{1282.}
AZ ESSZEIRAS
FEJEZETEK
Bar az essze mint onkifejezesi tudatforma igen reg jelen van a vilagirodalomban, pontos m?faji meghatarozasa mindmaig nem ismeretes. A leirasok, ertelmezesek, melyek termeszetet igyekeznek korulhatarolni, egyetlen jellegzetessegeben ertenek egyet: eszerint egyfajta kotetlenseg, a kifejezes szabadsaga jellemzi. Meg a modern m?faji meghatarozasok is figyelmeztetnek arra, hogy nem lehet pontosan elhatarolni az esszet, a tanulmanyt es a kritikat; ezek barmelyike min?sulhet esszeisztikusnak, ha szemelyesek, s kifejez?dik bennuk egyfajta moralis igeny (ami egyben arra is emlekeztet, hogy a m?faj keletkezesebe az ugynevezett moralitasok is belejatszottak).
Mas torekvesek jellemzik a francia es masok az angol esszet. Azert epp e kett?t emlitjuk, mert ezek gyakoroltak elhatarozo befolyast a magyar essze nyelvenek, szemleletenek kialakulasara. Angol nyelvteruleten epp oly termeszetesen nevezik esszeknek T-S. Eliot targyszer? tanulmanyait, mint Virginia Woolf szemelyes hangu, polemikus kedv? irasait. A szazad francia esszem?fajara ugyanakkor Proust es Bergson tett nagy hatast, a mechanikus id? szetrombolasaval, egyfajta kotetlen, az emlekezetet is mozgosito irastechnika mintava emelesevel.
A magyar essze tortenetenek egyik viragkora a mult szazadra esik; ekkor jelentek meg Peterfy Jen? es Riedl Frigyes sok vonatkozasban ma is peldaszer? irasai, s az ? hagyomanyukat kozvetitette a Nyugat nagy nemzedekenek esszeiroihoz, Babits Mihalyhoz, Kosztolanyi Dezs?hoz es a tobbiekhez Ambrus Zoltan. E korban azonban mar nemcsak az irodalmi temakkal foglalkozo esszeiras volt a jellemz?, hiszen joggal nevezhetjuk esszeknek Lyka Karoly m?veszettorteneti analiziseit, legalabbis azoknak egy reszet, Jaszi Oszkar tarsadalomtudomanyi elemzeseit, Gombocz Zoltan nyelveszeti dolgozatait, vagy eppen Szabo Ervin olyan tipusu irasait, mint a
Jegyzetek a magyar forradalomrol
t. Abban a nagyszabasu vallalkozasban, amely Kenyeres Zoltan valogatasaban jelent meg (
Esszepanorama
, 1978) joggal szerepelnek filozofusok (Zalai Bela), zenem?veszek (Bartok Bela, Kodaly Zoltan), torteneszek (Szekf? Gyula) es neprajz-tudosok (Gyorffy Istvan), de akar esszenek min?sulhet Fejer Lipot egyik-masik irasa is.
A magyar essze tortenetenek es szerepfelfogasanak megvaltozasaban dont? hatasa volt az els? vilaghaborunak, az el?tte kialakult es megszilardult vilagkep szetesesenek. "Az ujfajta magyar essze – irja Cs. Szabo Laszlo – program es kialtvany nelkul, szinte eszrevetlenul kezdett kialakulni az evtized vege fele, egyszerre tobbunkben is." A rendkivul bizonytalan, sokat es joggal vitatott
{1283.}
"esszeiro nemzedek" elnevezes csak kes?bb jott divatba. A huszas evek vegen mindenesetre mar m?kodott a "hetf?iek" szovetsege, Halasz Gabor, Hevesi Andras, Cs. Szabo Laszlo es Szerb Antal barati kore, melynek tagjai "Proust, Joyce, Babits vonalan Bergson unokai" voltak. Az ? esszem?fajuk legjellemz?bb es legtalalobb onmeghatarozasat Cs. Szabo Laszlonal talaljuk: "Reng a fold ... Az irodalom kihuzodik a szilard, atfogo alapformakbol. A csillagok ala megy tajekozodni ..." E vallomasszer? m?fajmagyarazat is jelzi, hogy a szaktudomanyos filozofiai es szepirodalmi tudatformak kozul ezek az esszeirok az utobbi els?bbseget vallottak meghatarozonak. Magyar mintaik alig-alig voltak, jollehet tudatosan vallaltak Babits orokseget. Szenvedelyesen olvastak Unamuno, Eugenio d'Ors es Ortega y Gasset m?veit, melyekben "nemet filozofiai kepzettseguket nemes latin eleganciaval alkalmaztak tortenelmi, tarsadalmi es stilustorteneti problemakra." De legalabb ilyen mertekben tanultak eleganciat Aldous Huxleytol, ironikus tiszteletlenseget a Bloomsbury-kor tagjaitol, Lytton Stracheyt?l es Virginia Woolftol s a magyar romantika esszeiroitol, Eotvos Jozseft?l, Pulszky Ferenct?l, Trefort Agostontol es a vilagutazotol, Boloni Farkas Sandortol, akit Hatvany Lajos asott ki a feledesb?l. Cs. Szabo Laszlonak meghatarozo olvasmanya volt Cocteau kis konyve, a
Rappel à l'Ordre
, amelyet Hevesi Andras ajanlott figyelmebe, s amely mindnyajukat vegkepp eltantoritotta Szabo Dezs? stilromantikajatol.
A "hetf?iekkel" egy id?ben, de mas egtaj alatt kezdte peldaadova valo esszeiroi palyajat Illes Endre, a meltatlanul elfeledett Kerecsenyi Dezs?, es a Nouvelle Revue Française esszeinek egyik legnagyobb hatasu hazai kozvetit?je, Gyergyai Albert, akinek kivetelesen fontos szerepe lett a francia szellemiseg hazai megismerteteseben.
Teljesen mas poluson, mas idealokat vallva a magaenak, de ugyancsak a hagyomanyos vilagkep valsaganak, szetesesenek tudataban kezdte esszeiroi palyajat Nemeth Laszlo, aki kes?bb – egyik 1935-os irasaban – igy hatarozta meg esszeinek osztonzeset: "Korhintan Homerosz sem tudott volna enekelni. Meg kellett elebb allitani a forgo orvenyt ... Szetnezni, egtajakat keresni, a foldet, ahova kidobott, koruljarni." S egy masik, ugyancsak legfontosabb torekveseir?l sokat elarulo onjellemzese a
Tanu
egyik korai szamabol: "... a kor igazi muzsaja: a szorongo tajekozatlansag. Hajotorottek vagyunk, akik a csillagokat nezzuk, abban a hitben, hogy van part es a csillagok vezetnek. Nem akarok tanitani. Az esszet a nyilvanos tanulas m?fajanak tekintem; egy lelek egtajakat keres, s kozben egtajakat segit megtalalni ..." Ennek a szandeknak meg tagasabb, meg szelesebb perspektivaju megfogalmazasat talaljuk Illyes Gyulanal, aki ugyancsak meghatarozo szemelyisege lett az esszeirasnak, beoltva azt a tarsadalmi felel?sseg eszmenyevel: "... allhatatosan munkalkodni, hogy a jot, a hasznost minel tobben, vegul mindenki a szeppel es a kellemessel azonositsa. Hogy a szellem s annak napvilaga ne csak kevesek kivaltsaga legyen. S elt?njek itt is a gat es tavolsag."
Ami e sokfele kiindulasu, torekves?, szandeku magyar esszeben ekkor kozos volt, az az "orok eberseg" szellemi keszenlete, "a nyelvi, politikai es tarsadalmi ?r" betoltesenek szandeka es a "szellemi dermedes" ellen vivott harc eszmenye. Ezek a gondolatok eltek tovabb, s egeszultek ki uj min?segekkel a harmincas evek elejen
{1284.}
indult fiatalok esszeiben. Kozuluk nehanyan szerepelni szoktak az esszeiro nemzedek nevsoraban (Boka Laszlo, S?ter Istvan), szerencsesebb azonban a "harmadik nemzedek" elnevezessel jelezni hovatartozasukat.
Mig a masodik nemzedek, de kulonosen a "hetf?iek" esszeirasara a szellemtortenet is hatassal volt, s a fiatalok – jollehet felismertek a szellemtorteneti iranyzatnak azt a nagy pozitivumat, hogy egyeb tudomanyagak eredmenyeinek integralasara is lehet?seget ad – lattak azt a veszelyt, melyre Babits Mihaly is figyelmeztetett
Szellemtortenet
cim?, 1932-es tanulmanyaban: az intuicio esetleges onkenyessegeit. Az esztetikai ertek felmutatasanak szandeka alapvet?en fontos igenye volt a masodik nemzedek esszeistainak is, a harmadik nemzedek tagjai azonban fokozott erzekenyseggel fordultak a m?vek erkolcsi ertekei fele. Bar a huszas evek vegen indult esszeistak minduntalan – metaforikus ertelemben – a csillagvilaggal igyekeztek szembesulni, Babits nyomatekosan hivta fel figyelmuket arra, hogy nem a csillagokra tekintenek, hanem csak a felh?kre. A naluk fiatalabbak, a valsagokkal fenyeget? harmincas evekben eszmelked?k, tortenelmi es tarsadalmi helyzetuk nyomasa alatt naluk joval erzekenyebben igyekeztek megtalalni az irodalmi jelensegek tarsadalmi begyokerzeseit. Jollehet ebben a korban is valosag maradt az idealok nelkuli elethelyzet, az uj essze szenvedelyesebben keresett peldakat olyan jelensegek kozott, melyekb?l talan hianyzott a Szerb Antal altal merceul elejuk allitott "mania", annal fontosabbnak latszott viszont mertekado, klasszikus egyensulyuk, nyugalmuk es harmoniajuk, melyek a megromlott vilag virtualis ellenpeldajanak min?sulhettek. Szemlelettagito hatast gyakorolt rajuk Kerenyi Karoly esszeinek az a felismerese, hogy a klasszikus szellem a harmincas evek kozegeben is ujraelhet?, valosagga tehet?. Mint minden uj programmal jelentkez? generacio, a harmincas evek fiataljai is mas egtajak fele tajekozodtak, mint el?deik. "... az uj irodalmisag ugye – irta a koran elhunyt Kenyeres Imre – rombolast es a regi teglakbol uj epitkezest kovetel. Magasabb rend? formakat, mint amik kozott elunk." E rombolo es teremt? szandekot jeleztek a mind szenvedelyesebb nemzedeki vitak, de maga az a teny is, hogy ez a nemzedek mar tudatosan magyar el?doket keresett a maga szamara, s onnon sorsanak peldazatait talalta meg a szazadveg es szazadel? tragikus iroiban, a "kodlovagok"-ban, akikr?l kotetnyi esszet irtak legtehetsegesebb kepvisel?i, kik kozul kulon is erdemes kiemelni a fiatalon elhunyt Lovass Gyulat es Orley Istvant.
Abban a beszelgetesben, melyet Siklos Istvannal folytatott
Romai muzsika
cim? kotetenek megjelenese utan, Cs. Szabo Laszlo sok mindent elmond az essze termeszeter?l. Fejtegeteseib?l nyilvanvalo lesz, hogy a huszas evek vegenek esszeje spontan volt, benne nem ervenyesult tervszer? elgondolas s a szepproza termekenyitette meg, attol nem is valt el elesen. A harmincas evekbeli esszet mar inkabb jellemezte a tudatossag, akar mint olyan torekves, hogy az id?ben szetszort jelensegeket a tudat szintjen vonja ossze az iro s a tenyeket feleltesse meg egymasnak, akar mint egy demokratikus nevel?i, szemlelettagito igeny, mely Illyes Gyulat jellemezte, akar az eltokelt "nemzetalapito" szandek, mely Nemeth Laszlo esszeinek egy reszeben nyert szemleletes kifejezest. A ketfele szandek szintezise mar nem volt lehet?seg, jollehet a harmincas evek vege fele a m?fajt egyre inkabb
{1285.}
jellemezte a kozvetve vagy kozvetlenebbul ervenyesul? elkotelezettseg, melynek kifejez?desere a szociografia altal feltart megdobbent? tenyek hatottak leginkabb. Bar a szociografia korul nagy harcok dultak az irodalomban akar ellene, akar mellette foglalt allast az iro, a vilag ertelmezese immar lehetetlennek latszott a tarsadalmi-tortenelmi realitasok tudomasul vetele nelkul. Aligha veletlen, hogy olyan nagyhatasu esszeista, mint Halasz Gabor, vegul is eljutott az ujrealizmusig, hogy Szerb Antal a kor egymassal vitazo iranyzatainak "eszmei erdekkozosseget" (Bodnar Gyorgy) hirdette utolso irasaiban, hogy Marai Sandor 1942-ben irt
Az iro es a nemzetneveles
cim? esszejeben a m?veszetek tarsadalmi szerepenek kerdesevel foglalkozott, s bar elhatarolta magat a "politikai divatok"-tol, Vegulis a m?veltseg nemzetnevel? erejet hangsulyozta. A francia peldak nyoman indult "harmadik nemzedek" esszeiroi a "helytallas" osztonz? peldait ismertek fel az uj francia irodalomban, mely a szellemi ellenallas irodalma volt egyben. A tragikus valosag egyre nagyobb teret kovetelt meg a szeszelyesnek, fuggetlennek nevezett esszeben is. Balint Gyorgyr?l irt tanulmanyanak legvegen a keziratban maradt
Nyugati regeny – magyar regeny
sokat mondo es sokat sejtet? befejez? sorait idezi Bodnar Gyorgy: "A drama a legs?ritettebb valosag – es ma a legtomenyebb drama is csak nehezen kozeliti meg a valosag tragikus feszultsegeit."