ormenyek Magyarorszagon : Az Arpad-korban. Az orm-ek kisebb szamban Geza fejed. (ur. 972-997) ota erkeztek, birtokot es nemesseget is kaptak (Kezai kronikaja). A tatarjaras (1241-42) el?tti okl-ek szerint Esztergomban ill. kornyeken orm. negyed v. legalabb diplomaciai kolonia letezett. Szamos mas ?ormeny” es hasonlo szot tartalmazo mo-i helynev orm. eredetet azonban okl-es forras nem tamasztja ala, azok mas nevek modosult alakjai lehetnek. IX . Bonifac p. (ur. 1389-1404) okl-e 1399: megemlekezik brassoi orm-ekr?l. 14-16. sz. feljegyzesek szolnak nevezetesebb orm-ekr?l (Thomae esztergomi prep., egy budai f?biro, egy pesti varosi eloljaro). A 15. sz: a Nagyszeben es a Vorostoronyi-szoros kozott Talmacs kozp-tal alapitott Erdelyi Ormenyek Foldjen Marton pp-uk es ktoruk is m?kodott. Legkorabbi tp-ainkon (Kiszombor, Karcsa, Gereny, Tarnaszentmaria, Feldebr?) a kk. orm. epiteszet jellegzetessegei ismerhet?k fel. Ennek tobb oka lehet, pl. evszazados tartozkodasunk a Kaukazus el?tereben, de allitolag a nyugatiak raboltak is az orm. epiteszeket. Orm-ek reszt vettek Buda folszabaditasaban (1686). - Tomegesen csak I. Apafi Mihaly fejed. telepitette be ?ket 1672: az Erdelyi Fejedelemsegbe, mert 1671: reszt vettek a Duca Voda elleni (levert) lazadasban, igy Bukovinabol menekulniuk kellett. A kk-ban →Ani bol a Krim-fszg-re menekult orm-ek utodait el?bb a tatarok Moldvaba, majd vallasi uldoztetesek tovabb sodortak. Elukon Minasz pp-kel es Tanel vilagi vezet?vel 3000 csalad koltozott Beszterce varosba. 1697: a havasi szorosokat vitezul vedtek a betor? a tatarok ellen. A szaszokkal valo osszet?zes miatt →Szamosujvar ra telepultek, melyet varosaik ( →Gyergyoszentmiklos , →Erzsebetvaros es →Csikszepviz ) kozul ?metropolisukka” fejlesztettek. - 1763: Apponyi Gyorgy gr. f?ispan Lengyo-bol telepitett be orm-eket Maramarosszigetre, ahol akkor meg mas idegen keresked? nem elt. A Szilagysagban es sok erdelyi varosban es faluban is megjelentek. Kisebbsegi jogokat sohasem koveteltek, jogaikat penzzel vasaroltak meg, igy Szamosujvarert is hatalmas osszeget fizettek. Tobbseguk nemes, s?t nehanyan f?nemesek voltak, de ezt Erdely nem ismerte el, s?t a szaszok ellenkezese miatt honfiusitasukat is megtagadtak. Kiraboltak ?ket kurucok es labancok, sokaig ereztettek veluk megt?rt voltukat, leven ?csak” iparosok es keresked?k. Bar kozel 50 csalad (nehanynak tobb aga) kes?bb m. nemesseget szerzett, meg az 1840: tortent egyenjogusitasuk utan is ertek ?ket tamadasok. Az osztrak diplomacia a torokbaratsag eszmejet hirdette es terjesztette, ezt maig melyen elultettek a m. kozvelemenyben, pedig szabadsagharcaink menekultjei Toroko-ban internalt foglyok voltak, akikkel ott az emberseges banasmodot eppen orm-ek es mas leigazott nepek segitettek el?. - 1684: →Verzar Oxendius, 1700-tol a p. altal kinevezett szamosujvari orm. kat. pp. allitotta az ormenyeket a kat. vallas melle. Halala utan Roma csak ap. helynokot nevezett ki utodjaul ( →ormeny katolikus puspokseg kiserlete Magyarorszagon ). - Az 1848/49-es szabharcban a h?siesen harcolo kozel 70 m-orm. tiszt kozul az →aradi vertanuk kozott vegeztek ki elemeri es ittebei Kiss Ern? altabornagyot es szkharosi Lazar Vilmos ezredest. A harmadik tabornok, gidofalvi Czetz Janos emigracioba kenyszerult, Argentinaban ? szervezte meg a katonai akad-t, ott is temettek el. - A 19-20. sz: a m. kozelet legfels? szintjeig szerepeltek nagyreszt teljesen asszimilalodott m-ormenyek. A szellemi ujjaszuletes kozpontjaban 1887-1907: →Szongott Kristof folyoir-a, az Armenia allt, de egy sor hetilapot is kiadott a m-ormeny ertelmiseg Szamosujvaron, Erzsebetvarosban es Kolozsvaron, valamennyit m-ul. Szamosujvarott 1909: letrehoztak az Orm. Muzeum ot, amely nagy vesztesegeket szenvedett a rom. uralom alatt. A →trianoni beke utan Erdelyb?l menekult orm-ek 1920: megalakitottak a Mo-i Ormenyek Egyes -et, mely magaba olvasztotta a K-i orm-ek Maszisz egyes-et is, s 1926-ig jelent?s felvilagosito tevekenyseget fejtett ki. Az 50-es evekt?l minden egyes. tevekenyseg lehetetlenne valt. - Az 1988: alakult Armenia Nepe Kulturalis Egyesulet az Ararat , kes?bb a m-ormenyek az Erdelyi Ormeny Gyokerek c. folyoiratokat jelentettek meg. Letrejottek kisebbsegi onkormanyzatok, tobb regi (hasonmas) es uj kv-et adtak ki, folavattak Bpen a Deak F. u. orszagos kozp-ot, tobb emlektablat es szobrot, Bpen tartottak az eu. ormenyek egyik els? kongressz-at, a Karolyi-palotaban megrendeztek az igen sikeres Ormenyo. kincsei c. kiallitast. - Miota azonban e ket fontosabb egyes. viszonya er?sen megromlott, a kult. elet megtorpant (az orm. nyelv? sajto 2003-04: szunetel). 2004: a m. radioban heti fel oras orm. m?sor, a TV-ben havi kb. 10 perces orm. adas van a Rondo c. nemzetisegi magazin kereteben. - A hires m-ormenyek kozul nehany: Hollosy Simon (1857-1918) es Nuridsany Zoltan (1925-74) fest?m?veszek, Vakar Tibor (1908-2002) es Azbej Sandor (1913-98) epiteszmernokok, Hollosy Kornelia (1827-90) es Moldovan Stefania (1931) operaenekesek, Csiky Gergely (1842-91), Petelei Istvan (1852-1910) es Banyai Elemer (1873-1915) irok, Maly Ger? es Agardy Gabor (1922-) szineszek, Issekutz Bela (1886-1979) gyogyszertan-professzor, Patrubany Gergely (1830-91), Bp. els? tiszti f?orvosa, Tarisznyas Marton neprajzkutato (1927-80), Jakabffy Elemer m. nemzetisegi politikus, Pongratz Gergely szabadsagharcos, Laszloffy Csaba es Aladar erdelyi kolt?k. - 1849: az erdelyi orm. magyarsag letszamat kb. 12 ezerre tettek. 1930: meg 240 orm. anyanyelv? es 1155 orm. nemzetiseg? lakost tartottak nyilvan, 1977: mar csak 82-t, akik azonban nem beszelik ?seik nyelvet, de nehany id?s ember meg az ezredfordulon is tudott orm-ul. Az orm. Miatyankot meg sokan ismerik. Szam L.

Szongott Kristof: A magyarhoni orm. csaladok genealogiaja. Szamosujvar, 1898; hasonmas kiadas (1992) - Korbuly Domokos: Az orm. kerdes a m. kozvelemenyben. Bp., 1942. - Armenia 1992. I/1, 1. (Saska J.) - Erdelyi Ormeny Gyokerek 2003. VII-VIII:22. (Jakits A.), 32. (Gaspar B. A.); IX. 23. (Caibus I. E.) - Bona Gabor: Az 1848/49-es szabadsagharc orm. h?sei. Bp., 1995. - Kedves Gyula: Czetz Janos, a szabharc legifjabb tabornoka. Bp., 1996. - Szimonjan , A.: A mo-i orm. sajto XIX-XX. sz. tort. Bp., 1996. - Horvath Z. Gy.- Gondos B.: Ani, az ?si orm. f?v. es m. vonatkozasai. Bp., 2003. (161 szines fotoval)