltozik. Elasott kincsek utan kutatnak, hobortos-babonas otleteknek hodolnak, tarhalnak, munka nelkul probalnak atevickelni az eleten, s vidaman elnek az osztoneiknek. A nemritkan burleszk jelleg?be hajlo esemenyek h?sei, a pittoreszk paisanok a maguk gyermekes, humoros gatlastalansagaban rokonszenvesek, mert alapjaban veve szegeny ordogok, az elet kisemmizettjei, akiknek idillikus amoralitasa valojaban vedekezes az uralkodo kemeny kapitalista erkolcs kepmutato rendje ellen. A paisanok az amerikai tarsadalom underdogjai, a letkuzdelem verekedeseiben alulmarado gyengebb kutyak, amelyeknek csak leragott csontok jutnak. Steinbeck megszepiti sorsukat, s nem titkolt rokonszenvvel all mellejuk. Nem idealizalja ?ket, konnyed, trefas vonasokkal csupan azt mutatja meg, hogy az amerikai eletforma-eszmenynek mi az ellenkez?je, s hogy ezt megvalositani hogyan probalja nehany jelentektelen es gyanus kisember, akinel semmivel se tisztessegesebb a felette tronolo merev, konvencionalis polgari vilag.

1938-ban jelenik meg elbeszelesgy?jtemenye, a The Long Valley (A hosszu volgy), s benne a The Red Pony (A voros poni, 1937), a termeszet kozonyenek es az emberi kiszolgaltatottsagnak az allegoriaja. Steinbeck rovidprozai munkassagara altalaban jellemz?, hogy tortenetei egyszer?, termeszetkozelsegben el? emberek mindennapi tragediairol szolnak, akiknek az egeszseges ertekrendjet a szerz? a nagyvaros es a kommercializalt modern vilag torz ertekeivel allitja szembe. The Moon Is Down (Lement a hold, 1942) cim? allegorikus regenyeben meglehet?sen idealizalt kepet fest a nemet megszalloknak akar eletuk aran is ellenallo europaiakrol eppugy, mint az invazioban reszt vev? nemetekr?l. A Kedves csirkefogokbol ismert vilagba ter vissza a Cannery Rowban (A kek obol, 1945), majd a Wayward Busban (A szeszelyes autobusz, 1947). The Pearl (A gyongyszem, 1947) cim? rovidprozai m?veben egy mexikoi halaszrol ir, aki egy oriasi gyongyszemet talal, mely szerencsetlenseget hoz ra es csaladjara.

Egerek es emberek: Robert Burns -nek egyik ismert versere celoz. A nagy skot-angol parasztkolt? 1785-ben ?szi szantas kozben akaratlanul kiboritott egy mezei egeret feszkeb?l. Az egerhez irott soraiban ember es allat eletenek bizonytalansagarol, remenyeinek, terveinek esend?seger?l emlekezik:
:Eger, bizony nem allsz magad!
Hany szep remenyseg megszakad,
eger meg ember hasztalan
tervezgeti;
orom helyett csak gyasz marad,
csak kin neki.
Ket otthontalan, nincstelen vandormunkas, George es Lennie, akiket a tarsadalmi rend a marol holnapra valo teng?des anyagi es erkolcsi bizonytalansagaba sullyesztve tart, arrol abrandozik, hogy majd egyszer sikerul annyit osszekuporgatni, amib?l egy kis tanyat es par hold foldet lehetne venni, es azon csak maguknak dolgozni. A ket barat egymasnak minduntalan elmondott vagyalmaibol a mez?gazdasagi alkalmi munkasok letbizonytalansaga, a tarsadalmon kivulre vetetteknek, a sehova nem tartozoknak sovargasa szol az elemi biztonsag utan. Ez a vagy ad ertelmet munkajuknak, ennek a remenynek a kergetese az eletuk esemenytelen tortenete. Barmilyen jogos el realis az abrandjuk, a sors, a vak veletlen keresztulhuzza terveiket, akarcsak Burns ekeje a telre berendezked? egercsalad vackat. De a kudarc csirai Steinbeck szerint nem pusztan a tarsadalmi er?kben, hanem els?sorban az emberi csontokban, idegekben hordott biologiai vegzetben lappanganak. Hiaba van George okossaga, Lennie munkabirasa es emberfolotti fizikai ereje, ha Lennie szellemi fejl?dese megrekedt az ovodista fokon, es ut?dottsege minden jo szandeka ellenere sulyos galibakba, vegul is katasztrofaba sodorja kett?juket.
Steinbecket, mikent m?veiben masutt es mas izben is, az emberi alkat, az adott egyeni jellem erdekli. A kornyezet, a tarsadalom szerepe, hatasa masodlagos fontossagu, inkabb csak hatter, mellektema. Hianyzik is eppen ezert e kisregenyb?l a nyilt vademeles a tarsadalmi rendszer ellen, ami a sztrajkregeny h?seinek, Macnek es Jimnek alapvet? allasfoglalasa volt. Az id?nkint el?tor? pszichopatologikus adottsagai kovetkezteben on- es kozveszelyesse valo Lennie-nek irgalombol valo agyonlovese legjobb baratja, az immar magara marado George altal, ha az elerzekenyulesre valo emberi hajlamon felul tudunk emelkedni, nem kelt lehangolo erzest, mivel az iro termeszetesnek, szuksegszer?nek abrazolja. Az eger kiszantasa sem volt se tragikus, se brutalis, hanem mindennapi esemeny a kozmosz eleteben, akarcsak Lennie esete. Ez a vilag sora . .

1952-ben jelenik meg monumentalis nemzedekregenye, a Paradicsombol valo ki?zetes temajat mai kornyezetben feldolgozo East of Eden (Edent?l keletre, 1952). A szimbolikus es realista irasmodot otvoz? m? cselekmenye a szerz? gyermekkorabol ismert kaliforniai Salinas-volgyben jatszodik, s egy csalad ket nemzedekeben is a bibliai Kain es Abel-tortenet atteteles megismetl?deset irja le. Mint hosszu lelegzet? munkaiban altalaban, Steinbeck e regenyeben is filozofiai problemakat feszeget, amikor a jo es a gonosz er?inek harcat, illetve az egyennek a kozossegben valo megmaradasi lehet?seget vizsgalja (Warren French). A regeny valojaban harom nemzedeken at koveti a Trask ferfiak egymashoz valo viszonyat: el?bb Adam es Charles Trask vetelkedik apjuk, Cyrus Trask szereteteert, majd Adam ket ikerfia, Aron es Caleb teszi ugyanezt. Az apak mindket esetben rivalizaltatjak gyermekeiket, ami szamos tragedia forrasa. Az asszonyok mindket nemzedek eseteben a gonosz er?k kepviseleteben jelennek meg: Cyrus masodik felesege, Charles anyja szitja a ferfiak kozti feszultseget, mig Adam felesege, Catherine a legszorny?bb b?nt koveti el: elhagyja gyermekeit es csaladjat, s prostitualt lesz. Vegul Kate radobben tettei szorny?segere, de ekkor mar kes?: josagos es melyen vallasos fia, Aron odavesz az I. vilaghaboruban, ami anyjat ongyilkossagba kergeti. 1962-ben Steinbecket irodalmi Nobel-dijjal tuntetik ki.

M?vei: Egy marek arany (1929), Egi mez?k (1932), A mohos szikla (1933), Kedves csirkefogok (1935), Kesik a szuret (1936), Egerek es emberek (1937), A hosszu volgy (1938), Erik a gyumolcs (1939), Cortez tengere (1941), Az elfelejtett falu (1941), Lement a hold (1942), Kek obol (1945), A gyongyszem (1947), Szeszelyes autobusz (1947), Orosz utinaplo (1948), Fenyes t?z (1950), Edent?l keletre (1952), Szerelemcsutortok (1954), Egy amerikai New Yorkban es Parizsban (1956), IV. Pippin rovid uralkodasa (1958), Volt egyszer egy haboru (1958), Rosszkedvunk tele (1961), Csatangolasok Charley-val Amerika nyomaban (1962), Amerika es az amerikaiak (1966), Egy regeny naploja (1969).

Vissza