Szepen hangzo celok, neha csunyan tulaltalanositva, neha varatlanul konkret szamokkal, ranezesre mar-mar veletlenszer?en egymas melle dobalva ? igy mutattuk be nemreg a Nemzetgazdasagi Miniszterium 2024?2030-as versenykepessegi strategiajat. Ez volt az a dokumentum, amelyet az NGM az elkeszulte utan hetekig nem is hozott nyilvanossagra a sajat oldalan, csak par mas szervezetnek elkuldte, majd miutan mi ezek alapjan bemutattuk , gyorsan kitettek a kormany honlapjara, meghozza ugy, hogy kijavitottak benne a szoveg ordito magyartalansagait , legalabbis azokat, amelyek Nagy Marton koszont?jeben voltak. Most a Magyar Nemzeti Bank is elemezte az anyagot , es nagyon csunyan lehuzta.

Az NGM szerint a cel az, hogy 2030-ra elerjuk az EU fejlettsegenek 90 szazalekat, amit ugy reszleteztek a szerz?k, hogy egy grafikonon a mostani helyzet es a 2030-as cel kozott huztak egy egyenes vonalat. Az MNB szerint

a makrogazdasagi palya nincs osszhangban a gazdasagtorteneti realitasokkal es a hazank el?tt allo gazdasagi kihivasok jellegevel.

Arrol is ertekezett a jegybank kritikaja, hogy az NGM-strategia ugyan felsorol fejlesztesi celokat, de ezek ?altalanos hivoszavak”, azok a strukturalis reformok pedig, amelyek a gazdasagunk versenykepesseget javitanak, ?kevesse azonosithatok”. Pedig a celok tobbsege jo, csak epp nincs alatamasztva a strategiaban ? irtak.

A terv penzugyi hatterer?l az NGM azt irta, penzt kell kerni az EU-tol, vagy ha az nincs, akkor hazai forrasokat kell bevonni ? ennel azert joggal varna el tobb konkretumot az olvaso. Az MNB bele is kotott ebbe, mint irtak, ?a strategia finanszirozasi tervet nem tartalmaz”, a koltsegvetesi hianyt csokkenteni kell, ugyhogy meg annyi penzugyi mozgastere sem marad a kormanynak, mint amennyi most van, az EU-penzek megerkezese pedig evek ota kerdeses.

Az MNB ugy latja, hogy a kormany a gazdasagi novekedes mennyisegi tenyez?ire fokuszal ? azaz dolgozzon meg tobb ember, legyen tobb export, beruhazas ?, ehelyett viszont akkor lehet eselyunk javitani a versenykepesseget, ha a min?seggel foglalkozunk. A feldolgozoipar gazdasagi sulyanak novelese helyett tudasalapu szolgaltato szektorra van szukseg a jegybank szerint. Viszont a strategianak nem hangsulyos resze az oktatas, pedig ebben lehetne el?relepni.

Arra is kiter az elemzes, hogy az NGM tobb olyan celt fogalmazott meg, amely teljesen irrealis:

• A vagyott 85 szazalekos foglalkoztatottsag most sehol nincs meg az EU-ban.
• Az innovacios listan 7 ev alatt 11 helyezest kellene javitani, ugy, hogy az el?z? 7 evben 1 helyet rontottunk.
• A munkatermelekenyseget 25-30 szazalekkal kellene javitani ugy, hogy most a 4. legrosszabbak vagyunk az EU-ban.
• A tudasintenziv beruhazasok aranyat pedig azutan porgetnek fel 30 szazalekkal, hogy az Unio harmadik leggyengebb helyezese a mienk.

Raadasul az elmult evekben az epitesek dominaltak a beruhazasok kozott, nem a tudasalapuak ? innen kellene most teljes fordulatot elerni. De helytelen cel az MNB szerint az is, hogy az export mennyiseget kellene novelni. A magyar exportnak ugyanis 48 szazaleka nem hazai hozzaadott termek (ez az EU 5. leggyengebb mutatoja), tehat az exportunk nagy resze csak atfolyo ertek. A feladat sokkal inkabb az exportunk min?segi szerkezeten javitani.

A konkluzio az a jegybank szerint, hogy

a strategia nem tekinthet? atfogo, a versenykepessegi fordulatot komplexen tamogato gazdasagpolitikai programnak.

A mi elemzesunket a strategiarol itt olvashatjak el: