Volt olyan szabalypont, amelyet az elet irt at: a tobb kilometeres tereplovaglast felvaltotta az akadalypalya, a klasszikus verseny pedig azert rovidult el?szor negynaposra, hogy aki kisertesbe esne, es nyugtatokkal probalna javitani loveszformajat, az a gyogyszer hatasara elaludjon a medenceben. Aztan a negy nap is hosszu volt, es jott az egynapos ottusa, egy mer? rohanas az egesz.

Az oregek evek ota mondogatjak az utodoknak, hogy a mai ottusa mar nem az igazi. A fiatalok azonban nem nosztalgiaznak; amikor az ember megkerdezi, hogy nem furcsa-e az egynapos verseny, csodalkozva neznek: hat meg milyen lehetne? ?k mar ebbe szulettek bele. Es a mostani generacio ugyanolyan eredmenyes, mint az otven evvel ezel?tti. Akkor nyertek a magyarok els? olimpiai aranyermuket a sportagban, Helsinkiben, a Benedek Gabor-Szondy Istvan-Kovacsi Aladar osszeallitasu csapat, es azota sem maradtak ki az ottusazok a gy?zelemre eselyesek kozul.

Iden unnepel a hazai ottusatabor, emlekezik az els? olimpiai sikerre meg a kezdetekre: arra, hogy eppen hetvenot eve, 1927 aprilisaban rendeztek meg az els? magyarorszagi versenyt. Kilenc napon at folyt, pedig ot szamnal akkor sem allt tobb?l, de minden verseny utan egy nap szunetet tartottak, es a korabeli ujsag igy is fels?fokon irt a versenyz?kr?l: birtak a terhelest, a tizenket indulo kozul csak egy adta fel. Az uttor?k egy kivetellel a Ludovika Akademia hallgatoi voltak, egy sorhajohadnagy zarta a sort. A torteneti h?seg kedveert rogzitsuk, hogy az els? gy?ztes Filotas Tivadar volt - apja, Filotas Ferenc nem veletlenul szorgalmazta a verseny megrendezeset -, s egy evvel kes?bb a sportag els? magyar olimpiai szerepl?je a 23. lett Stockholmban.

Az 1999-es budapesti vilagbajnoksagra a sportag mindentudojanak, Mizser Jen?nek a vezetesevel egy szep kiallitasu kotetet keszitettek, amelyb?l mindent megtudhatunk az ottusarol, igy a fentebbi adatokat is. A szovetseg vezet?i azt igerik, hogy ujrainditjak a www.pentathlon.hu honlapot, es azon rajta lesz a konyv anyaga is. Addig azonban itthon a www.kataca.hu foglalkozik a legalaposabban az interneten az ottusaval.

Coubertin az evezest szerette volna

Az ottusazok akar birkozhatnanak is. A sportag legendaja szerint a futar lovon halad a celja fele, atuszik a folyon, fut tovabb, es megviv az ellenseggel. Azutan, amikor elvesziti a fegyveret (parbajt?ret), kovetkezik a birkozas. Allitolag ennek a valtozatnak is volt tabora 1910-ben, de a modernebb celloveszet mellett dontottek. Maga Coubertin az evezest szerette volna a programban latni, de a tovabbi szervezesi bonyodalmakat elkerulend? beleegyezett a loveszetbe.

Jo nyolcvan evvel kes?bb az ol impiai bajnok Fabian Laszlo talalt ki egy nepszer?sit? show-t, a paros versenyt, a kieseses rendszer? ottusat, amelyben a parok folyamatosan teljesitik az ot szamot. Illetve hatot, mert az oltozes-vetk?zes is beleszamit a versenyz?k idejebe. "Az atleta csak annyi id?re szakitja meg a versenyzest, amennyi szukseges az esetleges ruhavaltashoz." Ezt nem Fabian irta, hanem Coubertin.

A nemzetkozi szovetseg egy id?ben felkarolta a kezdemenyezest, az ottusa legnagyobb egyenisegei szivesen vallaltak ezeket a felig jatekos versenyeket, mert esetenkent nagyobb volt a penzdij, mint a vilagbajnoki cimert kifizetett jutalom.