Megtalaltak a Temlarius-lovagrend kolostorat
es templomat a Margitszigeten

(A Vilag tudositojatol.) Rovid telefonjelentest kapott a Vilag szerkeszt?sege.

A telefonjelentes arrol szolt, hogy a Margitszigeten asatasok folynak hetek ota, amely asatasok eredmenyekeppen egy egeszen ismeretlen kolostor romjai kerulnek napvilagra, amely kolostor minden valoszin?seg szerint az egykor oly hatalmas, vilagszerte elterjedt Templarius lovagrende volt.

A Vilag tudositoja a helyszinere erkezve: valoban egy eddig nem latott kolostor es templom romfalait vette szemugyre, amely falak korulbelul haromheti asas utan kerultek a fold felszinere. Egy templom es a hozzatartozo kozepkori kolostor pontos kepet mutatjak.

Asni kezdenek az eddig nem bolygatott romok korul

Akik a Margitszigeten ismer?sek, tudjak, hogy korulbelul szaz lepesnyire a fels?szigeti Nagyszallodatol, egy ketoles magassagu romfal volt lathato, amelyen egyetlen ablak maradt meg a mult id?kb?l. Az ures ablakon a szel dudalt, a romfal granitkoveire legfeljebb unatkozo kirandulok, szerelmesek es egyeb turistak irtak, vestek, kapartak fol a nevuket. Nagyobb jelent?seget nem tulajdonitottak a romfalnak, mert hiszen romfalakbol eppen elegend? van Szent Margitszigeten, ahol tudvalev?leg a tatarjaras elmultaval IV. Bela kiraly leanya, Margit kiralykisasszony apacarendet alapitott, mid?n a kirallyal a tengermelleki bujdosasbol Magyarorszagba ismet visszaterhetett. Ennek az apacakolostornak a helyen ma kis kapolna all, ahol a nyar unnepnapjain a harmadik keruleti, obudai plebaniahivatal tart szentmiseket a szigeti kerteszek es mas kirandulok reszere. Ezeket a romokat korulbelul ket-harom ev el?tt astak fol Lux tanar vezetese mellett, de nevezetesebb dolgokat nem fedeztek fol. A tortenelemb?l es a m?vel?desi konyvekb?l eleg tudomasunk volt Szent Margit apacakolostorarol. Ismertuk eredetet, tortenetet, elmulasat. A kiasott apacakolostor romjai koze feher padokat allitott a margitszigeti igazgatosag, ahol a faragott kovek kozott kin?tt terebelyes fak alatt elandalogtak a kirandulok.

A fels?szigeti romfal kornyekehez mindezideig meg nem nyultak asoval. S?r? bozot fedte a romfal kornyeket, szazesztend?s es meg oregebb fak eregettek a kovek kozott olnyi hosszusagu gyokereiket. Joforman kulon ut sem vezetett a romfalhoz, a kivancsi latogatonak a gyepen kellett vegigmenni, ha a romfalat megkozeliteni akarta.

Ezen az ?szon, miutan a Margitszigetet berl? reszvenytarsasag hozzakezdett epitesi programja megvalositasahoz: Wild Jozsef nemzetgy?lesi kepvisel?, a reszvenytarsasag alelnoke folvetette az eszmet, hogy az epitkezesi munkalatok folyaman assak fol a titokzatos romfal kornyeket is. Harom het el?tt valoban megkezd?dott az aso es a csakany munkaja az eddig sohasem bolygatott teruleten. Korulbelul egy tucat gyakorlott munkas kezdett asni a romfal kornyeken Paskuj Alajos volt f?hadnagy vezetese alatt.

Hatalmas koponyak, oles sirkovek, oriasokra emlekeztet? emberi csontok
jonnek napvilagra, de a munkasok kincset keresnek

Az asas els? kepleteben mar nyilvanvalo volt, hogy ezen a helyen egy eddig ismeretlen epulet alapvazat sikerult napvilagra hozni a szorgalmas munkanak.

Az els? csakanyvagasokra rengeteg faragott k? kerult el? a fold melyeb?l.

Nyolcszogletes, gomboly?, majd teljesen szokatlan alakzatu oszlopmaradvanyok, ? k?b?l faragott rozsak es egyeb ritka k?ekitmenyek ?, majd egy csigalepcs? maradvanya, amely a fold ala vezette a szorgalmas asokat.

Az egyszer? munkasok kozott hamarosan hire terjedt annak, hogy valami rendkivuli rejtelem utan folyik az asatas reggelt?l estig. A csakanyok alatt a fold melyeb?l neha titokzatosan kongo hangok hallatszottak, amelyeket a munkavezet? a foldre fekudve hallgatott. A fold nem volt suket, mint mondtak, hangok hallatszottak jobbrol es balrol is. Titokzatos, eddig ismeretlen uregnek, rejtekhelyeknek kell rejt?zniuk a fold melyeben, amelyeknek felderitesere most kett?zott er?vel indult meg a munka.

November masodikan, amikor a kalendarium szerint a kereszteny egyhaz halottak napjat uli, kulonos hang hallatszott a csakanyok vagasara.

Napvilagra kerult az els? emberi koponya.

Teljesen ep csontkoponya volt, amelynek hatalmas fogazata, csontszerkezete, nagysaga, kupolaja alig hasonlithato a mai emberek fejalkatahoz.

? Valami tatare lehetett ? mondogattak a munkasok, mikozben kezzel es ves?vel kivagtak a foldet a koponya nyitott szajabol, amelynek also allkapcsa is a helyen volt, ami teljesen szokatlan dolog a fold alatt talalt koponyaknal.

A munkavezet? tovabbi asast rendelt, mire csakhamar el?kerultek a fold melyeb?l a hatalmas koponyahoz tartozo emberi csontok is. Felmeternel alig rovidebb fels? labszarcsontok, felkilos csigolya-csontok, oriasi bordak. Az asatasnal az volt a legerdekesebb, hogy a koponyahoz tartozo csontok fugg?leges helyzetben voltak elasva, mintha valamely kutba, allo pozicioban temettek volna el annakidejen az oriast.

Masnap ujabb koponyadarabok, emberi allkapcsok kerultek napvilagra. Amde mar korantsem abban az impozans allapotban, mint az els?, oriasi csontvaz. A fogazatok fiatalemberekre vallottak, az allkapocs also es fels? fogai mestersegesen ki voltak huzogatva, csupan a hatulso fogak maradtak olyan tokeletes epsegben, hogy azt barmely mai fiatalember megirigyelhetne. Az oriasi csontvaz korul talalt koponyak nyilvan annak hozzatartozoi, gyermekei, vagy szolgai lehettek. A munkafelugyel? f?hadnagy velemenye szerint egyik-masik koponya n?e lehetett, mert alkatra nezve teljesen elutott a szokasos ferfikoponyaktol. De hat hogyan kerulhettek n?i koponyak a kolostor belsejebe, amely kolostor a tortenelem szerint azoknak a harcos szerzeteseknek a lakohelyeul epult, akik eppen azert kaptak szallast a szigeten, hogy az innen ket-haromszaz lepesnyire es? n?i kolostor lakoira fegyveres er?vel vigyazzanak.

November negyediken a mind melyebbre hatolo munkasok egy masfelmeteres, gomboly? fels?resszel ellatott sirkovet emeltek ki a fold melyeb?l. A sirkovon egy gomboly? bemelyedes?, kozepen karikaval ellatott kereszt latszott, korulotte ezzel a felirassal, amelynek ertelmet majd csak ezutan fejtik meg a hozzaert?k:

Krudy Gyula magyarazza az eddigi asatasok
szokatlan eredmenyet

? Eppen a sirkovon talalt, nem minden napi keresztjelveny ebresztette fol bennem azt a gondolatot, hogy ez a keresztjel nagyon hasonlit az elmult Templarius-lovagrend keresztjehez. Nagyon valoszin? kezd lenni, hogy a sziget kozepen lako ?vorosbaratokon” kivul itt a sziget fels? reszeben lev? kolostorban Templarius-lovagok laktak, akiknek ugyancsak az volt a hivatasuk, hogy a Margit-zarda holgyeit vedelmezzek ? monda Krudy Gyula, a Margitsziget evtizedes lakoja, amikor a Vilag tudositoja ?t folvilagositas celjabol folkereste.

? Elenk figyelemmel kiserem az asatasokat, minden reggel egyutt kelek a munkasokkal es bizonyosra veszem, hogy a tudomanyos vilag, ha majd erdekl?dni kezd az asatasok irant: rendkivuli eredmenyeket vonhat le az asatasokbol.

? Nem mindennapiak azok a koponyak, amelyek most, az asatasok harmadik heteben joforman mindennap: parosaval vagy harmadmagukkal kerulnek napfenyre. Amennyire en az antropologiahoz ertek: a hatalmasan kifejlett ferfikoponyak mellett foltalalt aprobb koponyak csak n?ke vagy ifjake lehetnek. A templariusok, de a vorosbaratok is a fennmaradott torvenyeik szerint csupan besotetedes utan ovakodtak attol a korulmenyt?l, hogy asszonyi sorban lev?ket megt?rjenek a hazfodeluk alatt. Napkozben szabad volt e szerzetes-lovagoknak szoba elegyedni a n?kkel is ... ? monda mosolyogva Krudy Gyula.

(Alig nehany het el?tt fejez?dott be a Vilag -ban az az elbeszeles-ciklus, amelyet Krudy Gyula irt A templarius cim alatt, amelyben uj torteneti adatok alapjan erdekes hatteret rajzolta meg a IV. Bela kiralyunk alatt reank zudult tatarjarasnak, valamint a templarius-lovagrendnek e tatarjarasban valo reszveteler?l irt erdekes dolgokat. Ime, mintha varazsvessz?t vett volna el? az iro elbeszeleseivel: nehany nappal az utolso Templarius megjelenese utan: a Margitsziget melyeben megmozdulnak a fold ala rejtett templarius lovagok es a napvilagra kivankoznak.)

? Ismetlem ? folytatta folvilagositasait Krudy Gyula ?, hogy nagyobb jelent?seget tulajdonitok a most folyo asatasoknak, mint peldaul a hat-het ev el?ttieknek, amelyeket a szigeti kerteszek vegeztek ?szid?ben, amikor a lakasom, az ugynevezett Kastely udvaran ugyancsak koponyakat es egyeb emberi csontokat talaltak. A josagos kerteszek akkor nem akartak tovabb bolygatni a kertet, bekeben hagytak a halottakat, befoldeltek a vorosbaratok koponyait, akik valaha itt laktak, e most nem az ahitatos kerteszek asnak aldasos munkajuk kozben, hanem gyakorlott munkasok, akiknek a legtobbje mar a vilaghaboruban megszokta, hogy ne nagyon ijedjen meg emberi maradvanyoktol.

? Szenzacios erzes nezni, hogyan emelkedik ki naprol-napra a fold alol egy kozepkori szerzetes-kolostor maradvanya ? folytatta Krudy Gyula elbeszeleset. ? Most mar korulbelul tisztaban vagyunk az egesz ferfikolostor berendezkedesevel, latjuk magunk el?tt a templomot, a cellakat, a kijaratokat, keriteseket, lepcs?ket, amint ket-harom meternyi melysegb?l kiemelkednek a fold fele.

? Az a sirk?, amelyen ket faragott ferfifej lathato, azt a hatarozott meggy?z?dest kelti bennem, hogy Hugo es Godofred templarius lovagrendjenek talaltunk valamely maradvanyara. Ez a nevezetes rend ugyanis megmaradott pecsetje szerint ket ferfit abrazolt egy lovon, egy nyeregben, mint a baratsag es bajtarssag orok szimbolumat. A tobbinek kideritese az archeologusok dolga.

Az asatasok akkor is tovabb folynak,
ha beallna a teli id?jaras

Alkalmunk volt beszelgetni Krudy Gyulan kivul a margitszigeti igazgatosag egyik vezet?jevel, aki kijelentette, hogy nagyon meg vannak lepve a veletlenul megkezdett asatasok eredmenyet?l es a munkat most mar akkor is tovabb folytatjak, ha beallna a teli id?jaras.

(Vilag, 1925/252. /november 7./ 5. p.)